tag:blogger.com,1999:blog-77680247658811105532024-03-21T08:32:52.397-07:00I will catch you if you fallWell, let me tell you a story
About a girl and a boy
He fell in love with his best friendAnonymoushttp://www.blogger.com/profile/17339511814373038890noreply@blogger.comBlogger20125tag:blogger.com,1999:blog-7768024765881110553.post-14447870942849504162015-02-01T05:17:00.000-08:002015-02-01T05:17:03.043-08:00Bejelentés.Szomorú, de egyben boldog bejelentésem van számotokra!<br />
Ezt a blogok <b><span style="color: red;">szüneteltetni</span></b> fogom!<br />
Ahol meg fogtok engem találni, az ez a blog lesz: <a href="http://nemgondoltamhogyponttebeledszeretek.blogspot.de/" target="_blank">http://nemgondoltamhogyponttebeledszeretek.blogspot.de/</a><br />
Várom a komitokat, véleményeteket!:)<br />
XOXO Avalon.Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17339511814373038890noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7768024765881110553.post-83212495847192354802015-01-23T05:55:00.003-08:002015-01-23T05:55:44.408-08:00Chapter 17.- The Story..? She don't like the lights.<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgQtxCZ5o0jh3NA4d0emJNsp73edqZp0bIyQ4jbewIxNSoLANtHnesn1dxTSpjY9ObHFb4ER8ui498zYAmwX9vuBMj04pNHlwiYzrGmv7lRUSE4_SotepDQNsATJji0FwX0z_feXj2Sc-mW/s1600/tumblr_lcod1hCqPC1qbzicso1_500_large.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgQtxCZ5o0jh3NA4d0emJNsp73edqZp0bIyQ4jbewIxNSoLANtHnesn1dxTSpjY9ObHFb4ER8ui498zYAmwX9vuBMj04pNHlwiYzrGmv7lRUSE4_SotepDQNsATJji0FwX0z_feXj2Sc-mW/s1600/tumblr_lcod1hCqPC1qbzicso1_500_large.jpg" height="209" width="320" /></a></div>
*Acacia szemszöge*<br />
Jött, és jött. Nagyon megijedtem.<br />
-Olyan képet vágsz, mintha megakarnálak erőszakolni, és te már előre tudnád.-állt meg előttem, elnevette magát. A jobb oldalamon a hátam mögé nyúlt, majd elvette onnan a telefonját. Megrázta maga előtt, ezzel jelezve, hogy nem akart "megerőszakolni". Én csak megforgattam mosolyogva a szemem, majd elindultam az ajtó felé.<br />
Leültem a székre, és lehajtott fejjel vártam Justin.<br />
Ő is kijött, majd leült velem szembe.<br />
-Biztos. hogy szeretnél róla beszélni?<br />
-Már régen történt, semmi extra de tényleg.<br />
-Biztos?-nézett rám felhúzott szemöldökkel.<br />
-Justin. Igen. Biztos. Ne kérdezd meg még egyszer!-pancsoltam rá.<br />
Feltartotta a két kezét, ezzel felvéve a "védekező pózt".<br />
-Szóval..-kezdtem bele.- nem is lesz ez olyan egyszerű mint amilyennek gondoltam..-suttogtam alig hallhatóan.<br />
-Tényleg nem muszáj.<br />
<div>
-Justiiiiin!</div>
<div>
-Jó oké bocsi.-mosolygott rám bíztatóan.</div>
<div>
-Tehát...-kezdtem bele újra.- 1 éve, lassan két éve, volt egy barátom.Tudni kell rólam, hogy nagyon hamar szerelmes tudok lenni..-húztam el a számat, ekkor megcsörrent Justin telefonja.</div>
<div>
-Scooter tehát fontos.-nézett rám szomorúan.</div>
<div>
-Úgy csinálsz, mintha valami komoly dologról beszélgetnénk.-kuncogtam.-Vedd fel gyorsan.-hadartam el mosolyogva.</div>
<div>
-Lehet neked már nem komoly, de nekem attól még igen.-nézett a szemembe, majd felvette a telefont. Én csak halkan felnevettem, majd a telefonomnak szenteltem a figyelmem, mert üzenetet kaptam.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
*Justin szemszöge*</div>
<div>
-Mond.-szóltam bele.</div>
<div>
-Hol vagy kölyök? Én most értem Acáékhoz, de ti..? Sehol!</div>
<div>
-A stúdióban vagyunk. Acának énekelnie támadt kedve.-vontam meg vállam, mint ha látná.</div>
<div>
-Na jó. Az van, hogy a "She don't like a lights"- hoz kell még egy táncos, mert mint kiderült Katy nem tud szerepelni.</div>
<div>
-Ne már, nemsokára indul a turné, és még a tánc videót is megkell csinálni, stb..Pont ilyenkor kell elmennie? Ilyen nincs.-idegeskedtem.-Akkor így buktunk egy táncost is ugye?-kérdeztem meg már előre félve a választól.</div>
<div>
-Igen, de keresünk újat nem lesz semmi extra nyugi.</div>
<div>
-Jó...</div>
<div>
-Na akkor én teszem. Majd gyertek. Szia</div>
<div>
-Cső.-nyomtam ki, majd vissza sétáltam Acához.</div>
<div>
-Minden okés?-emelte fel a fejét.</div>
<div>
-Aha, kivéve azt, hogy az egyik táncos lelépett. A "She don't like the lights"- hoz sincs így táncosunk, és a videót nemsokára meg kéne csinálni, mert lassan turné..-fújtam ki a levegőt.</div>
<div>
-Uh, az nem jó...Öhm valamiben tudok segíteni? Táncost keresni vagy valami?</div>
<div>
-Igazából...-és ekkor beugrott egy remek ötlet. Eszelős vigyorral az előttem ülő megszeppent lányra néztem.</div>
<div>
-Mi az?-kérdezte.</div>
<div>
-Gyönyörűen táncolsz, nem tagadhatod, láttam a You-Tube videóidat.-vigyorogtam rá, ekkor ő elpirult. amin én csak felkuncogtam.-szóval lehetnél te a táncos ehhez a zenéhez. Na mit szólsz?-csaptam össze a két kezem.</div>
<div>
-Csak a videóban?- kérdezte.</div>
<div>
-Igen.-mosolyogtam rá.</div>
<div>
-Hát....legyen.-bólintott egyet ő is mosolyogva.</div>
<div>
-Ez az.-kaptam fel a telefonom vigyorogva, majd már hívtam is Scootert.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
*Acacia szemszöge*</div>
<div>
-Biztos vagy benne?-nyitott ki Scoo az ajtót még mielőtt beletehettem volna a kulcsot. Justinra pillantottam, aki bíztatóan mosolygott rám.</div>
<div>
-Igen.-bólintottam határozottan.</div>
<div>
-Rendben, akkor holnap reggeli után stúdió, és akkor kezdjük is.-bólintott, majd a vállamon átkarolva mosolyogva átölelt.</div>
<div>
Én csak felnéztem rá vigyorogtam egy sort, majd bementem konyhába, hogy egyek valamit. Benyomtam egy nagy szendvicset, majd nagy szerencsétlenségemre leöntöttem magam valami szarsággal. Nagyszerű. Mehetek fürödni. Éppen meg akartam fordulni, amikor hirtelen szembe találtam magam Justinnal.</div>
<div>
-Szia.-köszönt. </div>
<div>
-Öhm..Hali.-nevettem fel egy kicsit, majd kikerültem, és megindultam az ajtó felé.</div>
<div>
-Minden oké?-kérdezte felhúzott szemöldökkel.</div>
<div>
-Persze, de most megyek lefürdök, mert mint látod leöntöttem magam valami ragacsos löttyel.-mutattam magamra.</div>
<div>
-Ja..-nevetett fel, majd ő is elkezdett kutatni a hűtőben.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
*Justin szemszöge*</div>
<div>
-Halo?-vettem fel a telefonom.</div>
<div>
-Szia haver. Mizu?-szólt bele Ryan.</div>
<div>
-Semmi, éppen enni készülök valamit..Itt mizu?</div>
<div>
-Unatkozok, ma egy elég unalmas napom van.</div>
<div>
-Gyere át.Nekem sincs nagyon mit csinálnom.</div>
<div>
-Oké 5 perc és ott vagyok.-tette le a telefont.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
Még mindig a kajámat csináltam, amikor csengettek.</div>
<div>
Hallottam, hogy Aca jön le a lépcsőn, ezért csak a konyha ajtóig mentem el, és onnan néztem ahogy beengedi Ryant.</div>
<div>
-Szia.-mosolygott Ryan Acára, majd kitárta a karját, ezzel ölelésre invitálva az előtte (most már tiszta, és más ruhában csillogó) álló lányt.</div>
<div>
-Szia Ry.-ugrott a karjaiba. Kétségtelen, nagyon jóban vannak.</div>
<div>
-Szevasz haver.-jött oda hozzám Ryan, lepacsizott velem, majd bement a konyhába.-Iszok valamit.-mutatott a konyha pultra.Én csak bólintottam, majd végignéztem ahogy Aca felmegy a lépcsőn. A lépcső tetején megáll, valószínűleg észrevette, hogy nézem. Rám mosolygott,és megy tovább a szobájába. Elég hangosan kifújtam a levegőmet, majd befordultam a konyhába.</div>
<div>
-Na ez mi volt?-nézett ram felhúzott szemöldökkel Ry.</div>
<div>
-Semmi..-ültem le az egyik bár székre, majd a pulton lévő még félig elkészített kajám tanulmányozásába kezdtem. Majd rájöttem, hogy be kéne fejeznem, és megennem, mert éhes vagyok. Felálltam, majd az engem értetlenül bámuló haverom mellett elhaladva folytattam a pár perce abba hagyott tevékenységem.</div>
<div>
-Neked tetszik Aca.-vigyorgott rám Ryan.</div>
<div>
-Mi hülye vagy?-nevettem fel kínosan.</div>
<div>
-Nem vagyok hülye. Basszus látszik ahogy ránézel. Mintha egy két lábon járó csodára néznél. Ezt csinálod haver. Ezt nem lehet tagadni.-rázta meg nevetve a fejét. </div>
<div>
-Haaajjj..Talán, nem tudom haver. Nagyon komplikált. Nem tudom mi van velem. Bókolok neki, sokszor gondolok rá. Beszerveztem a turnéra, egy videóhoz is..Nem bírom ki, hogy ne legyen a közelemben. Illatát imádom. Gyönyörű lány. Sokszor elveszi az eszem. Nem tudok másra gondolni, csak rá. És ha meglátom egy másik fiúval..-adtam ki valami morgó hangot..</div>
<div>
-Haver te szerelmes vagy.-nézett rám elképedve az előttem álló Ryan.Ugyanis már a pultnál ültem, és tömtem magamba a szendvicsem, meg a sok zöldséget, amit készítettem.</div>
<div>
-Nem tudom..-hajtottam le a fejem.</div>
<div>
-Ez nem lehet nem tudni bakker. Te szerelmes vagy. Ez biztos.-rázott meg a vállamnál fogva. Ekkor ébredtem rá, hogy igaza van. Szerelmes vagyok Acába..</div>
<div>
-Jesszusom, én szerelmes vagyok.-motyogtam Ryanra nézve.-Most mit csináljak? Nem hiszem, hogy ő érez valamit irántam..-szegeztem tekintetem ismét a tányéromra.</div>
<div>
-Hát figyelj haver, én nem tudom,hogy mit érez irántad..De van egy olyan érzésem, hogy nem vagy számára közömbös..-kortyolt bele a kólájába.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
*Acacia szemszöge*</div>
<div>
Mikor végeztem teendőimmel lementem a fiúkhoz a konyhába. </div>
<div>
-Sziasztok.-vettem ki a hűtőből egy üveg ásványvizet, majd lehuppantam a Justin mellett elhelyezkedő bár székre.</div>
<div>
-Szia-köszöntek vissza egyszerre.</div>
<div>
-Hányadika van ma?-néztem<span style="font-family: 'Helvetica Neue Light', HelveticaNeue-Light, helvetica, arial, sans-serif;"> a Ryan mögött elhelyezkedő naptárra.</span></div>
<div>
-18.-a miért?-nézett rám Ry.</div>
<div>
-Nemsokára vége a 2 hét szüneteteknek.-böktem meg Justin kezét.</div>
<div>
-Már nincs több fellépésen.-nézett rám.</div>
<div>
-Mi? Nem úgy volt, hogy 2 hét szünet és mentek tovább?-néztem rá értetlenül.</div>
<div>
-De, de azóta már változott a terv, hogy a "Believe" album időben megjelenjen. Scoo lemondta azt az egy fellépést, és így ott fogjuk kezdeni az új album turnéját.</div>
<div>
-Ó..Értem. És akkor meddig maradtok itt?</div>
<div>
-Ugyan úgy mint ahogy volt eredetileg. Letelik a 2 hét haza megpihenünk két napot, és jövünk vissza Los Angelesbe.</div>
<div>
-Aha, értem. Mikor indultok?</div>
<div>
-Holnap után.</div>
<div>
-Én maradok itt LA-ban.-mondta mosolyogva Ry.</div>
<div>
-Igen, és te később utazol vissza Canadába utána pedig majd csatlakozol hozzánk a turnén.-mondta Justin mosolyogva.</div>
<div>
-Értem.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17339511814373038890noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7768024765881110553.post-25210802075414504412015-01-23T05:55:00.002-08:002015-01-23T05:55:15.194-08:00ÚJ BLOG.Nézzetek be az új blogomba is, tegnap kezdtem! :)<br />
<br />
<br />
<a href="http://nemgondoltamhogyponttebeledszeretek.blogspot.de/" style="background-color: white;" target="_blank"><span style="color: #a64d79;">http://nemgondoltamhogyponttebeledszeretek.blogspot.de/</span></a>Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17339511814373038890noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7768024765881110553.post-2847334075139412062015-01-05T09:26:00.000-08:002015-01-05T09:26:35.158-08:00Chapter 16.- My Everything <div>
*Acacia szemszöge*</div>
<div>
Egy pohár teával, és egy pohár capuchinoval tértem vissza a starbucksból a stúdióba. </div>
<div>
-Itt vagyok.-szóltam Justinnak, aki még mindíg ugyan ott ült, ahol hagytam, mielőtt elmentem.</div>
<div>
-Köszi-vette el mosolyogva a kezemből a capuchinoját.</div>
<div>
-Nincs mit.-viszonoztam a tevékenységét, majd lehuppantam mellé.</div>
<div>
-Na?-kortyoltam bele a teámba.</div>
<div>
-Néhány helyen bele kellett még javítani, mert hallatszott a levegő vételed, de a hangodon nem javítottam, ez így tökéletes..-nézett a szemembe.</div>
<div>
Én csak lassan bólintottam egy nagyon, és hogy ne vegye elő pirosodó fejem, elővettem a telefonom.</div>
<div>
2 nem fogadott hívás Jai.</div>
<div>
Amint megláttam a nevét a kijelzőn nem kaptam levegőt. Nagyon megijedt, és ezt Justin is észre vette.</div>
<div>
-Minden rendben?-simította meg a karom. Én csak kétségbeeesetten ránéztem, majd megmutattam neki a telefonom. Láttam, ahogy Justinban is megáll egy pillanatra az ütő, de gyorsan rendezte az "ügyet" magában.</div>
<div>
-Nyugodj meg, nem tud semmi rosszat tenni, és...nem is tehet. Figyelj elmondok neked valamit-hajolt közelebb- senki sem bánthat amíg itt vagyok.-nézett mélyen a szemembe. Én csak egy nagyon nyeltem, majd bólintottam egyet. Justin még közelebb gurult a székével, majd szorosan átölelt. Visszaöleltem.</div>
<div>
Nyugtató volt az ölelése. Igen, megnyugtatott...Nem tudom miért, vagy hogyan, de elszállt az összes gondom, és már nem is gondoltam a pár percel említett személyre.</div>
<div>
Mielőtt még jobban belemerültem volna Justin körül forgó gondolataimba, eltoltam magamtól. Láttam az arcán valami fájdalmat, de nem tudtam mire vélni..Lehet, csak rosszul láttam. Inkább nem foglalkoztam vele, mert még belezavarodok a saját gondolataimba. Hisz ez mindig így van.</div>
<div>
-Na min gondolkozol annyira?-vett fel egy féloldalas mosolyt, majd visszafordult a keverőpulthoz.</div>
<div>
-Öhm..A zenén.-mondtam hirtelen valamit, ami az eszembe jutott.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
*Justin szemszöge*</div>
<div>
-Ezen már nincs mit gondolkozni, tökéletes lett...-mondtam.- akár csak te..-suttogtam halkan, nehogy meghallja.</div>
<div>
-Tessék?-nézett rám felvont szemöldökkel.</div>
<div>
-Ja, semmi, csak fülbemászó a zene szöveg.-nevettem fel kínosan.</div>
<div>
Nem mondott semmit, csak rám mosolygott, és tovább ügyködött valamit a telefonján.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
*Acacia szemszöge*</div>
<div>
-Ott mi van? Ha szabad tudom..-mutatott Justin mögöttem egy nagy ajtóra.</div>
<div>
-Jelmezekkel van tele.-terült szét az arcomon egy óriási mosoly. Felálltam, majd a nagy ajtóhoz mentem. Kinyitottam, majd hátrafordultam Justinhoz.</div>
<div>
-Kíváncsi vagy rá?-nyitottam ki az ajtót résnyire, majd kérdőn az említett fiúra néztem.</div>
<div>
-Persze.-pattant fel, majd megállt mellettem, és megvárta míg kinyitom az ajtót.</div>
<div>
-Azta itt aztán van minden.-nézett körbe.</div>
<div>
-Igen, tudod imádom a jelmezeket.-nevettem fel.- és a haverokkal is nagyon jó hülyülni.-mosolyodtam el, amikor megláttam egy szemüveget. Szép emlékek..</div>
<div>
-Milyen méretek vannak?-nézett rám Justin felvont szemöldökökkel.</div>
<div>
-Hohó minden méretben van.-nevettem fel, majd egy pont rá passzoló krokodil jelmezt a kezébe nyomtam.</div>
<div>
-Ugye ezt nem gondolod komolyan?- nevetett fel hangosan, amikor jobban megnézte a jelmezt.</div>
<div>
-Nem kell felvenned nyugi.-nevettem fel.-De én viszont felveszem ezt.-vettem le egy tigris mintán sapit, amibe ha beledugom a kezem olyan mintha mancsom lenne.</div>
<div>
-Akkor én pedig....-nézelődött-segíts nem találok semmit.-nevetett fel.- ott mik vannak a felső polcokon?-mutatott fel.</div>
<div>
-Nézzük meg.-húztam oda a létrát, majd felmásztam rá.</div>
<div>
Keresésbe kezdtem, de megéreztem két szempárt a hátsómon.</div>
<div>
-Justin...-nem válaszolt.-JUSTIN.-mondtam egy kicsit hangosabban.</div>
<div>
-Öhmm..Igen?-hallottam a hangján, hogy zavarba van.</div>
<div>
-Kérlek ne bámuld a hátsófelem.-nevettem fel, majd hátra fordultam felé, ő pedig éppen alattam állt, és a földet kémlelte.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
Olyan hirtelen történt, csak egy hangos sikítás hagyta el a számat. Egyik percben még éreztem magam alatt a létrát, a másikban pedig már csak "repültem". Már csukott szemmel vártam, hogy becsapódjak a kemény talajba, de (szerencsére) nem a földre, hanem Justin karjai közé estem. Összeszorított szememet kinyitottam, majd féltő, és egyben kétségbeesett tekintetével találtam magam szembe.</div>
<div>
-Jesszusom jól vagy?-rogyott le velem a földre.</div>
<div>
-Igen...-kaptam a szívemhez a kezem. Tele vagyok adrenalinnal. Ha most azt mondanák nekem, hogy menjek aludni, nem tudnék, max az ágyon ugrálnék. Amúgy máskor simán bealudnék.</div>
<div>
-Úr isten, nagyon megijesztettél.-fújta ki a levegőt, letett engem, és felállt, majd nyújtotta a kezét, hogy segítsen nekem is feltápászkodni.</div>
<div>
-Nyugi jól vagyok!-mosolyogtam rá, és felvettem a földre leesett jelmez darabot, amit még az akrobata mutatványom előtt találtam.-Ezt találtam neked.-nyomtam a kezébe, majd én is felvettem a saját tigris mintás sapim.</div>
<div>
-Köszi.-vette el nevetve, majd a fejére tette. Valójában ez nem is az aminek mondják, ez egy hajpánt aminek az oldalán egy hatalmas korona lóg rugókra kötve. Ha mozgatod a fejet akkor kalapálódzik. Tök vicces.</div>
<div>
-Na menjünk vissza.-indultam meg az ajtó felé.Megvártam míg Justin kimegy előttem, majd vissza zártam az ajtót.<br />
-Na, mit csináljunk?-ült le a székre, majd rám nézett.<br />
-Igazából, van itt még egy dal...-kerestem ki a füzetemben a szöveget, majd a velem szemben ülő fiú kezébe nyomtam.<br />
<br />
<br />
*Justin szemszöge*<br />
-Megnézhetem a többit?-kukkantottam fel rá, egy pillanatra,majd vissza le a füzetébe.<br />
-Uhum.-bólintott, majd elővette a telefonját.<br />
Nagyon tehetséges ez a lány. Hangja gyönyörű akár csak ő.<br />
Minden szövegbe bele olvastam, de egynél megakadt a szemem. Muszály volt elolvasnom.<br />
<span style="background-color: white; font-family: 'comic sans ms'; font-size: 16px;"><br /></span>
<span style="background-color: white; font-size: 16px;"><span style="font-family: inherit;">I cried enough tears</span></span><br />
<span style="background-color: white;"><span style="font-family: inherit;"><span style="font-size: 16px;">(</span><span style="font-size: 16px;">Az elhullajtott könnycseppekből)</span></span></span><br />
<span style="background-color: white;"><span style="font-size: 16px;"><span style="font-family: inherit;">To see my own reflection in them</span></span></span><br />
<span style="background-color: white;"><span style="font-family: inherit;"><span style="font-size: 16px;">(Tükörképem tekint rám vissza)</span><br style="font-size: 16px; margin: 0px; outline: none 0px; padding: 0px;" /><span style="font-size: 16px;">And then it was clear</span></span></span><br />
<span style="font-family: inherit;"><span style="background-color: white;"><span style="font-size: 16px;">(Világossá vált)</span><br style="font-size: 16px; margin: 0px; outline: none 0px; padding: 0px;" /><span style="font-size: 16px;">I can’t deny, I really miss him</span></span></span><br />
<span style="background-color: white; font-size: 16px;"><span style="font-family: inherit;">(Nem tagadhatom, milyen nagyon hiányzik)</span></span><br />
<span style="background-color: white; font-size: 16px;"><span style="font-family: inherit;"><br /></span></span>
<span style="background-color: white; font-size: 16px;"><span style="font-family: inherit;">Ránéztem a még mindíg telefonját nyomkodó lányra, majd nyeltem egy nagyot, és olvastam tovább.</span></span><br />
<span style="background-color: white; font-size: 16px;"><span style="font-family: inherit;"><br /></span></span>
<span style="background-color: white;"><span style="font-family: inherit;"><span style="font-size: 16px;">To think that I was wrong</span></span></span><span style="background-color: white;"><span style="font-family: inherit;">(<span style="font-size: 16px;">Azt hiszem, hibáztam)</span></span></span><br />
<span style="background-color: white;"><span style="font-family: inherit;"><span style="font-size: 16px;">I guess you don’t know what you got 'til it’s gone</span></span></span><br />
<span style="background-color: white; font-size: 16px;"><span style="font-family: inherit;">(Nem tudod mid van, míg el nem veszíted)</span></span><br />
<span style="background-color: white; font-size: 16px;"><span style="font-family: inherit;">Pain is just a consequence of love</span></span><br />
<span style="background-color: white; font-size: 16px;"><span style="font-family: inherit;">(A fájdalom csak a szeretet következménye)</span></span><br />
<span style="background-color: white;"><span style="font-family: inherit;"><span style="font-size: 16px;">I’m saying sorry for the sake of us</span></span></span><br />
<span style="background-color: white; font-size: 16px;"><span style="font-family: inherit;">(Mindenért bocsánatot kérek)</span></span><br />
<span style="background-color: white; font-size: 16px;"><span style="font-family: inherit;"><br /></span></span>
<span style="background-color: white; font-size: 16px;"><span style="font-family: inherit;">He wasn’t my everything till we were nothing</span></span><br />
<span style="background-color: white;"><span style="font-family: inherit;"><span style="font-size: 16px;">(Csak akkor vált a mindenemmé, mikor semmivé lettünk)</span><br style="font-size: 16px; margin: 0px; outline: none 0px; padding: 0px;" /><span style="font-size: 16px;">And it’s taking me a lot to say</span></span></span><br />
<span style="background-color: white;"><span style="font-family: inherit;"><span style="font-size: 16px;">(Nagyon nehéz kimondanom)</span><br style="font-size: 16px; margin: 0px; outline: none 0px; padding: 0px;" /><span style="font-size: 16px;">But now that he’s gone, my heart is missing something</span></span></span><br />
<span style="background-color: white;"><span style="font-family: inherit;"><span style="font-size: 16px;">(De most, hogy elment, mintha kitéptek volna egy darabot a szívemből)</span><br style="font-size: 16px; margin: 0px; outline: none 0px; padding: 0px;" /><span style="font-size: 16px;">So it’s time I push my pride away</span></span></span><br />
<span style="background-color: white; font-size: 16px;"><span style="font-family: inherit;">(Itt az ideje, hogy félredobjam a büszkeségem)</span></span><br />
<span style="background-color: white; font-size: 16px;"><span style="font-family: inherit;"><br /></span></span>
<span style="background-color: white; font-family: inherit; font-size: 16px;"><br /></span>
<span style="background-color: white; font-family: inherit; font-size: 16px;">’Cause you are, you are, you are my everything</span><br />
<span style="background-color: white;"><span style="font-family: inherit;"><span style="font-size: 16px;">(Hiszen, te vagy, te vagy, te vagy a mindenem)</span><br style="font-size: 16px; margin: 0px; outline: none 0px; padding: 0px;" /><span style="font-size: 16px;">You are, you are, you are my everything</span></span></span><br />
<span style="background-color: white; font-size: 16px;"><span style="font-family: inherit;">(Te vagy, te vagy, te vagy a mindenem)</span></span><br />
<span style="background-color: white; font-family: 'comic sans ms'; font-size: 16px;"><br /></span>
<span style="background-color: white; font-size: 16px;"><span style="font-family: inherit;">I know you’re not far</span></span><br />
<span style="background-color: white;"><span style="font-family: inherit;"><span style="font-size: 16px;">(Tudom, még a közelben vagy)</span><br style="font-size: 16px; margin: 0px; outline: none 0px; padding: 0px;" /><span style="font-size: 16px;">But I still can’t handle all the distance</span></span></span><br />
<span style="background-color: white;"><span style="font-family: inherit;"><span style="font-size: 16px;">(De nem bírom ezt a távolságot)</span><br style="font-size: 16px; margin: 0px; outline: none 0px; padding: 0px;" /><span style="font-size: 16px;">You’re travelling with my heart</span></span></span><br />
<span style="background-color: white;"><span style="font-family: inherit;"><span style="font-size: 16px;">(Veled utazik a szívem)</span><br style="font-size: 16px; margin: 0px; outline: none 0px; padding: 0px;" /><span style="font-size: 16px;">I hope this is a temporary feeling</span></span></span><br />
<span style="font-family: inherit;"><span style="background-color: white; font-size: 16px;">(Remélem, ez csak ideiglene</span><span style="background-color: white; font-size: 16px;">s)</span></span><br />
<span style="font-family: inherit;"><span style="background-color: white; font-size: 16px;"><br /></span></span>
<span style="background-color: white;">Megint felnéztem az előttem ülő lányra, aki ekkor már engem nézett.</span><br />
<span style="background-color: white;">-A My Everything-et olvasod igaz?-húzta a száját keserű mosolyra.</span><br />
<span style="background-color: white;">-Igen.- bólintottam, majd felültem, hogy normálisan rálássak az arcára.</span><br />
<span style="background-color: white;">Keserűen elmosolyodott, majd elvette a füzetet a kezemből. Vett egy mély levegőt, és bement az üveg fal mögé. </span><br />
<span style="background-color: white;">-A zene már készen van hozzá, ott van a laptopon.-mutatott a mellettem pihenő laptopra.</span><br />
<span style="background-color: white;">Bólintottam, majd felnyitottam a laptopot. Tele van zenékkel, ezek közt hogy találjam meg...?</span><br />
<span style="background-color: white;">-Igen tele van zenékkel, de ott találsz, egy "My Everything" albumot arra kattins rá, és a legelső..-húzodott mosolyra a szája. Vagy olvas a gondolataimban, vagy meglepődött fejet vágtam.</span><br />
<span style="background-color: white;">Inkább a meglepődött fej.</span><br />
<span style="background-color: white;"><br /></span>
<span style="background-color: white;">*Acacia szemszöge*</span><br />
<span style="background-color: white;">Amíg Justin bekapcsolta a zenét, addig csináltam magamról egy képet, majd feltöltöttem Instagram-ra.</span><br />
<span style="background-color: white;"><br /></span>
<span style="background-color: white;"><b><span style="color: blue;"><u>My Everything....</u></span></b></span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhAU5OcZOYXDWBBeA7kPkkDeg-ENpDW-wjaXoffSpOyKyjNQPZElHE0FB3YPIe60bSN8-eELCKsgSnji3x8EcWTgBVukZRYB3tz3zsfNNulPm-GfHSQvnlgj6Kt6IM3S0Nf1GjNaXoUIVZt/s1600/oR9muFW3.jpeg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhAU5OcZOYXDWBBeA7kPkkDeg-ENpDW-wjaXoffSpOyKyjNQPZElHE0FB3YPIe60bSN8-eELCKsgSnji3x8EcWTgBVukZRYB3tz3zsfNNulPm-GfHSQvnlgj6Kt6IM3S0Nf1GjNaXoUIVZt/s1600/oR9muFW3.jpeg" height="320" width="320" /></a></div>
<span style="background-color: white;"><br /></span>
<span style="background-color: white; font-family: 'comic sans ms'; font-size: 16px;"><br /></span>
<span style="background-color: white; font-family: 'comic sans ms'; font-size: 16px;"><br /></span>
<span style="background-color: white; font-family: 'comic sans ms'; font-size: 16px;"><br /></span>
<span style="background-color: white; font-family: 'comic sans ms'; font-size: 16px;"><br /></span>
<span style="background-color: white; font-family: 'comic sans ms'; font-size: 16px;"><br /></span>
<span style="background-color: white; font-family: 'comic sans ms'; font-size: 16px;"><br /></span>
<span style="background-color: white; font-family: 'comic sans ms'; font-size: 16px;"><br /></span>
<span style="background-color: white; font-family: 'comic sans ms'; font-size: 16px;"><br /></span>
<span style="background-color: white; font-family: 'comic sans ms'; font-size: 16px;"><br /></span>
<span style="background-color: white; font-family: 'comic sans ms'; font-size: 16px;"><br /></span>
<span style="background-color: white; font-family: 'comic sans ms'; font-size: 16px;"><br /></span>
<span style="background-color: white; font-family: 'comic sans ms'; font-size: 16px;"><br /></span>
<span style="background-color: white; font-family: 'comic sans ms'; font-size: 16px;"><br /></span>
<span style="background-color: white; font-family: 'comic sans ms'; font-size: 16px;"><br /></span>
<span style="background-color: white; font-size: 16px;"><span style="font-family: inherit;">Elkezdődött a zene, én pedig nagy fájdalmak között elkezdtem énekelni.</span></span><br />
<span style="background-color: white; font-size: 16px;">Igazából nem is tudom, hogy miért éneklem el ezt a számot Justinnak. Pont ő neki..</span><br />
<span style="background-color: white; font-size: 16px;">De egyszerűen azt éreztem, hogy most ezt nekem muszáj kiénekelnem magamból.</span><br />
<span style="background-color: white; font-size: 16px;">Felszínre tört emlékek..Mindig énekelek, ha valami problémám van, csak egyedül. </span><br />
<span style="background-color: white; font-size: 16px;">Sosem énekeltem még senkinek sem, és kicsit féltem is, hogy Justin mit fog szólni, pont ehhez a számról.</span><br />
<span style="background-color: white; font-size: 16px;">De egy idő után már nem is érdekelt, csak énekeltem, és énekeltem. </span><br />
<span style="background-color: white; font-size: 16px;">Amikor eljött az a rész, hogy:</span><br />
<span style="background-color: white; font-size: 16px;"></span><br />
<span style="background-color: white; font-family: inherit; font-size: 16px;">’Cause you are, you are, you are my everything</span><br />
<div>
<span style="background-color: white; font-family: inherit; font-size: 16px;">Éreztem, hogy egy könnycsepp lecsördül az arcomon, és azt követik a többik.</span></div>
<div>
<span style="background-color: white; font-family: inherit; font-size: 16px;">Ezt a számot, még nagyon régen egy barátomnak írtam.</span></div>
<div>
<span style="background-color: white; font-family: inherit; font-size: 16px;">Életemben egyszer voltam szerelmes. És amikor elhagyott egy másik lányért, azt éreztem, hogy darabokra törik a szívem, és senki sem fog már engem szeretni. Még mindig nehéz vissza gondolni erre az időszakra,</span></div>
<div>
<span style="background-color: white; font-family: inherit; font-size: 16px;">Ahogy jött az első úgy jött a többi emlék is, és minél több emlék tört fel, annál több könnycsepp is.</span></div>
<div>
<span style="background-color: white;">A szám végén már csak annyit vettem észre, hogy annyira sírok, mintha egy vízesés folyna ki a szememből, és nem bírom őket vissza tartani.</span></div>
<div>
<span style="background-color: white;">-Aca jól vagy?-jött be Justin, és megfogta a két vállam. Én belőlem még jobban kitört a sírás, de a válaszom mégis egy igenre utaló bólintás volt.</span></div>
<div>
<span style="background-color: white;">-Nincsen semmi, már jól vagyok.-töröltem meg a szemem.</span></div>
<div>
<span style="background-color: white;">-Gyere ide.-ölelt magához szorosan.-Nyugi, nyugi nincs semmi baj.-szorított még szorosabban.</span></div>
</div>
<div>
<span style="background-color: white;">Nagyra értékelem, hogy ennyire "védelmező bátyust" játszik mellettem, de megoldom én egyedül. </span></div>
<div>
<span style="background-color: white;">Eddig is sikerült, most is sikerülni fog. Remélem....</span></div>
<div>
<span style="background-color: white;">-Elmeséled nekem, vagy nem szeretnél beszélni róla?-nézett a szemembe, és láttam benne, hogy tényleg érdekli őt a történetem, nem csak megjátsza.</span></div>
<div>
<span style="background-color: white;">-Igen.-mondtam rekedtes hangon, szinte már tátogtam. Ő csak az ajtó felé bökött a fejével, majd mielőtt kiment volna visszanézett rám. Valamin gondolkozott, majd megindult felém. Egyre közelebb, és közelebb jött. Most...ugye nem azt akarja csinálni, amire én gondolok..?</span></div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17339511814373038890noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-7768024765881110553.post-28390637926928349292014-12-31T03:17:00.000-08:002014-12-31T03:17:05.697-08:00Chapter 15.- The Heart Wants What It Wants<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhHmZSaMUseFr-7Eex1qNn_XtXbgkKCmh0dRY0VK8ZzSEUiFfYT8CFgdFMzSLEkSdRW7lwqyujrewQCXKssv0q6zAAUMhUulqWs1d23HBVvYzlBiX96TjLpCMyfLgyjUfeYXDpfbq55MhXj/s1600/27618-o.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhHmZSaMUseFr-7Eex1qNn_XtXbgkKCmh0dRY0VK8ZzSEUiFfYT8CFgdFMzSLEkSdRW7lwqyujrewQCXKssv0q6zAAUMhUulqWs1d23HBVvYzlBiX96TjLpCMyfLgyjUfeYXDpfbq55MhXj/s1600/27618-o.jpg" height="205" width="320" /></a></div>
<span style="font-family: inherit;">-Valahogy megszabadulunk tőle.-ölelt még mindig szorosan magához.</span><br />
<span style="font-family: inherit;">-Félek.-suttogtam, és belefúrtam a fejem a mellkasába.</span><br />
<span style="font-family: inherit;">-Nem kell semmitől félned, itt vagyok, és Scooterék is itt vannak, de nekik ezt el kellesz mondani.-nézett a szemembe. Nem akartam ezt nekik elmondani, biztos, hogy túl reagálnák.</span><br />
<span style="font-family: inherit;">-Ne, nekik nem mondhatjuk el. Biztos túl reagálnák.-kezdtem bepánikolni.</span><br />
<span style="font-family: inherit;">-Rendben, nyugi, akkor nem mondjuk el nekik..-szorított újra magához.</span><br />
<span style="font-family: inherit;"><br /></span>
<span style="font-family: inherit;">*Justin szemszöge*</span><br />
<span style="font-family: inherit;">Tudtam, hogy Acaciát befolyásolja ez a szemét láda, nem mondana ilyet magától,hogy nem jön velünk. Ahogyan a szülei mondták, nagyon régóta szeretne eljutni Európába, és egy ilyen lehetőséget nem mondana le.</span><br />
<span style="font-family: inherit;">Elakartam mondani Scooternek, de végül, hogy Acacia ellenezte,és én is rájöttem, hogy nem igazán lenne jó dolog őket beleavatni, így arra jutottam, hogy nem mondok semmit, és majd én segítek Acaciának megoldani a dolgot.</span><br />
<span style="font-family: inherit;">Nem fogom hagyni, hogy bármi baja legyen. Nem tudom,miért, de úgy érzem, hogy meg kell őt védenem minden rossztól.</span><br />
<span style="font-family: inherit;"><br /></span>
<span style="font-family: inherit;">*Acacia szemszöge*</span><br />
<span style="font-family: inherit;">-Én megyek aludni.-szipogtam egyet, majd eltoltam magamtól Justint.</span><br />
<span style="font-family: inherit;">-Rendben.-nézett a szemembe.</span><br />
<span style="font-family: inherit;">Kisétáltam a szobájából, és elindultam az enyém felé. Bementem, és arra az elhatározásra jutottam, hogy lefürdök, és ma már nem is kelek fel.</span><br />
<span style="font-family: inherit;">Elindultam a fürdőszobába, de mivel most nem volt kedvem sokáig a zuhany alatt állni, így hamar végeztem, és lefeküdtem.</span><br />
<div>
<span style="font-family: inherit;">Bekapcsoltam a tv-t, de már arra sem emlékszem, hogy mit néztem, mert az álom hamar elnyomott.</span><br />
<span style="font-family: inherit;"><br /></span>
<span style="font-family: inherit;">*Másnap Reggel*</span></div>
<div>
<span style="font-family: inherit;">Reggel amikor felkeltem, az első dolgom az volt, hogy megnézzem mennyi az idő. 11:20 sokáig aludtam, majd a szemem áttért a naptárra a telefonom november 11-et mutatott. Következő hónapban karácsony. Ez a gondolat egy kicsit feldobott, és így már nem is nagyon gondolkoztam a tegnap történteken.</span></div>
<div>
<span style="font-family: inherit;">Gyorsan magamra kaptam valamit, majd elindultam a konyhába valamit....reggelizni?! Nem nevezném ezt 11-kor reggelinek, de mivel most keltem fel, ezert nyugodtam mondhatom hogy ez az.</span></div>
<div>
<span style="font-family: inherit;">Furcsálltam, hogy eddig még nem láttam sehol sem Justint, de biztos meg alszik.</span></div>
<div>
<span style="font-family: inherit;">Kerestem valami ehetőt a hűtőbe, de nem nagyon találtam semmit.. Reggel nagyon válogatós tudom lenni.</span></div>
<div>
<span style="font-family: inherit;">Hümmögve, és két tojással másztam ki a hűtőből, majd szembe találtam magam Justinnal. Olyan hirtelen termedt mögöttem, hogy a két tojást kiejtettem kezemből.</span></div>
<div>
<span style="font-family: inherit;">-Basszus-kaptam a szívemhez.- majdnem szívrohamot kaptam.-néztem rá tetetett dűhvel.</span></div>
<div>
<span style="font-family: inherit;">-Bocsi nem akartalak ennyire megijeszteni.-vakarta meg nevetve a tarkóját, én pedig még csak most vettem észre, hogy nincs rajta felső.</span></div>
<div>
<span style="font-family: inherit;">Ezért szerintem eléggé feltűnően megbámultam.</span></div>
<div>
<span style="font-family: inherit;">-Tetszik?-kérdezte egy kacér mosollyal az arcán. Arcszínem a normálból átváltott rákvörösre, majd elkapva a tekintetem a földön szétloccsant tojásokat kezdtem el pásztázni.</span></div>
<div>
<span style="font-family: inherit;">-Eltört a reggelim.-piszkáltam meg a tojáshéjat a papucsommal.</span></div>
<div>
<span style="font-family: inherit;">-Hát, akkor együnk müzlit.-vetette fel Justin e csodás ötletét, én csak megvontam a vállam, és amíg ő a müzlit készítette, addig én összetakarítottam a tojásokat. </span></div>
<div>
<span style="font-family: inherit;">Szomorúan álltam fel a földről.</span></div>
<div>
<span style="font-family: inherit;">-Mi a baj?-nézett rám Justin.</span></div>
<div>
<span style="font-family: inherit;">-Annyira kívántam a rántottát.-biggyesztem le a számat.</span></div>
<div>
<span style="font-family: inherit;">-Jaj te..Gyere ide.-tárta szét karjait ezzel engem ölelésre invitálva. Nem ellenkeztem, mert tényleg szomorú voltam a tojások miatt.</span></div>
<div>
<span style="font-family: inherit;">-Gyere együnk müzlit.-tolt el magától, és lerakta a két tányért az asztalra.</span></div>
<div>
<span style="font-family: inherit;">-Köszönöm-mosolyogtam rá, majd leültem és belekezdtem a müzli evésbe.</span></div>
<div>
<span style="font-family: inherit;">-Nincs mit.-bólintott mosolyogva.-Jó étvágyat.-kezdett bele ő is. Én csak bólintottam, mert tele volt a szám, majd ettem tovább.Siettem az evéssel, mert elhatároztam magamban, hogy ma elmegyek a stúdióba, és írok egy dalt. Az mindig kikapcsol, és megnyugtat.</span><br />
<span style="font-family: inherit;">-Miért sietsz annyira?-nézett rám felhúzott szemöldökkel az előttem ülő fiú.</span><br />
<span style="font-family: inherit;">Azon gondolkoztam, hogy elmondjam-e neki, hogy hova készülök, vagy inkább ne, lehet inkább nem kellene, mert akkor 1 megláthat Jai minket 2. (aminek szerintem nagyobb esélye van, mint az 1.-nek) a Belieberek, meg az újságírók. bármikor kiszúrhatnak minket.</span><br />
<span style="font-family: inherit;">-Hahó itt vagy?-ingatta meg a kezét a szemem előtt Justin.</span><br />
<span style="font-family: inherit;">-Öhm, igen persze.-ráztam meg a fejem.</span><br />
<span style="font-family: inherit;">-Akkor megkérdezem megint.-kuncogott fel.-miért sietsz annyira?-ült vissza a helyére.</span><br />
<span style="font-family: inherit;">-Öhm, menni szeretnék a stúdióba.-mondtam el neki végül.</span><br />
<span style="font-family: inherit;">-Óh, az tök jó..-evett tovább. </span><br />
<span style="font-family: inherit;">Most vagy azt várja, hogy megkérdezzem, hogy jön-e velem, vagy megsértődött, hogy nem hívtam, vagy a harmadik variáció, van ma valami dolga. Szerintem a második.</span><br />
<span style="font-family: inherit;">-Nem akarsz velem jönni?-kérdeztem meg végül, mire egy picit felcsillant a szeme.</span><br />
<span style="font-family: inherit;">-De, oké, akkor megyek felöltözök, mert én már észen vagyok.-állt fel az asztaltól, és a mondat végénél már az ajtóban állt, majd felszaladt.</span><br />
<span style="font-family: inherit;">Furcsálltam, ezt a nagy örömöt, de letudtam egy váll rántással, majd gyorsan benyomtam az utolsó falatot, és én is mentem fel átöltözni.</span><br />
<span style="font-family: inherit;">Mióta felkeltem csak éneklek, és már lassan össze is raktam egy új karácsonyi -szerelmes számot. Nem tudom ,hogy mi van velem, lehet, hogy a nem sokára karácsony énem hozza ezt ki belőlem.</span><br />
<span style="font-family: inherit;">-<span style="background-color: white; line-height: 16px;">Santa tell me if you're really there</span></span><br />
<span style="font-family: inherit;"><span style="background-color: white; line-height: 16px;">Don't make me fall in love again</span><br style="box-sizing: border-box; line-height: 16px;" /><span style="background-color: white; line-height: 16px;">If he won't be here next year..-írtam gyorsan le az első három sort, nehogy elfelejtsen.</span></span><span style="box-sizing: border-box; font-family: proxnov-reg, arial, sans-serif; line-height: 16px;"><br /></span></div>
<div>
<span style="background-color: white; line-height: 16px;"><span style="font-family: inherit;">Felkaptam magamra gyorsan egy felsőt, és egy nadrágot, majd siettem is le a lépcsőn. Justin már a cipőjét húzta, majd amikor meglátott felegyenesedett, és felém fordult.</span></span></div>
<div>
<span style="background-color: white; line-height: 16px;"><span style="font-family: inherit;">-Miért kell ennyire sietni, és mi az a sok papír a kezedben?-nézett rám felvont szemöldökkel, és csak a kezébe nyomtam a papírokat, hogy fel tudjam venni a cipőm.</span></span></div>
<div>
<span style="background-color: white; line-height: 16px;"><span style="font-family: inherit;">-</span></span><span style="background-color: white; font-family: inherit; line-height: 16px;">Santa tell me if you're really there</span></div>
<span style="background-color: white; line-height: 16px;">Don't make me fall in love again</span><br />
<span style="background-color: white; line-height: 16px;">If he won't be here next year?-olvasta el a papírra írt sorokat, majd kérdőn rám nézet.</span><br />
<div>
<span style="line-height: 16px;">-Igen, most ugrott be, ne kérdezd miért, de teljesen fel vagyok pörögve, csak úgy jönnek az ötletek.-álltam fel a földről, ugyanis időközben le kellet ülnöm, mert nem jött fel a cipőm...</span></div>
<div>
<span style="line-height: 16px;">-Nem, nem a szöveg tök jó, de...hogy jön most ide a szerelem..érted..most történt az a dolog...szóval érted na..-nevette el magát kínosan, és pedig csak néztem rá, mintha nem érteném.</span></div>
<div>
<span style="line-height: 16px;">-Nem szívass, hogy nem érted...</span></div>
<div>
<span style="line-height: 16px;">-Érte, csak annyira szenvedsz, hogy az már fáj..-nevettem ki szegényt.</span></div>
<div>
<span style="line-height: 16px;">Ő csak bevágta a műdurcit, és kinyitotta az ajtót, kiment előttem, de azért bevárt.</span></div>
<div>
<span style="line-height: 16px;">-Na mi van nem durcizol?-néztem fel rá vigyorogva.</span></div>
<div>
<span style="line-height: 16px;">Ő csak nevetve megrázta a felét, majd a vállamnál fogva átkarolt.</span><br />
<br />
Beszálltam a kocsiba, majd jött az ihlet, és tovább írtam a dalomat.<br />
-<span style="background-color: white; line-height: 16px;"><span style="font-family: inherit;">Santa tell me if he really cares</span></span><br />
<span style="background-color: white; line-height: 16px;"><span style="font-family: inherit;">Cause I can't give it all away if he won't be here next year..-dúdoltam magamban.</span></span></div>
<div>
<span style="box-sizing: border-box; line-height: 16px;"><span style="font-family: inherit;">-<span style="background-color: white;">Feeling Christmas all around</span><br style="box-sizing: border-box;" /><span style="background-color: white;">And I'm trying to play it cool</span><br style="box-sizing: border-box;" /><span style="background-color: white;">But it's hard to focus when I see him walking 'cross the room</span><br style="box-sizing: border-box;" /><span style="background-color: white;">Let it snow, is blasting out</span><br style="box-sizing: border-box;" /><span style="background-color: white;">But I won't get it in the mood</span><br style="box-sizing: border-box;" /><span style="background-color: white;">I'm avoiding every mistletoe until I know it's true love</span><br style="box-sizing: border-box;" /><span style="background-color: white;">That he thinks of</span><br style="box-sizing: border-box;" /><span style="background-color: white;">So next Christmas I'm not all alone (boy)-és innentől már jött magától teljesen a végéig....</span></span></span></div>
<div>
<span style="box-sizing: border-box; line-height: 16px;"><span style="font-family: inherit;"><span style="box-sizing: border-box;">-Ez nagyon jó lesz..-bólogatott Justin mellettem az utat figyelve, és csak felemeltem a fejem, és rá mosolyogtam.</span></span></span></div>
<div>
<span style="box-sizing: border-box; line-height: 16px;"><span style="font-family: inherit;"><span style="box-sizing: border-box;"><br /></span></span></span></div>
<div>
<span style="box-sizing: border-box; line-height: 16px;"><span style="font-family: inherit;"><span style="box-sizing: border-box;">Amikor megérkeztünk a stúdióba, gyorsan kiszálltam a kocsiból. és már szaladtam is a portáshoz, elkérne a kulcsot.</span></span></span></div>
<div>
<span style="box-sizing: border-box; line-height: 16px;"><span style="font-family: inherit;"><span style="box-sizing: border-box;">-Szia Aca.-mosolygott rám Celina a mai portás. Majdnem mindegyik portást ismerem..hmm ez tök jó.</span></span></span></div>
<div>
<span style="box-sizing: border-box; line-height: 16px;"><span style="font-family: inherit;"><span style="box-sizing: border-box;">-Szia ide adod nekem gyorsan a szobám kulcsát?-ugráltam előtte, nem válaszolt, csak nézett, egyenesen mögém. Nem értettem, hogy mit néz annyira, de nem is érdekelt most. Tovább ugráltam előtte, majd hirtelen megéreztem két kezet a csípőmön.</span></span></span><br />
<span style="box-sizing: border-box; line-height: 16px;"><span style="font-family: inherit;"><span style="box-sizing: border-box;">-Nyugi.-puszilt bele nevetve a hajamba, majd megállított az ugrálásban.Én csak ráhajtottam a fejem a pultra, és nyögtem egyet.</span></span></span><br />
<span style="font-family: inherit; line-height: 16px;">-Megkaphatnám a kulcsom?-nyavalyogtam, majd kinyújtottam a kezem a portás felé, aki már végre kiolvadt Justin látványa óta.</span><span style="font-family: inherit; line-height: 16px;"> </span><br />
<span style="font-family: inherit; line-height: 16px;">-Ihletet kapott.-mondta Justin Celinának, aki csak nem nevezném nevetésnek, inkább nyöszörgött.</span><br />
<span style="font-family: inherit; line-height: 16px;">Amikor megéreztem a kezemben a hideg kulcsomat, kitéptem magam Justin még mindig csípőmön pihenő kezei közül,és szaladtam a lépcső felé. De megtorpantam, mert elég sokat kellene így lépcsőzni, így a lift felé fordultam, ahol Justin állt, és mutatta, hogy már itt a lift. Gyorsan beszaladtam, és mint egy idióta nyomkodni kezdtem az emelet gombját.</span><br />
<span style="font-family: inherit; line-height: 16px;">-Nyugodj meg egy kicsit...-éreztem meg megint két kezet a csípőmön, majd hirtelen eltűnt a lábam alól a talaj. Justin az ölébe vett.</span><br />
<span style="font-family: inherit; line-height: 16px;">-Tegyél le.-mormoltam a vállába.</span><br />
<span style="font-family: inherit; line-height: 16px;">-Nem, amíg ki nem nyílik az ajtó addig nem.-én csak morogtam egyet, és a számokat néztem a kis kijelzőn.</span><br />
<span style="font-family: inherit; line-height: 16px;">Amikor megláttam a megfelelő számot, elkezdtem kapálózni Justin kezei között. Majd amikor nyílt az ajtó, akkor sem tett le.</span><br />
<span style="font-family: inherit; line-height: 16px;">-Justin hülyének fognak nézni.</span><br />
<span style="font-family: inherit; line-height: 16px;">-Nincs itt senki, meg szerinted lent az aulában nem néztek meg, amikor pattanós labdát játszottál?-indult meg velem a megfelelő szoba felé.</span><br />
<span style="font-family: inherit; line-height: 16px;">Amikor megállt az ajtó előtt letett, és csak egy mérges pillantást vetettem rá, majd kinyitottam, és a keverőpult elé szaladtam.</span><br />
<span style="font-family: inherit; line-height: 16px;">Bele is kezdtem a zene felállításába, majd amikor (Justin néha,néha belejavított) készen lettünk a zenével, bementem, és felénekeltem a zenét. </span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<iframe allowfullscreen='allowfullscreen' webkitallowfullscreen='webkitallowfullscreen' mozallowfullscreen='mozallowfullscreen' width='320' height='266' src='https://www.youtube.com/embed/jnXxxKZ57Tw?feature=player_embedded' frameborder='0'></iframe></div>
<span style="font-family: inherit; line-height: 16px;"><br /></span>
<span style="font-family: inherit; line-height: 16px;"><br /></span>
<span style="font-family: inherit; line-height: 16px;"><br /></span>
<span style="font-family: inherit; line-height: 16px;"><br /></span>
<span style="font-family: inherit; line-height: 16px;"><br /></span>
<span style="font-family: inherit; line-height: 16px;"><br /></span>
<span style="font-family: inherit; line-height: 16px;"><br /></span>
<span style="font-family: inherit; line-height: 16px;"><br /></span>
<span style="font-family: inherit; line-height: 16px;"><br /></span>
<span style="font-family: inherit; line-height: 16px;"><br /></span>
<span style="font-family: inherit; line-height: 16px;"><br /></span>
<span style="font-family: inherit; line-height: 16px;"><br /></span>
<span style="font-family: inherit; line-height: 16px;"><br /></span>
<span style="font-family: inherit; line-height: 16px;"><br /></span>
<span style="font-family: inherit; line-height: 16px;"><br /></span>
<span style="font-family: inherit; line-height: 16px;"><br /></span>
<span style="font-family: inherit; line-height: 16px;"><br /></span>
<br />
-Ez valami eszméletlen lett.-hallottam meg Justin hangját, a dal végén a füllhallgatómban.<br />
-Köszi.-nevettem fel boldogan.<br />
-És videót is szeretnél hozzá?-kérdezte , amikor kiléptem az üveg ajtón.<br />
-Arra gondoltam, hogy majd a haverokkal, össze dobunk hozzá csak úgy egy videót..-rántottam meg a vállam, majd leültem Justin mellé, és vissza hallgattam a dalt...<br />
<br /></div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17339511814373038890noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-7768024765881110553.post-87658844123360549432014-11-29T14:50:00.000-08:002014-11-29T14:51:29.716-08:00Chapter 14.- I Need Her<span style="color: red; font-family: Courier New, Courier, monospace; font-size: x-large;">3</span><span style="font-family: inherit;"> komi után jön a következő!:)</span><br />
<br />
<br />
<br />
<br />
*Acacia szemszöge*<br />
<div>
Éppen a szám végénél jártunk amikor megpillantottam az ajtóban Jai-t. Mosolyogva az ajtónak dőlve hallgatta ahogy éneklem, majd hirtelen megakadt a szemem Justinon.</div>
<div>
Láttam, rajta,hogy nem azért nézi annyira, mert szereti. Szerencsére Justin még nem vette észre őt.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
*Justin szemszöge*</div>
<div>
Mosolyogva néztem Acaciát. Gyönyörű hangja van. Megnyugtat engem. Olyan furcsa hatással van rám, nem is tudom elmagyarázni. Olyan nyugalom áraszt el amikor a hangját hallom. Jól van Justin most már hivatalosan is kijelenthetem, hogy teljesen belezúgtam.</div>
<div>
Vége lett a dalnak, én odamentem Aca-hoz, és megöleltem.</div>
<div>
-Nem is tudtam, hogy ilyen tökéletes hangod van.-álmélkodtam.-Miért nem készítesz saját lemezt?-értetlenkedtem.</div>
<div>
-A hangom még közel sincs a tökéleteshez, és nem is tudom.-ment el mellette, majd ekkor megpillantottam az ajtóba valakit. Kezem ökölbe szorult, a fiú láttán, akkor meg még jobban, amikor Aca-t megcsókolta.</div>
<div>
Próbáltam egy mosolyt erőltetni az arcomra, de ebből csak egy vicsor lett, majd kimentem hozzájuk</div>
<div>
-Ó Justin neked még be sem mutattam a barátom.-mosolygott rám Aca .-Ő itt Jacke Brooks.-mutatott az említett személyre. Én csak egy szánalommal teli pillantást vetettem rá, majd megnyaltam a számat.</div>
<div>
-Jai ő pedig itt Justin.-mutatott rám, majd megölelte a fiút.</div>
<div>
-Szia.-intett Jai, és egy nyertes mosolyt véltem felfedezni az arcán. </div>
<div>
-Cső.-bólintottam, majd nem is foglalkoztam vele, oda ültem a keverőpulthoz, és szórakoztam az előbb felvett zenével.</div>
<div>
-Jai gyere hallgasd meg az előbb felvettünk egy zenét.-húzta Aca Jacke-t a keverőpulthoz.</div>
<div>
-Oké.-ült le a székbe, Aca pedig egy babzsákfotelben helyezkedett el. Mivel a fiú mellettem ült,ezért kénytelen voltam a székemmel arrébb menni. Egyszerűen nem bírok a közelébe lenni.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
*Jai szemszöge*</div>
<div>
Ahogy látom Justin elég féltékeny. Én nyertem, és ezt fel kell fognia. Acacia az enyém. És ha Acacia az enyém, akkor majd sok pénz is az enyém lesz. Ugye az Apjáé a stúdió?! Akkor rábeszélni sem lesz nehéz őt, hogy vegye át a vezetést. Mennyire naiv...</div>
<div>
<br /></div>
<div>
*Acacia szemszöge*</div>
<div>
Jai olyan aranyos, miközben a zenét hallgattuk agyon dicsért,hogy mennyire jó a hangom. Nagyon jól esett,és már ő is mondta, hogy lehetne egy saját lemezem. Ez esetben megfontolom. Még nem tudom hogyan, de majd valahogy elkezdem.</div>
<div>
-Elmegyünk enni?-kérdezte Jai, majd nyomott egy puszit a számra, amitől mosoly húzódott az arcomra.</div>
<div>
-Igen. Meki jó lesz?-álltam fel az öléből.</div>
<div>
-Tökéletes.-adott még egy puszit.</div>
<div>
-Justin nem jössz velünk?-fordultam az említett személy felé.<br />
Ránézett Jai-ra, majd mosolyogva bólintott.<br />
Nem tudom, hogy miért nézegetik ennyire egymást,de inkább nem nagyon foglalkozok vele<br />
-Majd én vezetek.-nyitotta ki előttem az ajtót, hogy egy kicsit oldjam a feszültséget viccelődni kezdtem.<br />
-Köszönöm uram.-hajoltam meg előtte. Nevetésem nehéz volt vissza tartani.<br />
-Nagyon szívesen hölgyem.-puszilta meg a kezemet, itt már nem bírtam tovább. Kitört belőlem a nevetés és Justinból is. Amikor már nagy nehezen megnyugodtam visszamentem Jai mellé, aki csak hülyén rám nézett, majd megvonta a vállát.<br />
<br />
Elindultunk le a parkolóba, ekkor eszembe jutott,hogy két kocsival jöttünk, és nem hiszem,hogy vissza jövünk.<br />
-Állj..-álltam meg.-Két kocsival jöttünk,és nem hiszem, hogy a kajálás után még vissza jövünk.-magyaráztam az előttem álló fiúknak.<br />
-Akkor menjünk kettővel.-vetette fel ezt a zseniális (remélem érzed a cinizmust) ötletet Jai.<br />
-Hűű erre még nem is gondoltam.-játszottam a hülyét, mire Justinból kitört a nevetés. Igazából nem tudom mi volt ennyire vicces, de sebaj.<br />
Jai vetett Justinra egy gyilkos pillantást, majd felém fordult. Van egy olyan érzésem, hogy nincsenek, és nem is lesznek jóba.<br />
-Na akkor. Én meg Jai megyünk az én kocsimmal, elmegyünk hozzánk. Lerakjuk a kocsidat.-néztem Justinra.-és megyünk tovább kajálni.-mondtam a tervem, majd szálltam is be a kocsiba.<br />
Mind a ketten bólintottak, majd Jai beszállt mellém, Justin pedig a saját járműébe.<br />
<br />
Hazaértünk Justin átült hozzánk, és már indultunk is a mekibe.<br />
Nem mentünk be, mert nem volt kedvünk most Justin-ra várni, vagy ha esetlen letámadják, akkor mi lenne? Nincs velünk senki. Erre a kijelentésre, hogy nem megyünk be Jai nyavalyogni (?) kezdet. Nem tudtam mire vélni, ezért inkább hagytam.<br />
Mindenki rendelt magának valamit, majd mentünk is vissza.<br />
-Hú tele vagyok.-léptem be a ház ajtaján.<br />
-Én is.-dobta le magát Justin a kanapéra.<br />
-Felmegyünk a szobádba?-jelent meg Jai arcán egy rosszfiús mosoly.<br />
-Menjünk.-forgattam meg a szemem, majd elindultam fel.<br />
-Hova mentek?-fordult a lépcső felé Jus.<br />
-Fel.-válaszolta közömbösen Jai, majd szaporábban vette a lépteit,hogy minél hamarabb felérjünk.<br />
-Beszélnünk kell.-zárta be az ajtót.<br />
-Mond.-húztam fel az egyik szemöldököm. Mi ez a hirtelen komolyra váltok hangulat?<br />
-Nem tetszik nekem ez a Justin kölyök.-ült le mellém. Aha szóval innen fúj a szél.<br />
-És ezzel mire akarsz kilyukadni?-húztam az agyát, mert láttam rajta, hogy nem nagyon akarja kinyögni.<br />
-Nem akarom, hogy találkozz vele.-mondta ki egyszerűen. Nekem pedig kikerekedtek a szemeim.<br />
-Hogy mi?-"nevettem" fel.<br />
-Látszik, hogy szerelmes beléd.-teljesen nyugodtan, és szemembe nézve beszélt.<br />
-Te.-mutattam rá.-nem mondhatod meg, hogy kivel találkozzak, és kivel nem.-nevettem fel megint kínosan.<br />
-De, mert én vagyok a barátod.-állt fel, és az arca csak úgy forrt a dühtől.Nem gondoltam volna, hogy ennyire be tud pöccenni. Féltem, bevallom féltem tőle. Egyre közelebb, és közelebb jött, én pedig egyre hátrébb,míg neki nem ütköztem a falnak.<br />
-Most pedig lemész, és megmondod szépen Justinnak, hogy nem akarsz róla többet hallani.-szorított a nyakamnál fogva a falnak.-Ja és jut eszembe.-nevetett fel.-NEM mész a turnéra.-egy puszit adott a számra, és kiment. Ez mi volt? Mostantól így fogok élni, Rettegésbe? Mi van, ha meg üt? Nem mondhatom ezt el senkinek.<br />
<br />
*Justin szemszöge*<br />
Éppen egy szöveget posztoltam Twitterre (biztos benne lesz a hírekbe, de nem érdekel) amikor valaki megszólalt mögöttem.<br />
-Justin.-hátranéztem, és szembe találtam magam az általam nem kedvelt személlyel.<br />
-Mit akarsz Jacke?-úgy kérdeztem tőle, mintha szívességet teljesítenék.Ő csak felnevetett, és megrázta a fejét.<br />
-Acacia üzeni, hogy nem akar téged többé látni, és nem megy veletek a turnéra.-mosolygott gonoszan. Egyből felpattantam a fotelből. és elé álltam.<br />
-Kényszerítetted, ő ilyet nem mondana.-néztem rá mérgesen.<br />
-Felőlem meg is kérdezheted.-tárta szét a kezeit.<br />
Végig néztem rajta, majd elindultam fel az említett lány szobájába. Hallottam, hogy Jacke jön utánam. Biztos, hogy manipulálta.<br />
-Acaica.-kopogtam.<br />
-Hagyj.-hallottam,hogy szipog. Most már biztos vagyok benne, hogy valamit csinált ez az idióta.<br />
-Nem.Bemegyek.-nyitottam be, és a szemem elé tárult Acacia kisírt szemekkel. Amint megláttam a szívem majdnem kettészakadt. Nagyon rosszul esett így látni őt.<br />
-Miért sírtál?Minden rendben?-tettem fel a kérdéseket, és meg akartam ölelni, de ő eltolt magától, és amikor meglátta Jai-t láttam, hogy félelem töltötte be a szemét.<br />
Összeráncoltam a szemöldököm, majd az említett fiúra néztem. Vigyorogva állt az ajtóban.<br />
-Acacia mond meg neki te. Nekem nem hiszi el. Ugye nem akarsz velük a turnéra menni?!-állt oda Aca mellé, és átkarolta. Itt nekem valami nagyon bűzlik. Ma este beszélek vele.<br />
<br />
*Acacia szemszöge*<br />
Jai beállított Justinnal, és arra kér konkrétabban azt parancsolta nekem, hogy mondjam meg,hogy nem megyek velük a turnéra. Oda sétált mellé, majd átkarolt. De olyan erővel,hogy halkan felszisszentem. Holnapra biztos ott fog maradni..<br />
-Nem akarok veletek menni, és nem...nem..tartsuk egymás között a távolságot.-néztem a szemébe, és csak reménykedni mertem,hogy észre veszi, hogy valami probléma van. Egy könnycsepp legördült az arcomon, és amikor ezt Jai észrevette, még erősebben szorított. Ránéztem Justinra, aki köpni nyelni nem tudott. Nem vette észre...Mit is hittem? Justin még mindig engem bámult. Én a tekintetem Jaire vezettem, aki felvonta a szemöldökét. Justinhoz fordultam, és kimondtam azt a mondatot, amit sosem akartam.<br />
-Menj el, és ne keress többé.-nyögtem ki.<br />
-De..de hát én is itt lakok.-dadogta.<br />
-Kerülj el.-csuktam be a szemem, mert megint kezdtem homályosan látni. Justinnak több sem kellett egyből kiviharzott a szobából.<br />
-Nagyon ügyes.-tapsolt meg Jai.-Még egy dolgot tisztáznunk kell.-emelte fel az államnál fogva a fejem.-Ez a kis Justin-os sztori maradjon a mi titkunk. Jobban teszed, ha tartod a szádat, különben Justinnak baja esik. Vagy akár neked.-vigyorodott el.-Minden lépésedet figyelni fogom.-suttogta, majd adott egy puszi a számra, és elrántotta a kezét az állam alól, így lecsuklott a fejem, és sikeresen a nyelvemre haraptam.<br />
Amikor felnéztem, már nem volt a szobámban, majd hallottam ahogyan az ajtó csapódik. Elment.<br />
Valahogy beszélnem kell Justinnal.És valahogy rá kell vennem Jai-t,hogy el kell mennünk a turnéra.<br />
Lefeküdtem az ágyamra, és gondolkoztam. Hogy vehetném rá....Vajon hogy..Ekkor beugrott, hát persze. Előkaptam a telefonom, majd kikerestem a nevét.<br />
-Mondjad csillagom?-vette fel. A háttérzaj nem volt túl bíztató, mintha valakit éppen ütöttek volna.<br />
-Van egy ötletem.<br />
-Mond gyorsan babám nincs időm.<br />
-El tudnál jönni hozzám?-kérdeztem, és a lábammal doboltam, mert eléggé ideges voltam.<br />
-Nem tudod itt mondani?<br />
-Rendben, akkor mondom itt.-sóhajtottam.<br />
-Gyorsan.<br />
-Arra gondoltam, hogy mehetnénk Justinnal a turnéra. De nem csak én, hanem MI.És ha MI is megyünk, akkor nagy valószínűséggel benne leszünk az újságokba stb. Ismertebbek leszünk, és így pl nekem könnyebb lenne egy managert találni..Érted...-magyaráztam neki.<br />
-Hm nem is rossz ötlet...Beszéld meg Justinnal.-utasított.<br />
-Rendben.-bólintottam. Igaz, hogy ő ezt nem látja, de mindegy.<br />
-Most mennem kell szia.-nyomta ki a telefont. Vettem egy nagy levegőt,majd kimentem a szobámból. Justin keresésére indultam. Nem volt a nappaliba, sem a konyhába, így gondolom a szobájába lesz.<br />
Bekopogtam, majd amikor elhangzott egy "gyere" benyitottam.<br />
-Mit akarsz?-kérdezte közömbösen, amikor meglátott. Bevallom nem esett jól..<br />
-Beszélni veled.-álltam meg az ajtóban.<br />
-Figyelj Aca.-állt elém Justin.-Tudom, hogy te ilyet nem mondanál. Kényszerített ugye?.-felemelte a fejemet,és a szemembe nézett. Óó azok a szemek.Nem kellett válaszolnom. Tudta a választ.<br />
-Tudtam.-szorult ökölbe a keze. Megint rám tört a sírás, így Justin átölelt.-Nyugodj meg, megoldjuk.-simogatta a hajam. Nem bírtam a tovább visszaöleltem. Szükségem van rá..</div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17339511814373038890noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-7768024765881110553.post-35672279271245285732014-11-27T06:33:00.000-08:002014-11-27T06:33:01.693-08:00Chapter 13.- Die In Your Arms.*Acacia szemszöge*<br />
<div>
Éppen kiléptem volna az ajtón, amikor a fiúk lerohantak a lépcsőn.</div>
<div>
-Aca hova mész?-ugrált Ryan.</div>
<div>
-Sétálni.</div>
<div>
-Akkor megyünk mi is.-bólintott Justin, majd elkezdte felhúzni a cipőjét.</div>
<div>
Sóhajtottam egyet, majd bólintottam. Egyedül akartam menni, de mindegy.</div>
<div>
-És merre?-ugrott egyet Justin ,hogy felhúzza gatyáját. Én ezen, csak kuncogtam egyet, mert elég hülyén nézet ki.</div>
<div>
-Hát én a városba akartam menni, de így nem mehetünk.-néztem itt Justinra.-szóval nem tudom.-rántottam vállat.</div>
<div>
-Jól van, na.-nevetett fel, majd felvette a kapucniját, és elindult kifelé.</div>
<div>
Bezártam az ajtót, és mielőtt elindultunk volna megnéztem magam a telefonom kamerájába.</div>
<div>
-Csináljunk képet.-bukkant fel hirtelen mellettem Justin, és elkezdte a szemöldökét fel-le húzogatni. Ettől rám tört a röhögőgörcs. Mire nagy nehezen abba hagytam sikerült összeszenvedni 4 darab képet.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEisNSqXkrrz4qoGS2s7rn3mPrzPfphu83bX93Y86_widJ22GaFKB5zsD8s2TP7-9bvpcenpsgLCIkF_5Urhc0TYWh2466NbvGnfY6WsaK8btPfFxo1VJpwg3WZ5BTqGO3CetwV36rcjmf9B/s1600/ariana-ariana-grande-bieber-friends-Favim.com-887411.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEisNSqXkrrz4qoGS2s7rn3mPrzPfphu83bX93Y86_widJ22GaFKB5zsD8s2TP7-9bvpcenpsgLCIkF_5Urhc0TYWh2466NbvGnfY6WsaK8btPfFxo1VJpwg3WZ5BTqGO3CetwV36rcjmf9B/s1600/ariana-ariana-grande-bieber-friends-Favim.com-887411.jpg" height="320" width="316" /></a></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
Feltöltöttem őket Instagramra, és ezt Justin is megtette. Közben be is követtük egymást.</div>
<div>
-acaciaross? egybe kibetűvel?-nézett megint rám Justin. Már vagy 50x elmondtam. Nevetve megráztam a fejem, de úgy, hogy majdnem leszakadt.</div>
<div>
-Tök jó,hogy ti így elvagytok, de hahó én is itt vagyok.-integetett jó nagyokat Ryan. </div>
<div>
-Bocsi, nem tehetek róla, hogy ilyen béna.-nevettem megint fel.</div>
<div>
Ekkora már Ryanból is kitört a nevetést,Justin pedig bevágta a "durcát".</div>
<div>
-Na jó, valami más téma?-tárta szét a kezét Justin, amikor már vagy 10 perce nevettünk. Igaz nem volt annyira vicces, de valamiért halálra röhögtünk magunkat.</div>
<div>
-Oké,oké.-fújtam ki a levegőt.</div>
<div>
Néhányszor még felkuncogtunk, de végül sikerült abba hagyni.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
Voltunk fagyizni, és még a gyógyszertárba is bementünk, mert amikor megettük a fagyit nekem elkezdet megint fájni a fejem.</div>
<div>
Szerencsére rajongók nem találtak meg minket,így mondhatjuk azt ,hogy iszonyatosan jó volt e a séta.</div>
<div>
-Húú de fáj a lában.-vágódtak le egyszerre a kanapéra.</div>
<div>
-Gentleman mi?-nevettem fel, majd bementem a konyhába, hogy igyak valamit.</div>
<div>
Felnéztem Instagram-ra Twitter-re,és csak úgy néztem, amikor megláttam, hogy mennyivel több követőm van.</div>
<div>
-Azta.-suttogtam, majd elkezdtem olvasgatni a kommenteket amiket Justinos képem alá kaptam.</div>
<div>
<b>"Szép lány:)"</b></div>
<div>
<b>"Remélem nincsenek együtt.-.-"</b></div>
<div>
<b>"Justin megint felszedett egy ribit?haha"</b></div>
<div>
<b>"Hagyjátok már, tök aranyosak<3"</b></div>
<div>
<b>"Igen hagyjátok őket!:) Amúgy nem is csináltak semmi olyat, ami arra utalna, hogy Justinnak ő a barátnője."</b></div>
<div>
Volt itt meleg, meg hideg komment is. Tényleg nem is vagyunk együtt,de már most utálnak.</div>
<div>
De amikor megvédtek, az is nagyon jól esett. Voltak nagyon aranyosak és eléggé gorombák is..</div>
<div>
-Aca minden oké?-lépett be Justin, amikor én éppen a telefonom bámultam nyitott szájjal.</div>
<div>
Megráztam a fejem, majd felnéztem Justinra.</div>
<div>
-Aha.-bólogattam hevesen.</div>
<div>
Mosolyogva megrázta a fejét, majd belekezdett a hűtő feltúrásába.</div>
<div>
-Nincs itthon semmi.-sóhajtott fel, majd kimászott a hűtőből.</div>
<div>
-Akkor rendeljünk valamit.-tettem le a telefonom az asztalra.-Ryan?-jutott hirtelen eszembe.</div>
<div>
-Az előbb sietett el. Ja amúgy azt üzeni,hogy "szia majd találkozunk".-jutott eszébe a zseninek.</div>
<div>
<br />
*Justin szemszöge*<br />
Rendeltünk Pizzát, és amíg meg nem érkezett beültünk a nappaliba.<br />
Bekapcsoltam a tv-t és megállapodtam a Spongebob-ot, mert imádom ezt a mesét, és tudom, hogy Aca is.<br />
-ÚÚÚ,imádom a Spongebob-ot.-vágta magát mellém Aca.<br />
-Én is.-nevettem fel, majd csengettek.<br />
-Majd én hozom.-állt gyorsan fel, és ment átvenni a kaját.<br />
<br />
*Acacia szemszöge*<br />
-Köszönöm szépen,már is hozom a pénzt.-szaladtam be a konyhába a pénzért.<br />
-Majd én fizetem.-állt meg az ajtóban Justin.<br />
-Nem fontos, ezt most kifizetem én.-mosolyogtam rá, majd visszaszaladtam a pizzáért.<br />
-Köszönöm.-vette át a pénzt a Pizzás fiú,és rám mosolygott. Bevallom őszintén eléggé jól néz ki.<br />
-Én köszönöm.-pirultam el.-Új vagy?-jutott eszembe.-bocsi, ne vedd tolakodásnak, csak nagyon sokszor rendelek innen Pizzát, és mindig egy lány szokta hozni.-nevettem el magam kínosan.<br />
-Igen, új vagyok.-nevetett fel.-Most költöztünk ide, a suli is új, szóval.-vakargatta meg a tarkóját. Most költözött ide, szóval, új suli, juj lehet az enyémbe fog járni.<br />
-Melyik suli?-ráncoltam össze a szemöldököm.<br />
-Itt a másik utcában.-mutatott az említett utca felé.<br />
-De jó, én is abba járok.-vigyorodtam el.<br />
-Hát akkor majd a suliban találkozunk.-nevetett fel, majd elindult.-Szia.-intett egyet.<br />
-Szia,és köszi.-intettem én is egyet.<br />
Bementem a konyhába, majd kivettem két tányért. Fogtam a Pizzát, és a tányérokat, és mentem a nappaliba, ahol Justin ült.<br />
-Azt hittem már megetted a pizzát.-nevetett fel.<br />
Én is nevettem egyet, majd leltem mellé.<br />
<br />
Mire megettük a Pizzát, már anya meg is jött.<br />
-Sziasztok.-lépett be az ajtón.-Jobban vagy már?-tette a homlokomra a kezét.<br />
-Igen, reggel még elég rosszul voltam, de elmentünk sétálni, és azóta már jól vagyok.<br />
-Akkor jó, megyek főzök egy kis teát.-pakolta le a táskáját, majd elindult a konyhába.<br />
-Oké.-fordultam vissza a tv-hez.-Anya.-kiabáltam neki ki.<br />
-Igen?-dugta be a fejét a nappaliba.<br />
-Holnap már megyek suliba oké?<br />
-Hát...nem bánnám, ha pihennél még.-rázta a fejét.<br />
-De már jól vagyok. Tényleg.-nyugtattam anyát.<br />
-Ahj, rendben.<br />
*Ding-Dong*<br />
Felpattantam, majd szaladtam az ajtót kinyitni.<br />
-Szia csajos.-ölelt meg Cat.<br />
-Ó szia.-viszonoztam tettét.-Hát te?-kérdeztem tőle.<br />
-Jöttem megnézni, hogy jobban vagy-e.-majd beljebb invitáltam, ő pedig lehúzta a cipőjét.<br />
-Furcsa módon (szerencsére) már nincs semmi bajom, így holnap már suliba is mehetek.-mentünk fel a szobámba.<br />
-Ó De jó, akkor majd holnap jövök érted.-mosolygott rám, majd leült az ágyamra.<br />
<br />
Cat-el elbeszélgettük az időt, így neki már mennie kellett.<br />
Amikor elment éppen akkor toppant be Scooter,és utána a többiek is.<br />
-Szia Scoo.-öleltem meg.<br />
-Szia Aca mi ez a jó kedv?-mosolygott rám.<br />
-Áh semmi, csak ma reggel nem voltam jól itthon maradtam, de már jól vagyok, és holnap már mehetek is suliba.-magyaráztam neki.<br />
-Értem.-bólogatott nevetve.<br />
Bementünk a nappaliba, majd Justin jött le, mert valami bejelenteni valója volt.<br />
-Tehát.-csapta össze a két kezét.- Ugye az volt megbeszélve, hogyha Acacia akar, akkor jön velünk a turnéra.<br />
-Igen.-válaszolt Scoo.<br />
-És úgy döntött,hogy velünk jön.-virult ki Justin arca.<br />
-Hát ez csodálatos.-pattant fel Pattie, majd megölelt.<br />
-Jól döntöttél.-súgta a fülembe.<br />
Én csak mosolyogva elváltam tőle.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
~*~<br />
Már 3 napja, hogy eldöntöttem, hogy megyek a turnéra. Nem bántam meg, de remélem nem is fogom.</div>
<div>
Ez alatt a 3 nap alatt megismertem Jacket-pizzás fiú-és nagyon jó kapcsolatba lettünk. Majdnem minden nap együtt voltunk. Vagy pizzázni, vagy fagyizni, esetleg vásárolni mentünk.</div>
<div>
Nagyon jól éreztem vele magam. </div>
<div>
Tegnap feltett nekem egy olyan kérdést, ami megváltoztatta az életem. Na és szerintetek mit kérdezett?Hm?Hm haha.</div>
<div>
Megkérdezte, hogy leszek-e a barátnője.</div>
<div>
Igent mondtam, mert ez alatt a három nap alatt jobban megismertem, mint saját magam. Ma is át fog jönni, és csak remélni tudom, hogy Justin nem öli meg, amikor bemutatom a családnak.</div>
<div>
Apropó Justin. Jól elvagyunk, és azt hallottam, hogy újra összejött Selenával. Akkor legyenek boldogok. Chh.</div>
<div>
Szerencsére Selena nem tartózkodott nálunk a legutóbbi találkozás óta. Valójában nem tudom, hogy tényleg együtt vannak-e, vagy csak egy újabb pletyka, de én szerintem igaz, mert Justin mostanában igen keveset van itthon..</div>
<div>
Bevallom hiányzik az, hogy este együtt hülyüljünk, de én most mit tudok tenni, ha már nem érdeklem? </div>
<div>
<br /></div>
<div>
*Justin szemszöge*</div>
<div>
Egyszerűen nem bírok otthon lenni, Acaciát és azt a fiút nézni, ahogy tökéletesen elvannak.</div>
<div>
Ezért inkább a stúdióban töltöm a napjaimat, és csak este megyek haza.</div>
<div>
Unatkoztam, ezért úgy döntöttem, hogy felnézek a netre. </div>
<div>
Először Twitter utána Facebook végül Snapchat.</div>
<div>
Twitteren, és Facebookon nem volt semmi érdekes, de viszont Snapchaten megakadt a szemem egy képen.</div>
<div>
<div class="separator" style="clear: both;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhI7gJob1NDFmYALX9NbSCb8JHzgOB1H7YsYM5Jlmd6H9GvkfbGAdiTXgoRMZr2SUbtvccg1vTBTqCkV3qU2RFnWwNP7DUKwH4l98OrO3Dg-R1sgKlOfiA1Gwe_s0wXR_5Sz-8YLDvvFW15/s640/blogger-image--76849184.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhI7gJob1NDFmYALX9NbSCb8JHzgOB1H7YsYM5Jlmd6H9GvkfbGAdiTXgoRMZr2SUbtvccg1vTBTqCkV3qU2RFnWwNP7DUKwH4l98OrO3Dg-R1sgKlOfiA1Gwe_s0wXR_5Sz-8YLDvvFW15/s640/blogger-image--76849184.jpg" /></a></div>
</div>
<div>
Eléggé ideges lettem ennek a képnek a láttán, és a telefonom a földhöz vágtam.</div>
<div>
Scooter éppen akkor jött be, majd megállt a telefon előtt. </div>
<div>
Először a készülékre nézett, majd felvont szemöldökkel rám.</div>
<div>
-Megkérdeztem?-szólalt meg.</div>
<div>
-Inkább ne.-kaptam fel a telefont a földről, és megvizsgáltam, hogy lett-e valami baja. Csak pár karcolás azon kívül semmi.</div>
<div>
-Na jó, inkább menj haza pihenni.-ütögette meg a vállam Scoo.</div>
<div>
Bólintottam, majd elindultam le a stúdió parkolóházába.</div>
<div>
Beszálltam a liftbe, és belevertem a falba.</div>
<div>
Mit lát Acacia ebben a fiúban? Mondjátok meg nekem, hogy mit?<br />
Amikor leértem kiszálltam a liftből, majd egyből bepattantam a kocsimba.<br />
A forma 1-es kocsik gyorsaságát megszégyenítve haladtam hazafelé.<br />
Nem érdekelt, hogy megbüntetnek.<br />
Acacia már talált is egy nálam jobb személyt. Hát ez csodálatos, akkor legyenek boldogok.<br />
Állj...miről beszélek, még csak nem is szeretem Acaciát. Mármint szerelemből. Vagy még is?<br />
Ha nem szeretném, akkor nem lennék ilyen féltékeny. Basszus féltékeny vagyok.<br />
És,és szerelmes Acaba.<br />
Én hülye, komolyan eddig tartott, míg rájöttem?<br />
Ha hamarabb beismertem volna magamnak, akkor most nem mardosna itt a féltékenység, hogy Acaica mással van.<br />
<br />
<br />
*Acacia szemszöge*<br />
Nagyon nagyon unatkozom. Péntek délután egyedül Jai dolgozik.<br />
Ez az. Felhívom apát,hogy bemehetek-e e stúdióba, úgy is voltam már bent, még külön termem is van.Imádok énekelni, így bemegyek.<br />
Kikerestem Apa nevét, a telefonban, majd tárcsáztam.<br />
-Szia Apa.-köszöntem bele amikor felvette.<br />
-Szia kicsim, mond gyorsan éppen egy tárgyaláson vagyok.<br />
-Ja, oké. Azt akartam kérdezni, hogy a stúdióban vagy-e, de ezek szerint nem.-nevettem fel.-szóval bemehetek a stúdióba nagyon unatkozok.-tettem fel a kérdést.<br />
-Igen, menj a kulcs a portásnál van a termedhez, de most rohanok szia kincsem.<br />
-Szia.-raktam le, majd szaladtam átöltözni.<br />
Átöltözni nem volt kedvem, ezért maradtam abba amiben egész nap voltam.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEidzwDpTJCJ9-mdH-LauF2rEKYOdtLy2vZwpSfXrnwQdIdI-tvr1AHu7vN8tXDktj7hZdSLUyptkcVxooC-EldMZi4KrNEdrs7FBo48aVqB1NVXqHAJOtoc2zqjLpxeOEO-LXgx8nP5T_Di/s1600/ariana-grande-street-style-out-in-los-angeles-february-2014_5.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEidzwDpTJCJ9-mdH-LauF2rEKYOdtLy2vZwpSfXrnwQdIdI-tvr1AHu7vN8tXDktj7hZdSLUyptkcVxooC-EldMZi4KrNEdrs7FBo48aVqB1NVXqHAJOtoc2zqjLpxeOEO-LXgx8nP5T_Di/s1600/ariana-grande-street-style-out-in-los-angeles-february-2014_5.jpg" height="320" width="213" /></a></div>
<br />
<br /></div>
<div>
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
Beültem a kocsiba, és mentem. Sokat szoktam a stúdióba lenni, de most valamiért elhanyagoltam.<br />
Jut eszembe Justin nem a stúdióban van most?<br />
Mindegy, ha nem keresett ma, akkor én minek keressem?<br />
Éppen kikanyarodtam az utcából, amikor egy őrült vagy 200-al elhajtott mellettem.<br />
-Idióta.-motyogtam magamban, majd még egyszer hátra fordultam, és láttam, hogy a kocsi megáll,és hátratolat.<br />
A lámpa még mindig piros volt, nekem pedig már kezdett elegem lenni a várakozásból. Már alig vártam, hogy a stúdióban legyek, és pihenhessek.<br />
Csak bámultam ki a fejemből, és gondolkoztam, ebből egy kocsinak a dudája zökkentett ki.<br />
Először azt hittem, hogy a lámpa már átváltott zöldre, de nem mellettem egy fehér Ferrari állt, és amikor benéztem az ablakon megláttam Justin-t.<br />
-Szia Aca.-mosolygott rám.<br />
-Hali.-intettem, majd még lejebb húztam az ablakot.<br />
-Hova mész?-húzta fel a szemöldökét.<br />
-Apu stúdiójába.-mondtam úgy mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne.<br />
-Te mióta jársz stúdióba?-virult ki az arca.<br />
-Nagyon régóta. Imádok énekelni<br />
-Mehetek veled?-nézett a szemembe.<br />
-Gyere.-vontam vállat mosolyogva, majd elindultam, mert a lámpa már zöld volt.<br />
<br />
<br />
Leparkoltam, majd kiszálltam a kocsiból. Justin is leparkolt mellettem, majd felvette a fejére a kapucniját.<br />
-Melyik terembe?-kérdezte.<br />
-Majd meglátod.-kacsintottam rá, majd elindultam a portáshoz, a kulcsomért.<br />
-A 222-es terem kulcsát kérem.-mosolyogtam rá.<br />
-Á szia Acacia régen láttalak.-mosolygott rám.-parancsolj.-adta át a kulcsokat.<br />
Én csak mosolyogva bólintottam, majd elindultam a lift felé, Justin pedig utánam.<br />
Felértünk, és megálltam az ajtó előtt.<br />
-Felkészültél?-vigyorogtam rá.<br />
-Nem tudom mire, de igen.-nevetett fel.<br />
-Akkooor.-nyitottam ki az ajtót, majd beléptem, majd utánam ő is.<br />
<br />
<br />
*Justin szemszöge*<br />
-Azta.-csak ennyi jött ki a számon.<br />
-Saját termem.-mosolygott rám.<br />
-Wáó ez nagyon szép, és nagy.-bólogattam elismerően.<br />
-Köszi.-szalad oda a keverőpulthoz, majd bekapcsolt egy zenét. Nem nagyon foglalkoztam a zenével, mert éppen a teremben kirakott képeket néztem.<br />
-Ez te vagy?-mutattam egy képre, amin éppen a hasát fogja, mert annyira nevet.<br />
-Igen, tudom nem nagyon lehet felismerni, mert olyan a fejem mint egy paradicsom.-nevetett fel, majd mellém sétált, és ő is nézegette e képeket.<br />
-Nagyon szép ez a terem.-öleltem át a vállát.<br />
-Köszi.-mosolygott rám, majd bement az üvegfal mögé.<br />
<br />
*Acacia szemszöge*<br />
-Melyik dalt szeretnéd énekelni?-kérdezte Justin, miközben bejött ő is az üvegfal mögé.<br />
-Kezd el játszani ezt a dallamot.-raktam le elé egy kottát.Amikor a papírra nézett a vigyor kiült az arcára, mert az ő számát énekeljük.<br />
-Na jó lesz?-vettem fel vigyorogva a fülhallgatót.<br />
-Tökéletes.-mutatta az ujjával, majd elkezdte játszani a dallamokat.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<iframe allowfullscreen='allowfullscreen' webkitallowfullscreen='webkitallowfullscreen' mozallowfullscreen='mozallowfullscreen' width='320' height='266' src='https://www.youtube.com/embed/ewnhncpo64o?feature=player_embedded' frameborder='0'></iframe></div>
<br />
<br />
<br /></div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17339511814373038890noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7768024765881110553.post-17345322715203191382014-11-23T07:28:00.000-08:002014-11-23T07:28:55.121-08:00Chapter 12.-Yes, i go.Egész nap feküdtem. Nagyon szarul voltam. Most már jobban érzem magam, de még mindig nem az igazi..<br />
*Kop-Kop*<br />
Kopogott valaki.<br />
-Szabad-tudtam, hogy ez csak egy valaki lehet.<br />
-Szia.-dugta be mosolygós arcát Justin.<br />
-Szia.-mosolyogtam vissza rá.<br />
-Beszélni szeretnék veled.-váltotta át komolyra a szót.<br />
-Valami baj van?-ültem volna fel, ha nem szédülök meg. Nem tudom, hogy ez most mi, de biztos nem egy kis vírus.<br />
-Nem nem semmi, ennyire komolynak tűntem?-nevetett fel, majd leült mellém.<br />
-Hát..eléggé.-nevettem én is el magam.<br />
-Szóval akkor...-vakargatta meg a tarkóját,én pedig csak tovább fürkésztem.-valamelyik nap ugye arról beszélgettünk,hogy..-fújta ki a levegőt. Biztatásként megsimítottam a karját, amin ő csak elmosolyodott.-szóval arról beszéltünk,hogy lenne-e kedved velünk jönni a turnéra.-hajtotta le a fejét.-azt mondtad, hogy átgondolod, ha gondolkozni szeretnél még, akkor én megértem, de én már nem bírom tovább.Tudnom kell.-nézett rám remény teli szemmel.<br />
Én csak sóhajtottam. Döntésemet,már tegnap meghoztam, de nem volt még időm elmondani.<br />
Ránéztem Justinra, majd egy féloldalas mosolyt eresztettem felé.<br />
-Igen, megyek.-néztem a szemébe, ami hirtelen felcsillant, és teljes erőből rám vetette magát. Olyan erősen ölelt, hogy azt hittem ,hogy meg akar ölni.<br />
-Jézusom, el sem hiszem, tudod milyen jó lesz?-motyogta, és közben a fejét a nyakamba fúrta.Én csak felnevettem, majd eltoltam magamtól.<br />
-Ne legyél beteg.-csak ennyit mondta. Vigyorgó fejjel bólintott egyet, majd felállt, és kirohant a szobámból. Gondolom Scooternek ment szólni.<br />
<br />
<br />
*Justin szemszöge*<br />
Nagy rohangálásomból telefonom csörgése zökkentett ki.<br />
-Halló?-szóltam bele boldogan.<br />
-Naa, minek örülünk ennyire?-kérdezte Ryan.<br />
-Ryaan, szimpla jókedv.-nem akartam neki elmondani boldogságom eredeti okát.<br />
-Hát akkor most még boldogabb lehetsz, mert nemsokára átmegyeeek.-kiáltott fel.<br />
-Gyereee.-utánoztam Ryant, amire ő csak nevetett.<br />
-5 perc,és ott vagyok.-tette le a telefont.<br />
Gyorsan lementem ettem valamit, mert nagyon éhes voltam, majd mire készen lettem már csengettek is.<br />
<br />
*Acacia szemszöge*<br />
Arra keltem fel,hogy valaki ráfeküdt a csengőre.<br />
Pont amikor éppen elaludtam.Szuper.<br />
Lebaktattam a lépcsőn, innivalóért. Már egy kicsit jobban voltam, de azért egy fejfájás csillapítót is magamhoz vettem.<br />
-Szia Acacia.-szólalt meg valaki mögülem.Megfordultam, majd szembe találtam magam egyik új jó barátommal Ryannel.<br />
-Szia Ry.-öleltem meg.<br />
-Hűha, nem vagy a legjobb formádban.-engedtük el egymást.<br />
-Köszi.-forgattam meg a szemem.<br />
-Nyugi na.-bökte meg a vállam. Nem böktem vissza,mert most ehhez semmi kedvem nem volt.-Nincs j kedved,-húzta el a száját.<br />
-Hát, nem eléggé, és én most inkább megyek visszafekszek.-mutattam fel az emeletre. Ő csak mosolyogva bólintott, én pedig elindultam fel.<br />
<br />
*Justin szemszöge*<br />
-Szegény nagyon beteg.-lépett be a szobámba Ryan.<br />
-Hát igen, még jó, hogy nem ment iskolába,.-húztam el a szám.<br />
-Ti nem össze vagytok veszve?<br />
-Már nem.-ült ki a mosoly az arcomra.<br />
-Figyelj jó lesz ez így neked?-váltotta komolyra a szót.<br />
-Miről beszélsz?-értetlenkedtem.<br />
-Hát csak arról, hogy amikor összevesztek, és megjegyzem elég sokszor szoktatok. Akkor neked nem a legjobb kedved van. Mi lesz így a turnén?Te is tudod, hogy a koncerteket nem lehet csak úgy lemondani, mert hirtelen összevesztek és "na én most depizek és nem csinálok semmit"éned feltör, akkor mi lesz?-rázta meg a fejét.<br />
-Meg fogom oldani. Nem fogunk veszekedni, mert már mindent megbeszéltünk.-tettem fel a lábam az asztalra.<br />
-Elhiszem neked nyugi , csak azért még is...-vakarta meg a tarkóját.<br />
-Mondom nem lesz semmi, és ezt a témát most hagyjuk.-fordultam idegesen a gépem felé.<br />
-Jól van, nyugi, nem akartam én semmi rosszat.-emelte fel a kezét védekezés képen.<br />
-Na és amúgy mikor indul a Believe turné? Nekem még nem is mondtad.-bökte meg a vállam.<br />
Megforgattam a szemem, majd vigyorogva visszafordultam hozzá.<br />
-Hát, még egy hétig itt leszünk, utánna indulunk.-néztem fel a falra, mintha oda lenne írva.<br />
-Christian, Caitlin többiek mennek?-ivott bele a Colájába.<br />
-Útközben majd csatlakoznak.-bólintottam.-Te is jössz ugye tudod?-vontam fel a szemöldögöm.<br />
-Alap.-vonta meg a vállát, majd mindkettőnkből kitört a röhögés.<br />
<br />
*Acacia szemszöge*<br />
Én itt döglök az ágyamban, ők pedig a mellettem lévő szobában röhögnek mint az állat.<br />
-Utálok beteg lenni.-motyogtam magamban.<br />
Úgy döntöttem, hogy lefürdök, felöltözök, és elmegyek egy kicsit sétálni, nincs nekem kedvem itt feküdni egész nap. Meg a friss levegő jót tesz az ember szervezetének.<br />
<br />
<br />
<br />Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17339511814373038890noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7768024765881110553.post-77131268625931509282014-11-15T13:02:00.000-08:002014-11-15T13:02:37.134-08:00Chapter 11- Difficult Decision*Acacia szemszöge*<br />
-Scoo, átgondolom.-mosolyogtam rá, de ez a mosoly nem belülről jött. Belül marcangoltam magam, amiért ilyen hülye voltam, és hittem neki..<br />
-Rendben.-nyomott egy puszit a homlokomra. Felmentem a szobába, lehúztam a redőnyöket, elővettem a leptopomat, és felemntem Facebookra, meg Twitterre.<br />
<div>
-Bejöhetelk?-szólt valaki az ajtó túl oldaláról két kopogás után. Hangját egyből felismertem. Pont hozzá nem volt kedvem.</div>
<div>
-Nem.-mondta ki egyszerűen, de ez őt nem érdekelte, bejött. Arra sem méltattam, hogy ránézzek.</div>
<div>
-Aca kérlek...-ült le az ágyam végébe. Még mindíg nem válaszoltam neki, és azt tervezem, hogy nem is fogok.-Nem tudtam, hogy Selena jönni fog, én már nem szeretem őt.Scootert sem tudom, hogy miért szervezte be, ő is tudja, hogy már nincs köztünk semmi.-hajtotta le a fejét. Nem néztem rá, mert féltem, hogy megtörök, és a nyakába borulok. Akkor pedig azt hihetné, hogy ilyen könnyen meg lehet engem kapni.</div>
<div>
-Kérlek válaszolj.-suttogta, és próbált a szemembe nézi, de én folyton elkaptam a tekintetem.Kifújta a levegőt, majd felállt, de mielőtt kilépett volna visszafordult.</div>
<div>
-Nem fogom feladni. Ha csak barátok maradunk akkor sem, de csak annyira kérlek, hogy gyere velünk a turnéra, nem bírnám ki nélküled...-a végét már suttogta, majd kiment a szobából.</div>
<div>
"Nem bírnám ki nélküled" végig ez a mondat jár a fejemben.</div>
<div>
Tényleg ennyire fontos lennék neki?</div>
<div>
De akkor miért csókolt vissza Selenának? Nincsennek újságírok, se semmi, szóval így még lejáratni sem tudta volna..</div>
<div>
Ezekkel a gondolatokkal a fejemben aludtam el.</div>
<div>
~*~</div>
<div>
Reggel iszonyatosan kómás fejjel keltem, semmi kedvem nem volt az iskolához.</div>
<div>
Kimentem a fürdőbe, és amikor belenéztem a tükörbe, egy kisírt szemű öszetört lány állt előttem. </div>
<div>
Eldöntöttem, hogy csak miatta nem fogom magam rosszul érezni. Meg mit dramatizálom túl? Nem is voltam belé szerelmes..Ő sem belém, lehet, hogy csak egy hirtelen fellángolás volt. De ez a mondat. "Nem bírnám ki nélküled" nem tudom hova tenni...</div>
<div>
Megmosakodtam, majd kerestem egy elfogadható szettet.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjCnNcCYV3ofoIhNGUY0EI12MCjxAtRC-9kGuPfDxGmArOaUgUrAUZL-19SvyqN3Ch1WnrQAsu88hIjMJQJ7xATktHm4W7ANZUHwN3amSrUIPFD__yDXsl-MGJjFRomt9sCNerI6g3TyfV3/s1600/llllkl%C3%A9.PNG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjCnNcCYV3ofoIhNGUY0EI12MCjxAtRC-9kGuPfDxGmArOaUgUrAUZL-19SvyqN3Ch1WnrQAsu88hIjMJQJ7xATktHm4W7ANZUHwN3amSrUIPFD__yDXsl-MGJjFRomt9sCNerI6g3TyfV3/s320/llllkl%C3%A9.PNG" width="309" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
Az iskola biztos unalmas lesz, mint midig, ezért sem van sok kedvem menni..</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
Leültem a tv elé, és vártam, hogy Cat értem jöjjön.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
-Jó Reggelt.-köszönt valaki a hátam mögül. Hátra sem kellett fordulnom, hogy tudjam, hogy ki az.-Acacia meddig nem fogsz még hozzám szólni?-ült le mellém. Egy pillanatra rápillantottam, de nehéz volt nagyon levenni a tekintetem a meztelen felsőtestéről.Válaszolni még mindig nem válaszoltam neki..</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
*Justin szemszöge*</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
Nagyon fáj, hogy nem válaszol nekem...Én már nem szeretem Selenát! Mindent meg fogok tenni, hogy megbocsájtson, és eljöjjön velünk a turnéra. Mint már mondtam, és nem bírnám ki nélküle..</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
*Acacia szemszöge*</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
Így, hogy ránéztem Justinra, már tudtam is a válaszom a turnéval kapcsolatban.</div>
</div>
<div>
Csak ült, és ült mellet. Nem nézett rám. Szerintem valamin gondolkozott, de nem is érdekel. Hogy ne kelljek közelébe lennem, felálltam, és kimentem a konyhába.<br />
Ittam egy narancslevet, és hálát adtam az istennek, hogy megszólalt a csengő.<br />
Kinyitottam az ajtót, és hirtelen elkapott a hányinger. Gyorsan szaladtam a földszinti WC-re, és kiadtam gyomrom tartalmát.<br />
-Aca minden oké?-lépett be Cat.<br />
-Úgy néz ki?-gyorsan lehúztam a WC-t,majd leültem mellé, és a fejem a falnak döntöttem.<br />
-Gyere ide.-jött közelebb, majd a homlokomra rakta a kezét.-Lázas.-nézett hátra az ajtóban álló Justinra. Még csak most vettem észre, hogy itt van. Ránéztem, és láttam, hogy mennyire megijedt,és hogy félt. Pff.<br />
-Ma nem mehet iskolába.-jelentette ki egyszerűen, majd beljebb jött. Én mérgesen álltam fel, de meg kellett támaszkodnom, mert megszédültem.<br />
-Nem vagy az Anyám, nem mondod meg, hogy mit csináljak.-néztem rá mérgesen. Persze ebből Cat semmit sem értett, hogy miért beszélek vele így.<br />
-Végre hozzám szóltál.-kezdett el "ünnepelni".-De nem érdekel, akkor szólok Anyukádnak, ha kell bezárlak a szobádba.-jelentette ki egyszerűen. Én csak egy "ezt komolyan gondoltad" nézéssel elintéztem, majd Cat felé fordultam.<br />
-Maradj itthon, pihenj. Oké?-ölelt át. Hogy húzzam Justin agyát Car-te hallgattam, majd elindultam fel Anyuék szobájába. Justin az ajtófélfának támasztotta az egyik kezét, így elzárta a kiutat. Végignéztem rajta, majd ellöktem a kezét az útból, ezért majdnem felborult.<br />
Felmentem a lépcsőn, majd bekopogtam Anyuékhoz, elmeséltem nekik, hogy mi történt, megmérték a lázam is (39,20 ihj) majd Anyu szigorúan rám parancsolt, hogy az ágyamból ki nem szállhatok.<br />
Elmentem lefürödtem, vettem fel itthoni ruhát, majd befeküdtem az ágyamba TV-t nézni.<br />
Egyszer csak valaki kopogott, és Anyu mosolygós arcával találtam magam szembe.<br />
-Hogy vagy kincsem?-ült le mellém.<br />
-Hát, nem a legfényesebben.-erőltettem egy mosolyt a számra.<br />
-Már mindenki elment, Scooterék is, és nekem is el kell mennem...-húzta el a száját, majd egy kósza tincset a fülem mögé sepert.<br />
-Selena?-kérdeztem flegmán.<br />
-Már nincs itt.-fogta meg bíztatóan a kezem. Én csak kérdőn néztem rá.-A turné miatt töltött egy napot csak itt, de már ment is tovább.-mosolygott rám.<br />
-Jaa, értem.-bólogattam.-Akkor egyedül leszek itthon?-tettem fel a kérdést,és már kezdtem örülni.<br />
-Nem, Justin itthon marad.-amint kimondta ezt a mondatot, a számról lehervadt a mosoly, és belevágtam a fejem egy párnába.-Kicsim, legalább csak egyszer hallgasd meg.-mondta, majd felállt,és mielőtt kiment volna visszafordult.-Szeretlek,és ha bármi van hívj.-küldött egy puszit a levegőbe. Én csak bólintottam, majd újra bekapcsoltam a TV-t.<br />
<b>-Justin Bieber tegnap egy új, és elég érzelgős dalt, adott ki..-mondta a műsorvezető.</b>Már épen azon voltam, hogy elkapcsolja, mert engem most ő nem érdekel, de ez a téma megfogott.<br />
<b>-A videóban egy lányról van szó, de őt direkt nem mutatja benne, csak néha néha egy színésznő jön be a képebe, a parfüm reklámjából Justinnak.</b><b>Talán szerelmi bánat érte a mi tini sztárunkat, azért írt egy eléggé érzelgős dalt? Mindenesetre hallgassátok meg ezt a gyönyörű számot!-</b>mosolygott a nő, majd elindította a zenét.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<iframe allowfullscreen='allowfullscreen' webkitallowfullscreen='webkitallowfullscreen' mozallowfullscreen='mozallowfullscreen' width='320' height='266' src='https://www.youtube.com/embed/hXgBmqPMJ7I?feature=player_embedded' frameborder='0'></iframe></div>
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
Amikor befejezték a dalt, nem hittem a szememnek, ezeket a videókat mi csináltuk valamelyik nap.<br />
És ez a dal. Nem hiszem el...<br />
Inkább kikapcsoltam a TV-t, és lementem a konyhába.<br />
Justin persze most is ott volt.<br />
-Szia.-suttogtam, majd öntettem magamnak egy pohár narancslevet, és leültem a székre, mert nem volt erőm állni.<br />
Justin egyből hátra fordult, majd reménnyel teli szemmel nézett rám.<br />
-Szi-szia.-dadogta(?)<br />
Nem mondtam semmit, csak a narancslevemet kortyolgattam.<br />
-Azt hittem már sosem szólsz hozzám.-hajtotta le a fejét.<br />
Én csak oldalra döntöttem a fejem, és megrántottam a vállam.<br />
-Kérlek bocsájts meg.-kezdte megint.<br />
-Figyelj Justin.-sóhajtottam egy nagyot, majd a szemébe néztem.-Hagyjuk jó, nem érdemes, egy ilyen kis szarságon rágódni. Megtörtént, nem tudunk semmit sem tenni, igaz,hogy eszméletlenül fájt.-gördült le egy könnycsepp a arcomról.-De kezdjük újra,és legyünk BARÁTOK.-hangsúlyoztam ki az utolsó szót.<br />
-Rendbe, és köszönöm.-ölelt meg, majd letörölte azt a kósza könnycseppet.</div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17339511814373038890noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7768024765881110553.post-52679922086710574962014-11-05T08:24:00.000-08:002014-11-05T08:24:02.057-08:00Chapter 10.- What?*Acacia szemszöge*<br />
<div>
Cat, és Dave falták egymást.<br />
<div>
Eléggé meglepett, hogy tudtommal Cat nem bírja annyira Davet. </div>
<div>
Tágra nyílt szemekkel fordultam Sarahoz akinek ugyan az olt a reakciója mint nekem.</div>
<div>
-Khm..-köhintettem.</div>
<div>
-Cat kijönnél velünk kérlek egy percre?-kérdezte Sarah.</div>
<div>
Letettem az innivalót az asztalra, és elindultam ki Catékkel.</div>
<div>
-Ez.mi.volt?-szótagoltuk egyszerre.</div>
<div>
-Hát egy csók.-pirult el.</div>
<div>
-Dee dee azt mondtad, hogy nem bírod..-tátottam el a számat.</div>
<div>
-Hááát..-nézegette a cipőjét, és fülig pirult.</div>
<div>
-Hát ez pazar már csak én vagyok singli.-nevetett fel Sarah, én pedig egyből rákaptam a fejem. Amikor leesett neki, hogy Cat még nem tudja egyből a szájára tette a kezét.</div>
<div>
-Na miről is van szó?-tette csipőre a kezét Cat, és felhúzott szemöldökkel nézett minket.</div>
<div>
-SENKINEK nem mondhatod el érted?-hajoltam hozzá közel, és kiemeltem a "senkinek" szót.</div>
<div>
-Értem, de mond mááár.-ugrált Cat körülöttem.</div>
<div>
-Szóval...Justinnal együtt vagyunk...-suttogtam..</div>
<div>
-MIII?-kiáltott fel halkan.</div>
<div>
-Igen, de senkinek sem mondhatod el.-álltam meg előtte.</div>
<div>
-Rendben becs szó.-nyújtottat a kisujjat.</div>
<div>
Vissza mentünk a többiekhez, és még dumáltunk egy kicsit játszottunk, majd ők bejelentettek, hogy mennek.</div>
<div>
Éppen, hogy bezártam az ajtót anyáék már meg is jöttek.</div>
<div>
-Anya-öleltem meg.-Scoo.-öleltem meg őt is.-Carin.-és ő is.-Apuci.-na meg őt is.-Pattie.-és őt is.</div>
<div>
-Mi ez a nagy ölelgetés?-nevett fel anya.</div>
<div>
-Nem tudom, csak szeretlek titeket.-néztem végig rajtuk.</div>
<div>
-Mi is téged.-ölelt meg még egyszer Pattie. Miután megszeretgettem mindenkit Justin is megtette.</div>
<div>
-Van egy meglepetésünk a számodra Justin.-mondta Scoo, majd leült a nappaliba.</div>
<div>
-Na mi az?-kérdezte izgatottan.</div>
<div>
-Csatlakozik hozzánk nem sokára Selena!-mondta ki Scoo.</div>
<div>
-Hogy ki?-tátotta el a száját Justin.</div>
<div>
-Selena. Arra gondoltunk, hogy biztos nagyon hiányzik neked.-mosolyodott el Scoo.</div>
<div>
-Ja, igen persze.-még mindíg sokk alatt volt Jus.-Mikor jön?-éd amint kimondta ezt a mondatot már csengettek is.</div>
<div>
Én még csak mindíg egyhelyben ülte, és néztem ki a fejemből. Ne ne ne ne ne Selena??? Tudtommal Justin már nincs együtt vele. Tudtommal velem van együtt!! Magy nehezen megmozdítottam a fejem, és tekintetem egyből Pattiere szegeztem. Láttam az arcán, hogy mennyire sajnálja. </div>
<div>
-Felmegyek.-mondtam a könnyeimmel küszködve. Még utoljára egyszer visszafordultam, és láttam ahogy az állítólagos barátom nyakába borul, és....megcsókolja.</div>
<div>
Itt már nem bírtam tovább zokogva rontottam be a szobámba.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
Elaludhattam, mert amikor kinyitottam a szemem, hogy megnézzem az időt már 19:30 volt. Felültem, és szembe találtam magam az éppen befelé jövő Pattievel.</div>
<div>
-Nagyon sajnálom édesem.-mondta, majd leült mellém.</div>
<div>
-Miért? Nincs mit sajnálni.-rántottam meg a vállam.</div>
<div>
-Jaj kicsim, tudom, hogy együtt vagytok...vagy..voltatok.-mondta az utolsó szót suttogva.Ekkor megint kitört belőlem a sírás.Zokogva borultam Pattie vállára.</div>
<div>
-Shh ne sírt édesem.-simogatta a vállam.</div>
<div>
-Kinek az ötlete volt?-kérdeztem, és a könnyeim még mindig hullottak.</div>
<div>
-Soocet találta ki...-mondta halkan.</div>
<div>
-Nem leszek rá mérges, hiszen ő nem tudta, hogy együtt vagyunk.-vontam meg a vállam.-agy csak voltunk...-suttogtam.</div>
<div>
-Minden rendben lesz hidd el.-simította meg a hajam.</div>
<div>
-Köszönöm-mosolyodtam el.</div>
<div>
-Gyere igyunk egy kos teát.-állt fel az ágyamról.</div>
<div>
-Rendben, de előtte megmosakszom. Biztos úgy nézek ki mint egy sárkány.-nevettem el magam.</div>
<div>
Amikor belenéztem a tükörbe nem éreztem úgy, hogy túloztam volna a sárkány szóval.</div>
<div>
Gyorsan megmosakodtam, és már mentünk is le.</div>
<div>
-Miden rendben kincsem?-ölelt meg anya.</div>
<div>
-Persze anya.-öleltem én is meg.</div>
<div>
-Gyere itt a tea.-húzta ki nekem a székem.</div>
<div>
-Köszönöm szépen.-néztem rá hálásan.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
*Justin szemszöge*</div>
<div>
Amikor megtudtam, hogy Selena jön. Nem tudtam mit mondani.</div>
<div>
Az fájt a legjobban, hogy már semmit sem érzek iránta.</div>
<div>
Amikor Aca felszaladt a lépcsőn szívem szerint utána mentem volna.</div>
<div>
Én én..szeretem őt.</div>
<div>
-Jaj Justin annyira hiányoztál.-nyávogott Selena, majd a nyakamba ugrott, és erőszakosan megcsókolt </div>
<div>
-Te is. Nagyon.-hangsúlyoztam ki a nagyon szót elég sok gúnnyal a hangomban.</div>
<div>
-Na mi a baj?-kérdezte.</div>
<div>
-Jaj semmi.-legyintettem, majd elindultam fel Acaciához.</div>
<div>
-Mindjárt jövök-szóltam oda a többieknek </div>
<div>
-Rendben édes.-szólt utánam Selena.Amikor benyitottam Aca már aludt. Nem akartam felkelteni, ezért csak adtam egy puszit az arcára. Szegénynek ki voltak sírva a szemei. És ez mind miattam, mert én hülye nem szakított Selenával.</div>
<div>
Beletúrtam a hajamba, és elindultam lefelé.Útközben támadt egy elég jó ötletem.</div>
<div>
-Figyeljetek, mi lenne, ha Acacia is jönne velünk tovább?-kérdeztem a többiektől.-Hisz világot látna Scoo, velünk lenne, tudtommal engem is bír.-néztem ennél a mondatnál Anyára, aki csak bólintott egyet.-és úgy is visszajönnénk ide. Magántanár van minden van. Nagyon bírom őt, és úgy érzem, hogy igaz barátra találtam benne.-fejeztem be a monológom, és leültem a kanapéra.</div>
<div>
-Hmm nem is tudom..-gondolkozott Scooter.</div>
<div>
-Tényleg nagyon régóta szeretné már bejárni a világot, -nézet össze feleségével Adam.-és tudom, hogy jó kezekben van. És látom, hogy Justinnak szüksége van rá.-mondta, majd megpaskolta Scoo hátát.- ha nektek okés, akkor nekünk is.-reményteli arccal néztem Scootera.</div>
<div>
-Rendben legyen jöjjön velünk.-amikor ezt kimondta majd kiugrottam a bőrömből annyira boldog voltam.-de ezt még vele is meg kell beszélni.-mutatta fel a mutatóujját, hogy ne éljem bele magam.</div>
<div>
-Tudom tudom.-szaladtam fel a szobámba.</div>
<div>
-Justin.-szólt utánnam Scoo.-Ne mond neki, meglepetés mivel úgy is nemsokára szülinapja.-mosolygott rám Scoo.</div>
<div>
-Rendben.-vigyorogva futottam tovább.</div>
<div>
Amikor felértem Selena fogadott aki az ágyon feküdt fehérneműben. Istenem Jerry csak ne most.</div>
<div>
-Na mi az szívem ennyire tetszem?-terült szét az elégedett mosoly az arcán. Én nem válaszoltam semmit, csak nyeltem egy nagyot.</div>
<div>
-Minek örültél ennyire az előbb?-ült fel az ágyon.</div>
<div>
-Acacia jön velünk a turnéra.-alig bírtam ezt a mondatot is kinyögni, de amint kimondtam Selena felpattant, és beviharzott a fürdőbe.<br />
<br />
<br />
*Acacia szemszöge*<br />
Amikor bejöttem, éppen akkor jött le Justin az emeletről. Amikor meglátott, az arcáról le lehetett olvasni, hogy sajnálja. De nem érdekelt.<br />
-Acacia.-szólt Scoo.Én csak egy szánalommal teli pillantást vetettem Justinra, és mentem is be a nappaliba.<br />
-Igen?-kérdeztem.<br />
-Ülj le van egy kis megbeszélni valónk.-mondta komolyan. Még meg is ijedtem egy kicsit.<br />
-Mond.-szóltam meg félve.<br />
-Nem kell félni, nem rossz dolog.-nevetett fel, majd mutatta, hogy üljek oda mellé. Oda ültem mellé, ő pedig átölelte a vállamat, majd belekezdett.-Szóval, nemsokára szüliapod.-nézett rám.-és arra gondoltunk, hogy jöhetnél velünk a turnéra.-kikerekedett szemekkel néztem Scoot.-mivel tudjuk, hogy régóta szeretnéd látni Európát, ezért találtuk ki ezt.-mosolygott.-Lesz magán tanárod, minden. Csak az a kérdés, hogy velünk jössz e.-nézett a szemembe. Végig néztem a társaságon, majd Justinon akadt meg a tekintetem. Biztos vagyok benne, hogy ő találta ki.<br />
-Nos?-kérdezte Scoo.<br />
Komolyan ezek után amit tett velem, még azt hiszi, hogy velük megyek? Pff..<br />
-Scoo én...<br />
<br /></div>
<div>
<br /></div>
</div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17339511814373038890noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-7768024765881110553.post-25720701327266246332014-11-04T04:57:00.001-08:002014-11-04T04:57:18.147-08:00Chapter 9.-Yes, yes, yes of course.*Acacia szemszöge*<br />
<div>
-Justin én...nem tudom mit mondjak.-néztem a megijedt szemébe.Mielőtt még rosszabbra kezdett volna gondolni megszólaltam.- igen, igen ,igen, persze.-ugrálta, majd megcsókoltam.</div>
<div>
-Azt hittem már nemet mondasz.-döntötte homlokát az enyémnek.</div>
<div>
-Ha pár napja azt mondtam, hogy kedvellek, és ma is visszacsókoltam, akkor hogy mondhatnék nemet?-kérdeztem nevetve, majd újra megcsókoltam.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
*Justin szemszöge*</div>
<div>
Ilyen boldog életemben, már nagyon régen voltam. Ez a két lábon járó gyönyörűséges csoda az ÉN, barátnőm. El sem hiszem.</div>
<div>
-Anyáéknak mit mondunk?-kérdezte</div>
<div>
-Hát, majd elmondjuk nekik, amikor szeretnéd.-mosolyogtam rá.</div>
<div>
-Figyelj, az van, hogy ma kéne elmondani, mert szerintem hülyének néznének,és furcsállnák is, hogy velem alszol.-vigyorgott. Értem én. Felnevettem, majd megint megcsókoltam. Úgy érzem, hogy nekem ebből sosem lesz elég.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
*Acacia szemszöge*</div>
<div>
-Megyek tv-t nézni.-mondtam neki, majd elindultam a szobámba.</div>
<div>
Kapcsolgattam, nem találtam semmi jót, mikor egyszer csak meghallottam egy nevet a tv-ben.</div>
<div>
-Szépséges délutánt mindenkinek. Mint tudjuk,hogy a mi híres kis sztárocskánk Justin Bieber,itthon tartózkodik Kanadában. De nem akárkivel. Ma kapták lencse végre, ahogy az iskola elé megy egy lányért,és ölelkeznek.-mondta a bemondó, majd feldobott a tv egy képet.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhanDS9g27LD-hBCNBAGrnQM-6xmAv70N8u389HrSaf0z7Uv4fJWxyNe8oorH7UMfDytylHxVFhFbZP_7Wf3gvLbziYwXoWTmclaccGUUkjCHpzY9kE7odBlJbYGC56EMdW24GJrGPfy0yI/s1600/tumblr_mt3la6Nmun1rjf3hzo1_500.png" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhanDS9g27LD-hBCNBAGrnQM-6xmAv70N8u389HrSaf0z7Uv4fJWxyNe8oorH7UMfDytylHxVFhFbZP_7Wf3gvLbziYwXoWTmclaccGUUkjCHpzY9kE7odBlJbYGC56EMdW24GJrGPfy0yI/s1600/tumblr_mt3la6Nmun1rjf3hzo1_500.png" height="320" width="320" /></a></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
-Lehet, hogy több van köztük mint barátság? Ha valamit megtudunk, azonnal jelentkezünk.-kacsintott a kamerába-Szépséged délutánt mindenkinek.-köszönt el, majd jött a következő pasi aki az időjárást mondta.</div>
<div>
Lementem Justinhoz, aki éppen a laptopján olvasott valamit, ledöbbent arccal. Hát gondolom, hogy mit olvas.</div>
<div>
-Istenem megint elcsesztem mindent.-hajtotta le a fejét. Nem vette észre, hogy ott állok.</div>
<div>
-Miért csesztél volna el mindent?-kérdeztem tőle az ajtófélfának támaszkodva.Ijedten nézett rám, majd felállt, és lehajtott fejjel közelebb sétált.</div>
<div>
-Nem akartam, hogy ez legyen.Sajnálom, de a média mindenhol ott van.-mondta szomorúan. Nem válaszoltam erre semmit, csak felemeltem a fejét, és megcsókoltam.</div>
<div>
-Nem haragszol?-kérdezte félve.</div>
<div>
-Dehogy haragszom.-nevettem fel halkan, majd megöleltem. Ő felemelte a fejem, és egy szenvedélyes csókot lehelt ajkaimra. A csók csatánkat a csengő hangja zavarta meg. Ránéztem az órára, ami 16:00-át mutatott.<br />
-Uh ezek Cat-ék lesznek.-váltam el tőle.<br />
-Felmegyek, inkább nem zavarok.-nyomott még egy utolsó puszit a számra, majd felszaladt.<br />
Nagyon türelmetlenek, mert vagy ötször is csengettek.<br />
-Itt vagyok nyugi.-nevettem.<br />
-Már azt hittük, hogy nem vagy itthon.-fújta ki a levegőt.<br />
-De hiszen 1 percet sem kellett várnotok.-néztem rájuk értetlenül.-Mindegy gyertek, menjünk le.-álltam el az ajtóból, és levezettem őket a játékterembe.<br />
-Hozok innivalót, ki mit kér?-fordultam az ajtóból még vissza.</div>
<div>
-Én egy Bieber-Turmixot-nevetett Sarah.</div>
<div>
-Haha nagyon vicces.-"nevettem"</div>
<div>
-Na de komolyan hívd le kérlek.-könyörgött.</div>
<div>
-Jó oké lehívom.-emeltem fel a kezem, mintha megadnám magam.</div>
<div>
-Had menjünk veled kérlek!-csillant fel Cat és Sarah szeme.</div>
<div>
-Felőlem!-nevettem fel.</div>
<div>
-Azért remélem vissza is jösztök!-nevetett Ed.</div>
<div>
-Nyugi vissza jövünk!-kiáltották Sarahék egyszerre vissza. Én csak nevettem rajtuk.</div>
<div>
-Úr isten már az is sok volt, hogy több mint 10 méterre állt tőlem a sulinál.-olvadozott Sarah.-Most pedig előttem fog, vagy mellettem ahh.-nézett rám.</div>
<div>
-Én már megtanultam uralkodni magamon.-húzta ki magát büszkén Cat.</div>
<div>
-Én meg...meg.. Nem tudom mit mondjak.-nevettem fel, majd megálltam a szobája előtt.-Itt vagyunk!-mutattam a szoba ajtóra.</div>
<div>
-Uh te szólsz vagy én? Te kopogsz, vagy kopogjak én?-sorolta a kérdéseket Sarah, én csak rémülten ránéztem, majd intettem, ezzel jelezve, hogy inkább majd én kopogok.</div>
<div>
-Kop.Kop.-mondtam a hanggal egyszerre.</div>
<div>
-Gyere be, én csukd be az ajtót.-mondta Justin.</div>
<div>
Kinyitottam ránéztem barátnőimre, majd elsuttogtam nekik, hogy várjanak itt. Ők csak bólintottak. Bementem, és a félmeztelen ágyon fekvő Justinnal találtam magam szemben.</div>
<div>
Nagyot nyeltem, és nem nagyon tudtam levenni a szemem felsőtestéről.</div>
<div>
-Szia-pattant fel, és megcsókolt.</div>
<div>
-Hali.-váltam el tőle.-A többiek azt szeretnék, hogy legyere.-mosolyogtam rá.</div>
<div>
-Te is szeretnéd?-kérdezte mosolyogva.</div>
<div>
-Persze.-pusziltam meg.-Öltözz fel, mert a barátnőim már itt várnak az ajtó előtt.-nevettem fel.</div>
<div>
-Rendben édesem.-nyomott még egy csókot az ajkamra. A megszólításán csak elmosolyodtam, majd megvártam míg felvesz egy felsőt. Mikor készen volt, elindultam az ajtó felé, de mielőtt lenyomtam volna a kilincset ő még utoljára visszahúzott, majd szenvedélyesen megcsókolt. Térdem beleremegett, gyomromban a pillangók elkezdtek repkedni. Alig bírtam elválni tőle, de muszáj volt, mert Sarahék mar kopogtak.</div>
<div>
-Jövünk-nyitottam ki az ajtót. A barátnőim amikor megláttak elkezdték húzogatni a szemöldöküket, majd amikor kilépett Justin az ajtón egyből abbahagyták, majd próbáltak nyugodtak maradni, ami kevésbé sikerült. Én a szorongásukon csak nevettem egyet, majd elindultam lefelé a lépcsőtől. Végig éreztem magamon Justin tekintetét.</div>
<div>
Amikor leértünk a földszintre én elmentem a konyhába a beígért innivalóért.Sarah jött velem, mert segíteni akart nekem.</div>
<div>
-Sokáig bent voltatok.-kezdett bele az "úgy is tudom, hogy van köztetek valami" kérdez felelek, mondatokat felteszek játékába.</div>
<div>
-Öm igen, mutatott még valamit a laptopján.-füllentettem. Sajnos jól tudok hazudni, de anyukám életére esküszöm, hogy még nem hazudtam senkinek.</div>
<div>
Ez sem hazugság, hiszem később úgy is megtudják.Nem de?! Jaj ne, most lelkiismeret furdalásom van, hogy hazudtam..</div>
<div>
-Ühüm..-nézett olyan "nem most jöttem le a falvédőről" arccal.</div>
<div>
-Tényleg így van.-nem mertem a szemébe nézi.</div>
<div>
-Hát jó, azt gondoltam, hogy legalább őszinte leszel velem...-istenem miért csinálja ezt..</div>
<div>
-Mindjárt jövök.-rohantam ki a konyhából, egyenes le a játék terembe.<br />
-Justin gyere beszélnünk kell.-hívtam ki a teremből az említett fiút.<br />
-Mi a baj?-kérdezte aggódó tekintettel.<br />
-Azt hiszem, hogy Sarah rájött,hogy együtt vagyunk.-húztam el a számat.<br />
-Nem baj, mond el nyugodtan neki, csak ne mondja tovább.-mosolygott rám, majd megölelt. Egyszerűen elképesztő mennyi szeretet van ebben a fiúban...<br />
-Rendben.-adtam egy puszit a szájára, és már vissza is szaladtam Sarahoz.<br />
-Készen vannak az innivalók.-mutatta fel a tálcán lévő poharakat.<br />
-Szuper, figyelj...-ültem le az asztalhoz.-Az az igazság, hogy én nem szeretnék neked hazudni...-sóhajtottam egyet, de nem tudtam tovább ,mondani, mert Sarah megölelt, és ő kezdett bele a beszédbe.<br />
-Tudtam, hogy sosem hazudnál nekem, nagyon szeretlenk Aca te vagy a legjobb barátnőm.-ölelt szorosan. Mostmár nem bánom, hogy elmondtam neki. Amúgy is legjobb barátnőm, tudnia kell az ilyenekről nem?!<br />
-Én is szeretlek nagyon, de.-emeltem fel az újjam.-ezt nem mondhatod el SENKINEK érted?SENKI, NOBODY, NIEMAND.SENKIII.-bolondoztam el a végét.<br />
-Jól van nyugi nem mondom, de most gyere vigyük le az innivalókat.-nevetett fel, majd elindult lefelé..Amikor lementünk Justinékhoz, olyat láttam amit nem kellett volna...</div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17339511814373038890noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-7768024765881110553.post-69171807505985808482014-11-02T07:22:00.001-08:002014-11-02T07:22:42.895-08:00Chapter 8.- Girlfriend?!*Acacia szemszöge*<br />
Telefonom csengésére kelte. Iskola. Nagyon jó.<br />
Most van 6:00 az azt jelenti, hogy 1 órám van elkészülni, míg Cat ide nem ér.<br />
Kiválasztottam a ruhámat , majd elmentem megtisztálkodói.<br />
Amikor ezzel készen lettem elmentem felöltözni.<br />
Kiléptem a szobámból, mindenki aludt még, ahogy végigmentem a folyosón, és elmentem a Justin szobája mellett, hallottam,hogy <a href="https://www.youtube.com/watch?v=cbvXurlwOZU">zene</a> megy bent, de semmi szöveg. Illetve, ilyen kis halk hangok?! Nem vagyok jó a zene terén, inkább tánc. Mindegy. Biztos új számot ír. Tudom, hogy nem szép dolog, de tetszett a zene, így egy kicsit hallgatóztam, hátha énekel hozzá halkan szöveget.<br />
Így is lett, hallottam, ahogy halkan dúdol hozzá.<br />
-Well, let me tell you a...a..áhj nem tudom.-idegeskedett, majd fojtatta tovább.-a story. Igen ez az. About a girl and a boy.-hagyta abba. Gondolom leírta.-He fell in love..ömm...with his best friend.-mondta tovább, de én nekem ennyi elég volt ebből a zenéből, mert elég furcsa érzésem volt. Lementem, és megreggeliztem, és amikor az órára néztem már 6:30 volt.<br />
-Akkor még van idő egy kis Spongebob-ot nézni.-mondtam magamnak boldogan. Benyomtam a tv-t és a Nickelodeonra kapcsoltam.<br />
Nagy tv nézésemből az zökkentett ki, hogy besüppedt mellettem a kanapé.<br />
-Hogy hogy ilyen korán fent vagy?-kérdeztem anélkül, hogy ránéztem volna.<br />
-Nem tudtam aludni, és új zenét írok.-mosolygott rám.-Te?-kérdezte.<br />
-Tudod nekem iskola van.-nevettem fel, most viszont ránéztem.<br />
-Ja, tényleg.-nevetett fel ő is.-Ettél már?-kérdezte.<br />
-Nem még nem.-gondolkoztam.<br />
-Akkor gyere.-nyújtotta a kezét.Kis hezitálás után elfogadtam, és elindultam vele a konyhába enni.<br />
-Én müzlit kérek.-mutattam az előbb említett ételre.<br />
-Oké akkor eszek én is azt.-vette elő.<br />
Vett még tányérokat is elő, majd kiöntötte.<br />
-Hallottam, a zenét amit írsz.-láttam, hogy elpirul..hm..-tetszik a dallama, egy ideje csak ez van a fejemben, nem tudom kiverni.-nevettem fel.Megkönnyebbülést véltem felfedezni arcán, amikor rájött, hogy nem a szövegről beszélek, és így nevetett ő is velem.<br />
-Messze laktok a sulitól ugye?-kérdezte.<br />
-Öm hát is-is-amikor kimondtam az utolsó szót már csengettek is.-Megyek kinyitom biztos Cat az.-mutattam az ajtó irányába.<br />
Kinyitottam az ajtót, és Cat ugrott a nyakamba.<br />
-Szia csajos, készen vagy? Van még...na jó nem siettetlek van még 40 percünk 6:10 van.-mosolygott rám.<br />
-Éppen reggeliztem, és.-néztem barátnőm szemébe.-nem, nem egyedül.-forgattam meg a szemem. Ugrott egyet, ezért csak furcsán néztem rá.-Na jó, gyere be.-zártam be utána az ajtót.<br />
-Hova?-kérdezte.<br />
-Konyhába, mert nekem még ott van a müzlim.-mutattam a konyhába, a Cat teljesen nyugodt volt, nem tudom hogy csinálta, hogy nem őrült meg egy fél pucér magába müzlit tömő Justin Bieber láttán. Minden esetre fogta magát, és leült mellém.<br />
-Szia Cat.-mosolygott Justin barátnőmre.-Hogy vagy?-kérdezte<br />
-Szia Justin, köszi, szuperül vagyok, végre suli, és nem kell otthon unatkoznom.-nevetett halkan fel.-És te?-kérdezte.<br />
-Köszi, én is jól vagyok.-válaszolt, majd felállt, hogy elpakolja a tányért.-Aca mit csinálsz suli után?-kérdezte.<br />
-Hazajövök, és tanulok, utánna valamit csinálunk Cat-el.-válaszoltam, majd megettem az utolsó falat müzlimet is.<br />
-Elmegyek érted jó? Cat ha szeretnéd téged is hazaviszlek, úgy sem tudok mit csinálni.-támaszkodott a széken.<br />
-Öm, igen ezt akartam mondani Aca szerintem anya jön értem ,és megyünk el...bocsi.-húzta el a száját, majd szomorúan rám nézett.<br />
-Ne már.-szomorodtam el én is.-Nem baj, akkor majd..majd..nem tudom, de menjünk, mert elkésünk.-néztem meg a telefonom kijelzőjét.<br />
-Oksi.-pattant fel a barátnőm.-Szia Justin.-intett, majd elindult a kijárat felé.<br />
-Szia.-indultam volna el én is, csaj Justin visszahúzott, és megölelt,visszaöleltem, majd mielőtt elengedett volna nyomott egy puszit az arcomra..<br />
-Szia-szólt még utánam, majd mielőtt kiléptem volna konyhából, még vissza néztem, mert szólt.-Aca, mikor van vége a sulidnak?-kérdezte.<br />
-13:00-kor.-válaszoltam.<br />
-Akkor 1-kor a suli előtt várlak.-kacsintott, én csak megforgattam a szemem nevetve, és bólintottam egyet.<br />
-Menjünk.-húztam fel a cipőm.<br />
<br />
-Szia Acacia.-köszönt oda az egyik alsós.<br />
-Hali.-intettem. Majd ez így ment, míg be nem értünk a terembe. A sok köszöngetéstől esküszöm kiszáradt a szám. Minden reggel így van. Most nem azért mondom, de elég sokan ismernek a suliba. Oszlopos tagja vagyok annak a "csapatnak" akiket mindenki ismer, és mindenki be szeretne kerülni ebbe a "csapatba".<br />
-Szia Acaaaaaa.-kiabáltak a többiek.<br />
-Hali skacok.-mentem oda, és megöleltem mindenkit.<br />
-Eltüntél a hétvégén.-nézett rám Dave.<br />
-Dolgom volt, de majd a jövő hétvégén bepótoljunk.-nevettem.<br />
-Ma suli után nyomunk egy talit?-kérdezte Cat.<br />
-Nekem oké.-bólintottam, majd megnéztem a telóm, mert egy üzenetem jött.<br />
<i><u>Justin üzenete:</u></i><br />
<i><u>Elfelejtettem megkérdezni, hogy hol van a sulid!:D Szóval, hol van a sulid?:)</u></i><br />
-Kivel írsz annyira kislány?-bökött oldalba Ed.<br />
-Senkivel.-fordultam el nevetve, majd megírtam a választ,<br />
-Csak nem egy fiú van a láthatáron?-vigyorgott Dave.<br />
-Neeeeeem.-húztam el az "e" betűt.<br />
Röhögtek egy sort, majd megszólalt a csengő. Elkezdődött az unalmas matek óra.<br />
<br />
Nagyából az egész nap unalmasan telt, nem volt semmi.<br />
Utolsó óráról, még kicsengettek, majd a többiek bevártak, és elindultunk a nagy kapu felé.<br />
Amikor kiértem, még nem volt itt Justin, mert nem láttam sehol sem egy autót.<br />
-Aca sétálunk együtt?-kérdezte Ed.<br />
-Jönnek értem.-mondtam.<br />
-Ja, okés.-fordult vissza Adamhoz.<br />
-Mikor hol tali ma?-kérdezte Sarah, tőlem, de közben a kérdése mindenkinek szánta.<br />
-Nekem mindegy, bármikor jó.-vontam vállat.<br />
-Akkor 4 körül?-kérdezte.<br />
-Oké.-bólintott rá mindenki.-Hol legyünk?-kérdezte Adam.<br />
-Gyertek el hozzám,majd lemegyünk a játékterembe.-ajánlottam fel.<br />
-Egy isten vagy.-ölelt meg mind a 3 fiú, én csak hangosan felnevettem, majd hátra pillantottam mert hallottam a nevem.<br />
-Acacia.-kiabált Justin. Intettem neki, hogy egy perc és megyek.<br />
-Ne cseszd már meg ez Justin Bieber.-suttogta oda nekem Sarah.<br />
-Aha.-bólintottam, majd elköszöntem mindenkitől.<br />
-Négykor nálam!-intettem.-Na csoki!-indultam el.<br />
-Aca, utána magyarázatot várok.-kiabálta nevetve Adam.<br />
-Jolvan te tökfej.-nevettem, majd végleg megfordultam, és oda sétáltam Justinhoz.<br />
-Szia.-köszönt mosolyogva.<br />
-Szia.-öleltem meg.<br />
Miután elváltunk egymástól beültünk a kocsiba, és elindultunk haza.<br />
-Milyen volt a napod?-kérdeztem tőle mosolyogva.<br />
-Unalmas, és unalmas, nem csináltam semmit.-nevetett.-neked?-kérdezte.<br />
-Dettó, ma 4-kor jönnek a barátaim át, ha akarod csatlakozhatsz te is.-mosolyogtam rá.<br />
-Szívesen csatlakozom.-mosolygott ő is rám.<br />
<br />
Amikor megérkeztünk olyan gyorsan szaladtam be a házba mint a vihar, mert majdnem bepisiltem.<br />
-Acacia minden oké?-kérdezte Justin amikor kijöttem a mosdóból.<br />
-Igen. csak már nagyon kellett.-nevettem fel kínosan.<br />
Nem mondott semmit, csak közelebb jött hozzám.<br />
-Tudod, hiányzol...-nézett a szemembe, először nem értettem,hogy mire céloz, majd rájöttem. Nem mertem neki mondani, hogy ő is... Fogtam magam, és megcsókoltam. Olyan jó volt újra őt csókolni. Mindig azt kívánom, hogy bárcsak soha ne lenne vége ennek a pillanatnak.Olyan tökéletes ajkai vannak.<br />
-Tudod..én már nagyon régóta megakartam kérdezni, de féltem a válaszodtól.-nyelt egy nagyon, majd a szemembe nézett.-Lennél a barátnőm?-kérdezte, és láttam a szemében, hogy fél a válaszomtól...<br />
-Justin én....<br />
<br />Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17339511814373038890noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-7768024765881110553.post-7187379572719240102014-11-01T11:30:00.001-07:002014-11-01T11:30:40.494-07:00Chapter 7.- Dance.*Acacia szemszöge*<br />
Lassan megfordultam, hogy láthassam "behatolóm" arcát.<br />
Amikor megláttam ledöbbentem.<br />
-Justin mit keresel itt?-kérdeztem a mellettem ülő fiútól.<br />
-Nem tudok aludni...-suttogta, majd lehajtotta a fejét. Felültem az ágyon, majd közelebb mentem hozzá, és megöleltem.Egyből viszonozta, annyira szorosan ölelt, mintha ez lenne az utolsó együtt töltött percünk.<br />
-Honnan tudtad, hogy erre van szükségem?-suttogta a nyakamba.<br />
-Ráhibáztam.-mosolyodtam el halványan, majd elváltam tőle, és megpusziltam az arcát.<br />
-Figyelj Aca...-fogta meg az egyik kezem.-Az a helyzet..-sóhajtott egyet, én csak felvont szemöldökkel néztem.-Hogy...szóval..nagyon kedvellek.-hajtotta le ismét a fejét.Hát, valahogy éreztem, hogy erről lesz szó.<br />
-Figyelj Justin..-kezdtem volna bele a magyarázkodásba, hogy én nem érzek iránta semmit..stb de nem hagyta.Inkább megcsókolt.És vissza csókoltam. Szerintem tudta, hogy muszáj megcsókolnia, különben elküldöm melegebb éghajlatra..De így, rájöttem,hogy nem közömbös számomra.<br />
Elváltunk egymástól,én csak rá néztem, ő pedig félve rám pillantott.<br />
-Justin, az az igazság...hogy...te sem vagy közömbös számomra.-a mondat végét már suttogtam.Lehajtottam a fejem, de még így is láttam Justin csillogó szemeit. Amint kimondtam ezt a mondatot, ő nem tétovázott. Közel húzott magához annyira, hogy még egy papír sem fért volna el köztünk, és megcsókolt. Ebben a csókban benne volt minden. Éreztem, hogy tényleg tetszem neki.<br />
Még egy utolsó puszit nyomott a számra, majd elvált tőle, és szorosan megölelt.<br />
-Itt aludhatok?-kérdezte alig hallhatóan.<br />
-Uhum.-bólintottam egyet.<br />
Elváltunk egymástól ,majd befeküdtünk a meleg takaró alá. Justin egyből magára rántott, nem hagyta, hogy elforduljak. Jól esett beszívni az illatát, és az is jól esett, ahogy közben a derekamat cirógatta.<br />
Adtam egy utolsó puszit a mellkasára, majd átléptem az álmok kapuját.<br />
<br />
~*~<br />
<br />
*Justin szemszöge*<br />
Olyan jó volt Acaciát a karjaimban tartani, és vele aludni.<br />
Nagyon megkedveltem. És elhatároztam! Ma megkérdezem, hogy a barátnőm lesz e.<br />
Hihetetlen, hogy 3 nap alatt , kialakult bennem egy olyan érzés, hogy mindent megadnák neki. És soha nem hagynám ,hogy baja essen.Ő most még fent alszik, én pedig a konyhában állok a falnak dőlve és gondolkozok. És közben iszom a narancs levem.<br />
Gondolat menetemből Anya zökkentett ki.<br />
-Jó reggelt Justin.- mosolygott, majd megölelt.<br />
-Jó reggelt Anya.-öleltem vissza.<br />
-Hogy hogy ilyen korán fent vagy?-ment a hűtőhöz narancsléért.<br />
-Hát, gondolkozok.-vontam meg a vállam. És folytattam az innivalóm tanulmányozását.<br />
-Na, csak nem egy lány van a dologban?-ült le anya az asztalhoz, és mutatta, hogy én is üljek le.Mint mindig most is rájött, hogy min agyalok ennyire. Nem tudom ,hogy hogy csinálja.<br />
-De...-hajtottam le a fejem.<br />
-Acacia ugye?-fogta meg az egyik kezemet amit az asztalon pihentettem.<br />
-Anya, kezdek félni tőled.-nevettem fel.<br />
-Anyai ösztön kicsim.-nevetett ő is.-Na szóval Acacia..hmm nagyon szép lány, az biztos. És kedves is.Kedvelem nagyon.-mosolygott.<br />
-Én is.-suttogtam meg mindig lehajtott fejjel.<br />
-De mi akkor ennek a nagy fej törésnek a témája?-kérdezte értetlenül.<br />
-Anya, félek megkérdezni ,hogy lesz-e barátnőm.-ütögettem a fejem óvatosan az asztalba.<br />
-Eddig sosem féltél.-értetlenkedett.<br />
-De ő más...-hagytam abba a fejem kínzását, így már csak pihentettem az asztalon.<br />
-Hát Justin, nem tudom mit mondjak...-rázta a fejét Anya. Hát én sem tudom, hogy mit csináljak.<br />
-Megyek lefekszek még egy kicsit.-álltam fel.<br />
-Acaciával töltötted az éjszakát ugye?-kérdezte mosolyogva, majd ő is felállt. Gyorsan megöleltem, hogy ne lássa azt, hogy zavarban vagyok, majd felsiettem a lépcsőn. Bementem a szobába, ahol Aca még nyugodtan aludt. Visszafeküdtem mellé, nem akartam azzal felkelteni, hogy magamra húzom. Jól esett volna, ha megint megölel. Mintha álmában a gondolataimban olvasna. Egyszer csak megfordult, és hozzám bújt. Én csak mosolyogtam, és nyomtam egy puszit a fejére, majd a kezem derekára raktam, és ott pihentettem.<br />
<br />
*Acacia szemszöge*<br />
Arra keltem, hogy a nap süt be az ablakon. Átmásztam a mellettem fekvő fiún,(tipikus szerencsétlenésemre jól hasba vágtam, remélem nem kel fel) és nagy nehezen az ablakhoz mentem,hogy lehúzzam a redőnyt.Amikor visszafordultam már nyitva volt a szeme, és engem nézett.<br />
-Máskor nem kell kiütni.-nevetett fel halkan.<br />
-Bocsi, reggel van fáradt vagyok, és általában nagyon béna.-húztam el a számat, majd leültem az ágyra.<br />
-Lemegyünk enni?-kérdezte.<br />
-Igen.-bólintottam.<br />
Felálltam, majd megvártam míg ő is kikecmereg az ágyból. Már éppen léptem volna ki az ajtón, amikor visszarántott.<br />
-Jó reggelt puszi?-kérdezte kiskutya szemekkel. Közelebb hajoltam hozzá, majd nyomtam egy puszit a szájára.-Esetleg egy csók.-vigyorgott.Megint visszarántott, és még mindig vigyorogva várta a csókját.<br />
-Hát azt most nem kapod meg, majd talán máskor, mert éhes vagyok.-mondtam, majd nyomtam egy puszit az orrára, és lesétáltam.<br />
-Jó reggelt.-mosolyogtam mindenkire.<br />
-Jó reggelt kisasszony, mi ez a nagy öröm?-kérdezte Scoo, majd megölelt.<br />
-Jó reggelem van.-mosolyogtam tovább, majd a tekintetem hirtelen Pattie-re vándorolt, aki csak kacsintott egyet. Egy kicsit elpirultam.<br />
-Aca van egy jó hírem a számodra.-jött anya a nappaliba, majd megölelt.<br />
-Mi az?-kérdeztem izgatottan.<br />
-Nos, Austin hazajön!-mondta izgatottan. Erre a mondatra én is eléggé izgatott lettem. nem tudtam semmit sem mondani, csak fogtam magam, és anyát megöleltem.<br />
-Éhes vagy?-tolt el magától.<br />
-Uh nem is tudod, hogy mennyire.-néztem rá nagy szemekkel.<br />
-Akkor gyere, a tojás rántotta ott van az asztalon a konyhába.-magyarázta, majd elindult.<br />
-Oki.-mondtam, majd mentem utána.<br />
Megreggeliztem, majd elmentem fürödni. Felöltöztem szintén <a href="https://fbcdn-sphotos-h-a.akamaihd.net/hphotos-ak-xpa1/v/t34.0-12/10578924_734570579956086_1272739257_n.jpg?oh=f94a559bfd06de8a93e735ae8e08e8d2&oe=5457EA41&__gda__=1414975969_f10464a41cd8a2e7d8162b67b73d4516">valami otthoniba</a>. Úgy vagyok vele, hogy ma egész nap tanulni fogok, ugyanis holnap hétfő, és suli...Pompás! Amikor mindennel készen voltam, már le se mentem, hanem egyből ültem le tanulni.<br />
Benne voltam a feladatban, amikor egyszer csak megcsörrent a telefonom.<br />
-Hallo?-vettem fel anélkül. hogy megnéztem volna.<br />
-Szia Acacia.-köszönt vissza barátnőm.<br />
-Ó szia Cat, hát felőled is hallani?-kérdeztem kicsit gúnyosan, mert nem esett jól, hogy nem keresett.<br />
-Figyelj sajnálom, hogy a koncert óta nem hívtalak, csak a nagyinál voltunk.-kezdett bele a magyarázkodásba.<br />
-Nem semmi baj nincsen, tényleg.-mosolyogtam.<br />
-Akkor jó.-fújta ki a levegőt.-Átjössz?-kérdezte.<br />
-Öm mi lenne, ha te jönnél át? Anyáék nincsenek itthon, egyedül vagyok.-mondtam.<br />
-Gondolom Justin is elment, mert egy ideje nem keresett.-gondoltam magamban.<br />
-Öm, oké 5 perc, és ott vagyok Puszi.-köszönt el, majd letette.<br />
Gyorsan még megcsináltam a házit, majd mire elpakoltam barátnőm már meg is érkezett.<br />
-Szia csajszii.-ugrott a nyakamba.-Hiányoztál.-szorított magához.<br />
-Hali baba, te is nagyon.-öleltem vissza.-Gyere menjünk a konyhába, nem vagy szomjas?-kérdeztem.<br />
-De egy kicsit.-vette le a kabátját, meg cipőjét, majd jött utánam a konyhába.<br />
Ittunk mind a ketten vizet, majd kerestünk sült krumplit, azt megsütöttük, és felmentünk szobába.<br />
-Óh basszus lent hagytam a sót.-szitkozódtam magamba.<br />
-Majd én lemegyek érte.-mosolygott rám Cat.<br />
-Köszi.-mosolyogtam vissza.<br />
Alig, hogy kiment már jött is vissza, és olyan szaporán vette a levegőt mintha szellemet látott volna.<br />
-Mi a baj Cat? Szellemet láttál?-kérdeztem nevetve.<br />
-Ami azt illeti lehet.-kapkodott még mindig levegő után.<br />
-Minden rendben? Mit láttál?-kérdeztem komolyra válta a szót.<br />
-Azt..azt hiszem,hogy Justin Biebert láttam.- bámulta a földet, majd leült az ágyamra. Hát persze. Justint látta. Gondolhattam volna. Kinyitottam az ajtót, majd elkiáltottam magam.<br />
-JUSTIN!-kiabáltam.2 perc sem kellet Justin már is mellettem állt. Amikor Cat meglátta őt benntartotta a lélegzetét, és úgy bámult a mellettem álló fiúra.<br />
-Cat azért nehogy elájult.-ültem le mellé.-Te nem mentél Anyáékkal?-néztem Justinra ezzel arra utalva, hogy neki szántam a kérdést.<br />
-Nem, nem volt kedvem, nekem is vásárolni menni, vagy valami "pasis" napot tartani Scooterékkal.-emelte kis a pasis nap szót.<br />
-Értem.-bólintottam.<br />
-Minden rendben van?-jött Justin is beljebb, majd leült Cat mellé. Cat úgy nézett Justinra, mintha egy ufó lenne.<br />
-Cat nyugi, nem egy ufóval vagy egy szobába.-simogattam barátnőm hátát.-Rajongód-suttogtam oda Justinnak, aki már gondolom rájött, mert csak egy hülye fejet kaptam válaszként.<br />
-Szia Cat ugye?Én Justin vagyok.-nyújtotta a mellettem ülő sokkolt lánynak a kezét.<br />
-Te hogy hogy itt vagy? Most csak álmodok? Aca csípj meg.-nyomta az orrom alá a kezét.<br />
-Nem nem álmodsz. Mint tudod, hogy Scooterrel nagyon jóban vagyunk,és mivel ők még itt maradnak ezért Apa felajánlotta, hogy töltsék itt azt a 2 hetet.-magyaráztam neki, hogy miért lakik éppen a mellettem lévő szobában egy világsztár.<br />
-Értem. Oké. Fogom.-állt fel a barátnőm.-Justin igen Cat vagyok, de ez csak a becenevem, amúgy nagy rajongód vagyok.-mondta tök normálisan. Furcsa barátnőm van.Justinnal összenéztünk, majd ő csak bólintott egyet mosolyogva.<br />
-Akkor én megyek is nem is zavarok.-rakta kezét az enyémre, még időben elhúztam, így szerencsére nem látta meg Cat.<br />
-Sziasztok.-köszönt, majd bezárta az ajtót.<br />
Cat még olvadozott egy ideiig, utánna beszélgettünk, majd hazament, mert hívta az anyukája.<br />
<br />
*Justin szemszöge*<br />
A youtube-n keresgéltem, amikor megláttam egy <span style="color: red;"><a href="https://www.youtube.com/watch?v=vhSZy7BSGDs">videót</a>.</span> Egyből rákattintottam, mert nagyon ismerős volt benne a lány.Végén csak döbbenten bámultam, és nem tudtam elhinni, hogy ez tényleg ő.<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17339511814373038890noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-7768024765881110553.post-54326776786693251442014-10-30T14:01:00.001-07:002014-10-30T14:01:30.296-07:00Chapter 6.- I love to kiss you.*Acaica szemszöge*<br />
Visszacsókoltam. Igen megint visszacsókoltam, de egyszerűen nem tudtam neki ellenállni. Olyan számomra mint a drog..Nem, és nem volt elég belőle..<br />
-Kedvellek.-suttogta ajkaimba, majd újra megcsókolt. Szememet nem nyitottam ki, csak élveztem, hogy megint magamon érezhetem méz édes ajkait.<br />
<br />
<br />
*Justin szemszöge*<br />
Igen, kimondtam. Kedvelem. KEDVELEM!<br />
Igen emberek KEDVELEM ACACIÁT! Nagyon is..<br />
-Kedvellek.-szakítottam meg a csókunkat, de nem volt elég, ezért újra belekezdtem.<br />
Elváltunk egymástól, a homlokomat az övének döntöttem, és úgy néztem a még csukott szemébe.<br />
Szemét kinyitotta, és csak úgy csillogtak, elvesztem bennük.<br />
-Justin.-suttogta, majd elhúzta a fejét.<br />
-Igen?-kérdeztem, még mindig a szemeibe nézve.<br />
-Mi ez az egész?-túrt bele a hajába, majd nekidőlt a falnak.<br />
-Mint már mondtam...kedvellek..-sütöttem le a szemem..Nem válaszolt, azt hittem, hogy már elment, amikor hitelen valaki megölelt. Egyből mosolyra húzódott a szám, és én csak erősebben szorítottam magamhoz.<br />
-Megyek lezuhanyzok.-nézett a szemembe. Istenem azok a szemek.<br />
-Oké.-bólintottam nagy nehezen.<br />
<br />
*Acacia szemszöge*<br />
Felmentem az emeletre, levettem magamról a pizsamámat. Beálltam a meleg zuhany alá, és csak élveztem, ahogy végig csobog a meleg víz a testemen.<br />
Fél óra után meg is elégedtem ennyivel, ezért úgy döntöttem, hogy kiszállok. Magamra tekertem a törölközőm, és bementem a szobába a <a href="https://fbcdn-sphotos-h-a.akamaihd.net/hphotos-ak-xpf1/v/t34.0-12/10752127_733328826746928_1241921954_n.jpg?oh=fe87e2d8ad70d2bd993288a058338ccf&oe=54556982&__gda__=1414815506_fc550f099ce8b5b6ddae45c4c0cf2bcc">kikészített ruhámért</a>.<br />
Nem öltöztem túl, hisz nem megyünk sehova.<br />
-Aca.-kopogott valaki az ajtón.Az a valaki Justin volt, ki más lehetett volna?!<br />
Odaléptem, és kinyitottam. Elég feltűnően végigmért, én persze szokásomhoz híven elpirultam.<br />
-Gyere be.-nyitottam nagyobbra az ajtót,és még mindig le volt hajtva a fejem. Ahelyett, hogy leült volna, fogta magát, és megölelt.<br />
-Szép a színed-suttogta a fülembe. Ha lehet még jobban elpirultam.<br />
Amikor már úgy éreztem, hogy nincs paradicsom a fejem helyén, eltoltam magamtól Justint.<br />
-Mondani akartál valamit?-kérdeztem.<br />
-Öhm, ennyire látszik?-és most ő jött zavarba.Nem válaszoltam, csak felkuncogtam.<br />
-Szóval?-vontam fel az egyik szemöldököm.<br />
-Szóval, nemsokára átjönnek Ryanék.-mondta, majd a háta mögé tette a két kezét, és úgy nézett.<br />
-És?-kérdeztem nevetve.<br />
-Hát csak szóltam.-vonta meg a vállát. Értem, hogy miért szolt. Azt akarta, hogy lemenjek én is.<br />
-Hát akkor jó.-mondtam, majd elindultam le a konyhába innivalóért. Hallottam, hogy jön utána. Öntöttem magamnak innivalót, amikor megittam elraktam a koszos poharat a mosogatóba. Amikor megfordultam, megint beleütköztem Justin mellkasába. Ugyan úgy mint ma reggel. Mivel kicsi vagyok (ha a fejem vízszintesen tartom, akkor csak a mellkasát látom) felemeltem a fejem, így a szemébe tudtam nézni. Megint elvesztem bennük....<br />
<br />
*Justin szemszöge*<br />
Aca lement a konyhába inni,én is mentem utána. Mikor leértem már nekem háttal volt. Nem tudom, de úgy éreztem, hogy meg kell csókoljam. Kívántam az ajait.. Úgy döntöttem, hogy eljátsszam azt amit ma reggel. Megállok mögötte, és amikor megfordult, lecsapok mézes ajkaira.<br />
Igen ám, de megint elvesztem tekintetébe. Csillogott, mint mindig, és láttam rajta, hogy ő is meg akar csókolni. Csak még nagyon löketett adott ez nekem, így hát ajkaimat ismént az övére tapasztottam, és amikor meggyőződtem arról, hogy nem ellenkezik, bejutási törtem nyelvemmel a szájába.Engedélyem meg is kaptam, így nyelvem keringőre tudta hívni övét. Isteni érzés volt. De persze a jó pillanatokat mindig el kell valakinek rontania..Aca egyből elvált tőlem, és sietett az ajtó felé.Ryanék ráültek a csengőre, addig nyomták, amíg ki nem nyitotta Aca az ajtót.<br />
<br />
*Aca szemszöge*<br />
-Helló.-köszöntem nekik, mosolyogva.<br />
-Hali, Ryan Butler.-nyújtotta a kezét először (mint megtudtam a nevét) Ryan.<br />
-Acacia.-ráztam volna meg a kezét, de ő csak magához húzott, és megölelt.<br />
-Na jó elég lesz, inkább gyertek befele.-szólt Justin, majd elválasztott minket.Felvolt szemöldökkel néztem rá, de ő nem nézett rám.<br />
-Szia Caitlin vagyok.-köszönt egy velem egy idős szimpatikus lány.<br />
-Szia, még mindig Acacia-nevettem, majd őt is megöleltem.<br />
-Én pedig Christian.-ölelt meg Caitlin testvére.<br />
Bementünk leültünk s nappaliba, és elbeszélgettük az egész délutánt.<br />
4 óra körül haza is mentek, utána egy fél órával meg is jöttek Anyáék is.<br />
Megvacsoráztunk, ők elmondták, hogy miket csináltak, és mire ezeket megbeszéltünk már 22:00 volt.<br />
-Én megyek aludni.-álltam fel Justin mellől.-Jó éjt.-mentem volna fel, ha Justin nem ránt vissza magára a kanapéra, hogy megöleljen.<br />
-Jó éjt.-suttogta a fülembe.<br />
-Jó éjt.-suttogtam én is. Majd megöleltem mindenkit sorban.<br />
Lefürödtem, majd felvettem a pizsamám. Bebújtam az ágyba, és próbáltam átlépni az álmok kapuját, amikor hirtelen besüppedt mellettem az ágy...Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17339511814373038890noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7768024765881110553.post-71207929562646456572014-10-29T13:08:00.000-07:002014-10-29T13:11:42.014-07:00Chapter 5.-I'm not in love...or but?-Na jó...Szerintem..-próbáltam megszólalni és lemászni róla, de annyira a csók hatása alatt voltam még mindig, hogy nem nagyon tudtam mondani semmit.Nem segítette meg a dolgomat, mert csak bámult...Leengedte a derekam, így letudtam róla szállni.<br />
-Akkor...én...ömm...megyek a szobámba.-dadogta.<br />
-Rendben.-bólintottam, majd megvártam míg kimegy, és utána vissza bújtam a takaróm alá.<br />
<br />
*Justin szemszöge*<br />
Amikor kiléptem a szobából, alig bírtam a lábamon állni.Muszáj volt a falhoz dőlnöm.<br />
-Justin minden rendben van?-kérdezte valaki. A hangján lehetett hallani, hogy aggódik.<br />
-Igen persze.-támaszkodtam még mindig a térdemre.<br />
-Kisfiam biztos?-szólt ANYA??? Ő már itt van. Amikor kimondta azt, hogy "kisfiam" felkaptam a fejem, és szorosan megöleltem.<br />
-Anya, hát te? Annyira hiányoztál.-mondtam neki boldogan.<br />
-Tegnap jöttünk, amikor ti a fagyizóba voltatok, csak annyira álmosan voltunk, hogy elmentünk aludni.-válaszolt az imént feltett kérdésemre mosolyogva.<br />
-És hogy hogy itt vagy?-tettem fel egy újabb kérdést.<br />
-WC-re indultam, csak nem tudtam, hogy merre van, megláttalak téged, ahogy itt a falnak dőlve konkrétan levegő után kapkodsz. Biztos minden rendben van?-váltott át ismét aggódó stílusba.<br />
-Igen minden, csak fáradt vagyok még, úgyhogy megyek aludni.-öleltem meg újra.-szeretlek.-indultam el.<br />
-Én is téged, de meg tudnád mondani, hogy hol a WC?-kérdezte nevetve.<br />
-Asszem a folyosó végén balra.-nevettem én is.<br />
Bementem a szobába, és lefeküdtem az ágyra.<br />
Gondolatok ezrei cikáztak bennem..Nem tudom, hogy miért csókoltam meg Avát..Lehet, hogy csak egy hirtelen érzelmi kitörésem volt, sőt biztos! Nem leszek megint szerelmes az biztos.<br />
Ezt az egészet pedig tisztáznom kell Acaval. Majd később, most inkább alszok egyet.<br />
<br />
~*~<br />
-Jó reggelt.-mentem le a többiekhez.Szememmel végig egy személyt kerestem, de nem találtam.<br />
-Jó reggel Justin, kérsz reggelit?-kérdezte Anna.<br />
-Igen kérek.-mosolyogtam, majd leültem.<br />
-Acacia még alszik, de megyek nemsokára felkeltem.Tessék.-tett le elém mosolyogva egy tányér palacsintát.<br />
-Rendben, köszönöm.-köszöntem meg.<br />
<br />
*Acacia szemszöge*<br />
-Kicsim, kicsim, ébredj, már mindenki fent van.-húzta fel anya a redőnyöm. Amikor megéreztem a fényt az arcomat, a fejem alól kirántottam a párnát, és magamra raktam.<br />
-Nem akarooook.-dünnyögtem. Remélem értette.<br />
-De már mindenki fent van kincsem.-ült le mellém, majd bele kezdett hátam simogatásába.<br />
-Hümmmm..-hümmögtem egyet.<br />
-COJIIIIIIIIIIIIIIII-jött be valaki ordítva, majd rám ugrott, annyira kómában voltam, hogy nem tudtam, hogy ki az.Kicsi volt, és nem is volt nehéz.Hát persze, ez csak is az én kis húgom lehet.<br />
-Szia baba.-dugtam ki a fejem a párna alól, és ránéztem Virágra, majd kitártam a karom, hogy öleljen meg. Egyből bele vetette magát a karjaimba. Akkora erővel futott neki az ölelésnek, hogy hátradőltem, egyenesen a meleg párnák közé.<br />
-Hahahahaha-nevetett fel hangosan, mert megcsikiztem.-ne csikizz Coji-nevetett még mindíg.<br />
-Na lejössz léjci?-kérdezte, és bevetette a kiskutya szemeit.Mosolyogva megráztam a fejem, felálltam, ő beleugrott az ölembe, és a nyakamba fúrta az arcát, majd eldörmögte azt, hogy "menjünk, mert éhes vagyok".<br />
-Jó reggelt.-köszöntem mindenkinek mosolyogva.<br />
-Jó reggelt-válaszoltak a többiek is mosolyogva.<br />
Bementem a konyhába, és ekkor láttam meg Justint. Egyből a csók jutott az eszembe.Még mindig nem tudom hova tenni..<br />
-Jó reggelt-mosolygott, majd kérdőn nézett a rajtam csüngő kis majomra.<br />
-Testvérem-mondtam, majd megfordítottam, hogy Justin láthassa az arcát is.-Virág, ő Justin.-mutattam Justinra, az említett fiú csak intett egyet mosolyogva, és végig a testvérem arcát pásztázta.<br />
-Justin ő pedig itt.-raktam le testvérem.-Virág.-guggoltam le mellé. Justin felállt leguggolt ő is Virággal szemben, majd kitárta karjait. Virág nem gondolkozott egyből megölelte Justint.Én csak mosolyogva néztem őket.Elválltak egymástól, így Justin engem is megtudott ölelni.<br />
-Ti szejelmesek vagytok?-kérdezte édesen Virág. Én csak felnevettem, majd Justinra néztem.<br />
-Nem, csak nagyon jó barátok.-mosolyodtam el a mondaton, és a szemem sarkából észrevettem. hogy Justin szeme felcsillan.<br />
-Káj-biggyesztette le ajkait, majd kirohant a nappaliba.<br />
Felnevettem, majd belekezdtem az asztalra kikészített palacsintám evésébe.<br />
-Coji, anya monta ,hogy mejünk el Pettijéknek a vájosba.-jött be izgatottan Virág.-Jössz tök?-kérdezte.<br />
-Én most nem tudok menni sajnálom, mert tanulnom kell.-mondtam szomorúan.<br />
-Ész te Justin?-ült bele az említett fiú ölébe.<br />
-Én inkább pihenek, tudod sokat dolgoztam mostanában.-mondta ő is.<br />
-Hát jó.-mondta Virág, majd kifutott ismét a nappaliba.<br />
-Akkor mi elmentünk legyetek jók.-kiabált anya.<br />
-Oké, jó szórakozást.-kiabáltam vissza teli szájjal. Hogy ne tűnjön olyan gusztustalannak a szám elé raktam a kezem.<br />
-Szija Coji ész Justin.-kiabált Virág.<br />
-Szia Virág.-kiabált vissza most Justin.Amint becsukódott az ajtó Justin egyből rám szegezte a tekintetét.-Cori?-kérdezte nevetve.<br />
-Hát igen.-nevettem fel én is.-nem tudom hogy jött neki, de amióta tud beszélni azóta így becéz.-mosolyodtam el.<br />
-Ez aranyos.-mosolygott Justin is.<br />
Nem mondtam semmi, csak mosolyogva bólintottam.<br />
<br />
<br />
*Justin szemszöge*<br />
Ahogy Acacia ott ült előttem, és beszélt hozzám, nem tudtam levenni róla a szemem.<br />
Nem tudok mit tenni, de megtetszett. Szerelmes még biztos nem vagyok, de megtetszett...<br />
Hiába megígértem magamnak, hogy nem fogok szerelembe esni, vagy nem fog senki sem megtetszeni,de....Ez a lány elvette az eszem.Gondolat menetemből az előttem ülő gyönyörűség kezei zökkentettek ki.<br />
-Justin hahó itt vagy?-kérdezte. Megráztam a fejem, majd válaszoltam.<br />
-Igen persze, csak egy kicsit elbambultam.-válaszoltam.<br />
-Hát oké, figyelj Justin beszélnünk kell...Ma reggel az a csók...szóval nem tudom mire vélni...érted...-próbálta elmagyarázni, és láttam,hogy zavarba jön. Felpattant, majd elkezdett pakolni.<br />
-Hát...öm...az az igazság...-álltam fel én is az asztaltól.<br />
<br />
*Acacia szemszöge*<br />
-Hát...öm..az az igazság...-mondta, én pedig elfordultam tőle, és belekezdtem a mosogatásba.<br />
Éppen fordultam meg fele, amikor beleütköztem a mellkasába.Belenéztem a szemébe, és teljesen elvesztem benne. Olyan gyönyörű volt, és annyira ragyogtak.Még vagy fél percig így néztük egymást, amikor egyszer csak Justin megmozdította a kezét,és rásimítottam az arcomra.Nem toltam el magamtól, jól esett az érintése.<br />
A tekintetem az ajka, és az ő két gyönyörű szeme között cikázott.Egyszer csak Justin megelégedett azzal, hogy csak egymást nézzük, és ajkait az enyémre tapasztotta.<br />
<br />Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17339511814373038890noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7768024765881110553.post-55151041735367992012014-10-26T13:27:00.002-07:002014-10-26T13:27:46.009-07:00Chapter 4.-MuisjudgedMég 1 órája sincs, hogy vissza jöttünk a fagyizóból, és én még mindig nem tudok aludni.<br />
<div>
Úgy döntöttem, hogy felnézek Twitterre.</div>
<div>
Akaratom ellenére is megnéztem Justin Twitterjét.</div>
<div>
10 perce posztolt utoljára. Hmm akkor ezek szerint ő sem tud aludni.</div>
<div>
Mielőtt kiléptem volna az egészből, észrevettem, hogy a neve mellett ott állt, hogy "Following you".</div>
<div>
Követ engem. Gondolkozás nélkül visszakövettem.</div>
<div>
Leraktam a telefonom, és megpróbáltam aludni.</div>
<div>
Már majdnem elaludtam, amikor valaki kopogott.</div>
<div>
-Nyitva.-mondtam rekedtes hangon.</div>
<div>
-Szia.-suttogta Justin.Felemeltem a fejem a párnáról, ránéztem, majd vissza raktam a fejem.-Felkeltettelek?-kérdezte.</div>
<div>
-Hát igazából nem, mert még nem aludtam.-kuncogtam egyet.</div>
<div>
-Akkor jó, bejöhetek?-kérdezte. Felültem az ágyon, és megpaskoltam a mellettem lévő helyet.</div>
<div>
Vette a jelet, és bezárta halkan az ajtót, és leült mellém. </div>
<div>
-Látom, te sem tudsz aludni.-törtem meg a csendet.</div>
<div>
-Hát nem nagyon.-suttogta, és közben végig a szemembe nézett. Nem láttam, de éreztem magamon a tekintetét.</div>
<div>
Nem mondtam erre semmit, csak visszadőltem az ágyba.</div>
<div>
Ő sem mondott semmit, csak ugyan azt tette amit én. Befeküdt mellém.</div>
<div>
-Éhes vagyok.-törtem meg megint én a csendet.</div>
<div>
-Én nem.-mosolygott.-Vagyis...-gondolkodott.- egy kicsit én is.-ült fel az ágyon.-Gyere menjünk le kaját csinálni.-nyújtotta megint a kezét, hogy felhúzzon.</div>
<div>
-Ahhhj, nem tudom, nincs kedvem felállni.-nyöszörögtem.</div>
<div>
-Naa, gyerünk, így éhen fogsz halni.-nézett rám kétségbe esetten.</div>
<div>
Nevettem egyet halkan, majd megfogtam a kezét. </div>
<div>
Elindultunk lefelé, Justin végig bohóckodva az utat, az egyik szobába majdnem bekopogott, én pedig csak úgy sírtam a nevetéstől.Már a folyosó végénél jártunk, amikor megbotlott, és akkorát esett, hogy a szeme is bekönnyezett, itt már nem nevettem annyira.</div>
<div>
-Jezusom Justin minden rendben?-kérdeztem, és leguggoltam mellé.</div>
<div>
-Persze,persze.-nyögdécselte, és közben fogta a térdét.</div>
<div>
-Biztos? Menjünk vissza szobába?-kérdeztem.</div>
<div>
-Dehogy is jól vagyok.-nevetett fel, majd szétterült a földön.-</div>
<div>
-Na jó, akkor menjünk, mert tényleg éhen fogok halni.-nevettem fel halkan, majd most én nyújtattam a kezem, és segítettem neki felállni a földről.</div>
<div>
-Na jó akkor menjünk, mert milédi még éhen hal.-suttogta, majd sántítva elindult lefelé. Én csak nevetve mentem mögötte. Amikor egy kicsit hangosabban felnevettem, akkor hátrafordult, és kérdőn nézett rám. Itt már nem bírtam tovább kitört belőlem e nevetés. A falnak dőltem, és úgy ereszkedtem le a földre, és csak nevettem.</div>
<div>
-Na végeztél?-kérdezte előttem állva.</div>
<div>
-Huh, azt hiszem igen.-nevettem még egy utolsót.</div>
<div>
-Akkor most már elmondhatod, hogy min nevettél annyira.-nézett a szemembe.</div>
<div>
-Rajtad.-mondtam </div>
<div>
-Rajtam?De nem is csináltam semmit.-értetlenkedett.</div>
<div>
-De ahogy sétáltál.-mondtam ki ezt a mondatot, és megint megjelent a fejemben az a kép ahogy sétál, és amiért fáj a lába ezért sántít, és így olyan mintha a fenekét rázna folyamatosan.</div>
<div>
-Ööm nem értelek.-húzta el a száját.</div>
<div>
-Hagyjuk.-intettem, majd elindultam le a lépcsőn egyenesen a konyha irányába.</div>
<div>
Kinyitottam a hűtőt, és körülnéztem.</div>
<div>
-Húú az ott puding?-kérdeztem magamtól, majd arébb rakva a szalámikat megpillantottam őt: A PUDINGOT. Csillogó szemekkel vettem ki a hűtőből.</div>
<div>
-Ne mond, hogy ennyire örülsz egy pudingnak.-nevetett fel Justin.</div>
<div>
-Hé, tudod milyen régen ettem pudingot?-vágtam be a durcát. Nem válaszolt semmit, csak közelebb lépett, és megölelt.Éreztem, hogy közben nevet, mert rezgett a válla.</div>
<div>
Eltoltam magamtól, majd elindultam fel a szobámba.</div>
<div>
-Hé engem meg sem vársz?-kérdezte kiskutya szemekkel.</div>
<div>
-Csak ott állsz egy helyben, és nem csinálsz semmit.-mutattam rajta végig. Megfordult kivett ő is egy pudingot, majd elindult utánam.</div>
<div>
Bementünk a szobába, és megettük a pudingot.</div>
<div>
-Én álmos vagyok.-csuktam be a szemem és elterültem az ágyon.</div>
<div>
-Én is.-terült el ő is mellettem.</div>
<div>
-De még nem tudok aludni.-fújtam ki a levegőt.</div>
<div>
-Álmos vagy, de nem tudsz aludni, hm.-nevetett fel halkan.</div>
<div>
-Aha.-bólintottam.</div>
<div>
-Hát oké.-suttogta.</div>
<div>
-Az. Oké.-suttogtam én is. Ezután már semmi másra nem emlékszem, mert átléptem az álmok világába.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
~*~</div>
<div>
Reggel arra keltem, hogy nem tudom kinyújtani a lábam.</div>
<div>
Felemeltem a fejem, és megláttam Justint. Kikerekedett szemekkel néztem az alvó fiút.</div>
<div>
Az órára néztem, ami 5:50-et mutatott. </div>
<div>
-Oké, akkor még nem késő neki visszamenni a szobájába.-mondtam magamban.Felültem, és oda mentem mellé. Felé emeltem a fejem, így pont a csukott szemébe nézhettem.Csakhogy nem keltettem még fel, hanem az arcának tanulmányozásába kezdtem. Az ajka ahogy elvált egymástól amikor levegőt vett, a tökéletes arca...Én hülye miket beszélek itt?</div>
<div>
Még mindig az arcát kémleltem, amikor egyszer csak két kezet éreztem a derekam köré fonódni. Megijedtem, ezért gyorsan elugrottam Justin mellől, csakhogy ez nem sikerült a két kar miatt. Egyenesen az ellenkezője sült el a tervemnek. Ráestem az "alvó" fiúra.</div>
<div>
-Máskor ne ilyen feltűnően nézz.-nyitotta ki még álmosan a szemét, és közben eleresztett egy huncut mosolyt is.</div>
<div>
Én csak megforgattam a szemem, és próbáltam felállni, de nem sikerült, ugyanis a két keze még mindig a derekamat szorította.</div>
<div>
-Engedj el.-suttogtam neki.</div>
<div>
Ő ennek az ellenkezőjét tette, nem engedett el,csak jobban szorított magához.</div>
<div>
Pont rajta feküdtem, így kénytelen voltam a szemébe nézni.</div>
<div>
Csak úgy csillogott a tekintete.Teljesen elvarázsolt. Nem tudom mi van velem. A hasamban életre keltek a pillangók. </div>
<div>
-Gyönyörű a szemed-szólalt meg.</div>
<div>
Nem tudtam válaszolni, ugyanis a puha ajkai nem engedtek szóhoz jutni.</div>
<div>
Úgy van. Justin Bieber megcsókolt. Nem tudtam, hogy most mit kellene tennem, talán toljam el magamtól? De arra nem lenne erőm. Éreztem, hogy elválnak egymástól ajkai, és nyelve bejutást kér az enyémhez. Meg is adtam neki az az engedélyt. </div>
<div>
Olyan volt őt csókolni, mintha a mennyekben lennék. Ha most álltam volna biztos összerogytam volna. Mohón faltam az ajkait, és mindig többet, és többet akartam belőlük. Mert az a helyzet, hogy élveztem. Igen élveztem ahogy csókolt. Csalódottan váltam el ajkaitól levegő hiány miatt.<br />
Jó érzés volt őt csókolni. Nagyon is, és úgy érzem, hogy nekem ebből egy nem volt elég...<br />
<br /></div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17339511814373038890noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7768024765881110553.post-90779692281314157102014-10-25T13:35:00.000-07:002014-10-25T13:35:30.729-07:00Chapter 3.- 2 weeks with Justin Bieber..-Kicsim gyere le!-kiabállt anya.<br />
-Pillanat, csak még ezt az utolsó feladatot megcsinálom.-kiabáltam vissza. Éppen matekot csinálok...<br />
-Jó, de siess nagyon.-sürgetettett. Megmondom őszintén, már nem tudom, hogy miért hív le, mert ebben a 30 percben több mint 10x szólt.<br />
A 11-es feladatban annyira elmerültem, hogy nem is hallottam, hogy kopogtak.<br />
-Kislányom.-nyitott be Apa.<br />
-Tessék?-rá sem néztem, mert nagyon zavart, hogy nem tudom megoldani ezt az egyszerű feladatot.<br />
-Mejöttek Scooterék.-több sem kellet, ez után a kijelentés után csak úgy futottam lefele. Végig a folyosón, viszont a lépcsőfordulóban megálltam. Megvártam, míg a lélegzésem felveszi a normál fdrütemet, és úgy sétáltam le a lépcsőről.<br />
-Acacia!-kiáltott fel Carin, és elkezdett futni felém, én sem csináltam mást.Lefutottam a lépcsőn, és jó szorosan megöleltem.<br />
-Istenem de régen láttalak.-suttogta a fülembe, majd eltolt magától, hogy "feltudjon mérni".Miután ezt megtette újra magához ölelt.<br />
-Én is téged, és nagyon hiányoztatok.-mondtam.<br />
-Na jó, menjünk mi is a nappaliba.-vállt el tőlem mosolyogva.Még csak most vettem észre, hogy a többiek már bementek.<br />
<br />
*Justin szemszöge*<br />
-Gyertek menjünk be a nappaliba.-szólt Acacia Anyukája, Anna.Körbenézett, és akkor vette észre, hogy már csak én állok itt ugyanis Scooter is lelépett Adam-el.<br />
-Vagyis helyesbítek, gyere Justin.-mondta mosolyogva.-Adamék biztos a nappaliban vannak.-indult el, én csak utánna mentem, és leültem a többiekez.Többször az ajtóra néztem, mert nem értettem, hogy Carin miért ölelkezik ilyen sokáig Acaval.<br />
-Tudod Justin Acacianak nagyon jó kapcsolata van Carinnal.-mondta Anna, mintha csak tudta volna, hogy mire gondolok.-Carin Aca keresztanyja, de sosem szílitotta így, mindig csak Carin volt neki.Vannak kivételes alkalmak, amikor "Keresztanyu"-nak szólítja.-magyarázta nekem.<br />
-Így már érthető.-mosolyogtam, majd megint megfordultan, és éppen akkor léptek be az ajtón.<br />
<br />
<br />
*Acacia szemszöge*<br />
-Megjöttünk.-szólt Carin a többieknek.<br />
-Na végre azt hittük, már összefagytatok.-vigyorgott Scooter, Apa pedig csak nevetett.<br />
-Hahaha nagyon viccesek vagytok.-"nevettem" cinikusan.<br />
-Na jó , én megyek fel, mert rám vár még egy pár hazifeladat.-húztam el a számat, mindenki intett egyet, és folytatták a beszélgetést.<br />
Felmentem a szobámba, leültem az asztalhoz, és belekezdtem a tanulásba.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjExeF9c1NCMJc6w55gOSFhke3rE_zfVAxiCpmfq7Pw1377JANkBS9w0WMT3KzIxLFWaPmM3hEUf-tyPMUY-P2CtQ9LFS2CQMUx_7D4aScYcFRHIDbZWH2X_3LxkU-h6zIIV1WhEtR_vgPw/s1600/Minimalist-Teenage-Bedroom-Ideas.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjExeF9c1NCMJc6w55gOSFhke3rE_zfVAxiCpmfq7Pw1377JANkBS9w0WMT3KzIxLFWaPmM3hEUf-tyPMUY-P2CtQ9LFS2CQMUx_7D4aScYcFRHIDbZWH2X_3LxkU-h6zIIV1WhEtR_vgPw/s1600/Minimalist-Teenage-Bedroom-Ideas.jpg" height="424" width="640" /></a></div>
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
Valamiért nem nagyon tudtam koncentrálni, ezért elővettem a laptopom, és lefeküdtem az ágyra.<br />
Csak nem a szokásos módszert válaszottam, hanem a lábam helyén volt a fejem, a párnáknál pedig a lábam.Bekapcsoltam a laptopom, és facebookoztam.<br />
Éppen a barátnőmmel írtam, amikor valaki kopogott.<br />
-Nyitva-kiáltottam ki. Ekkor belépett az ajtón Justin.<br />
-Zavarok?-kérdezte. Én csak végignéztem rajta, és megvontam a vállam. Amikor láttam, hogy még mindíg tehetetlenül az ajtóban ácsorog behívtam.<br />
-Gyere be.-mondtam neki.<br />
-Ha jól látom, te nem nagyon kedvelsz.-mosolygott.<br />
-Háát. Hazudjak?-kérdztem, és egy pillanatra levettem a szemem a képernyőröl, és ránéztem. Mögöttem ült az asztalnál.<br />
-Gondoltam...-sóhajtott egyet.<br />
Beállt a csend, én Facebookoztam, ő pedig csak ott ült, és nem tudom valamit csinált.<br />
Kezdett elegem lenni a csendből, ezért lecsaptam a MacBookom tetejét, és felültem. Felé fordultam, és furcsálltam, hogy nem csinált semmit, csak ott ült, és engem nézett.<br />
-Na jó, nem bírom ezt a csendet.-jelentettem ki.<br />
-Miért nem bírsz?-kérdezte.Hirtelen felhozott téma hmm...<br />
-Nem tudom, nem vagy szimpatikus, meg amikot írnak rólad.-húztam el a szám. Ő csak halkan felkucogott, felvont szemöldökkel néztem rá. Nem tudtam mire vélni a kuncogását.<br />
-Amiket írnak, azok nem az igazak Aca.-magyarázta.-csak 1 esélyt adj, hogy tulajdonképpen, bemutatkozzak.-mondta lehajtott fejjel.<br />
-Hát...-<br />
-Kérlek.-nézett a szemembe. Hű de mogyoróbarna szemei vannak.<br />
-Na jó..-fújtam ki a levegőt. Megpaskoltam magam mellett az ágyat, ezzel azt jelezve, hogy üljön oda. Mosolyogva felállt, és leült velem szembe. Én törökülésbe helyeszkedtem, és vártam, hogy belekezdjen a mesélésbe.<br />
-Na szóval. 17 éves vagyok, de gondolom ezt már tudod.-mosolygott rám ,én pedig csak bólintottam- Imádom a rajongóimat ők a mindeneim. Ha ők nem lennének akkor és sem. Anyukámat imádom.Ő a legszebb nő a világon.Őt szeretem a legjobban.Van két mostoha testvérem, de olyan mintha vérszerinti testvéreim lennének, őket is iszonyatosan imádom, de sajnos nem nagyon találkozok velük...Tudom, hogy ezek nem olyan nagy, vagy sok információk, de...-nem fojtattam tovább.<br />
-Értem..-mondtam.<br />
-Most mesélj te magadról.-<br />
-Én?Biztos?-nevettem.<br />
-Igen-mondta totál komolyan.<br />
-Hát oké...Én is 17 éves vagyok,utálok tanulni, mégis nagyon sokat tanulok.Sokan mondják, hogy hülye vagyok, de persze csak viccből.Bár szerintem van benne valami.-nevettem fel.- sosem voltam még életemben szerelmes, félek a pókoktól.Van egy testvérem, aki már nem lakik velünk, és...és..hát nagyjából ennyi.-gondolkoztam.- Jaa, meg imádom az állatokat.-mosolyogtam.<br />
-Hmm, érdekes.-mondta<br />
-Miért érdekes?-kérdeztem értetlenül.<br />
-Nem tudom, csak mondani akartam valamit.-nevetett fel. Ekkor már nem bírtam tovább a fapofát, én is felnevettem.<br />
-Mi a kedvenc kajád?-kérdezte<br />
-Öööm, spagetti.-<br />
-Nekem is-csillant fel a szeme.<br />
-Akkor még jó, hogy holnap anya spagettit főz.-nevettem fel.<br />
-Imádom a spagettit.-feküdt hanyadt mellettem az ágyon.<br />
-Én is.-feküdtem le mellé.-Most megkivántam a fagyit.-jelentettem ki.Ő csak felém fordította a fejét, és összeráncolt szemüldökkel nézett.<br />
-A spagettiről beszélünk, de te a fagyit kívántad meg?-kérdezte értelenül.<br />
-Aham.-bólintottam komolyan.<br />
-Hát akkor menjünk el fagyizni.- állt fel az ágyról, és nyújtotta a kezét.<br />
-Viccelsz? Hova akarsz fagyizni menni 7 órakkor?-nevettem<br />
-Nem probléma, csak gyere.-nyújtotta még mindíg a kezét.Kis hezitálés után megfogtam.Ő ferántott az ágyról, az ajtóhoz lépett, és kinyitotta előttem.<br />
-Madam.-mondta, és csak felkuncogtam, pukedliztem egyet, és kimentem a szobából.<br />
Lementünk, a többiek még mindíg a nappaliban beszélgettek.<br />
-Elmegyünk fagyizni, mert Aca megkívánta, kér valaki?-kérdezte Justin.<br />
-Ő nem, de ilyenkor?-nézett furcsán Scooter.<br />
-Igen.-bólintott Justin.<br />
-Nem tudom, hogy jó ötlet e..-vakargatta a fejét Scoo.<br />
-Scoo már sötét van, nem fognak észre venni.-"könyörgött" Justin.<br />
-Najó menjetek.-mondta.<br />
-Okés sziasztok.-intett, majd megragadta a csuklóm, és kihúzott a folyosóra. Felhúztuk a cipőnk, és elindultunk.<br />
Mivel kocsi nem volt, ezért arra jutottunk, hogy sétálnuk.<br />
-Milyen a kedvenc fagyid?-kérdezte Justin.<br />
-Mindíg csak csoki citromot eszek.-mondtam, és közben a földet pásztáztam.-neked?-pillantottam fel rá egy pillanatra.<br />
-Változó.-rántotta meg a vállát.<br />
-Nézd ott egy fagyizó.-mutatott az utca túloldalára. Én csak táltott szájjal élltam, és néztem a fagyizót.<br />
-Án lakok itt 17 éve, de még nem láttam ezt a fagyizót, te pedig itt vagy vagy 3 órája, és már ismered.Ez hogy?-kérdeztem érthetetlenül.<br />
Nem mondott semmit, csak nevetett. Az egyik kezét atdobta a vállamon, és így "ölelt" magához, majd elengedett.<br />
Bementünk a fagyizóba, és vettünk magunknak fagyit, megettük ott, majd elindultunk visszafele.<br />
Az úton nagyon sokat beszélgettünk, és nevettünk.<br />
Bevallom talán félreismertem.Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17339511814373038890noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7768024765881110553.post-85433244548558251832014-10-23T06:33:00.001-07:002014-10-23T06:33:30.662-07:00Chapter 2.-Concert.Nagyon sokáig kellet várni, mire odatudtunk érni az arénához.<br />
De vagy 2 óra kocsikázás után végre megérkeztünk.Azt hitte, már, hogy kiugrok a kocsi ablakán...<br />
-Figyeljetek magatokra lányok-váltotta komolyra a szót Apa.-és ezt add oda Scoonak.-nyújtott át egy borítékot.<br />
-Rendben, és oké oda adom neki.-bólintottam.-Amúúúgy..mi van benne?-kérdeztem felvont szemöldökkel.<br />
-Aki kiváncsi hamar megörekszik kisasszony.-mosolygott.<br />
Sóhajtottam egyet, majd kiráncigáltam a lefagyott barátnőmet a kocsiból. Ennyire még sosem láttam izgulni.<br />
-Szia Apa.-intettem.<br />
-Szia kicsim, üdvözlöm Scooteréket.-intett ő is, én erre már nem válaszoltam, csak megismételtem az előző cselekvésem.<br />
-El sem hiszem, hogy Justin Bieber koncertre megyek.-mosolygott mint a vadalma Cat.<br />
-Én sem..-motyogtam mellette.<br />
-Egy kérdés.-fordult felém.-Hogyan jutunk be a VIP-be?-kérdezte.Na ez a kérdés, még rajtam is kifogott, mert erről még nem beszéltünk.<br />
-ÖÖm...Nem tudom mennyire jó ötlet felhívni Scoot...Szerintem nagyon elfoglalt-húztam el a számat.<br />
-Azért próbáld meg.-mondta izgatotta.<br />
-Hát jó.-kutattam telefonom után.<br />
Felnyitottam, majd a névjezékben lementem az S betűhöz.Amikor megtaláltam a keresett nevet rákattintottam, és már tárcsáztam is.<br />
A 4.kicsöngés utá fel is vette Scoo.<br />
-Szia Scoo én vagyok az Acacia.-mosolyogtam, nem mintha látná.<br />
-Szia Aca, megjöttetek?-<br />
-Igen itt álllunk a nagy aréna előtt, de nem nagyon tudnánk bemenni, mert egy kicsit nagyon sok lány van idekint, áldozat pedig nem szeretnék lenni, mert biztos nem lenne jó vége annak, ha előre tolakodnák.-nevettem fel kínosan.<br />
-Megértelek.-nevetett ő is.-Kiküldöm értetek Kennyt oké?-kérdezte.Ismerős volt ez a név...<br />
-Okéé-mondtam.<br />
-Rendben akkor maradjatok ott ahol vagyok Kenny nemsokára ott lesz.-válaszomat meg nem várva, már le is tette.<br />
-Várjunk Kennyre.-mondtam a barátnőmnek, aki már annyira izgult,hogy a körmét rágta.-Mennyien vannak.-csodálkoztam.Egy olyan 3 percel később egy nagy alak kezdett el felénk közeledni.<br />
-Szia kicsilány.-mosolygott rám Kenny.Amikor megláttam csak akkor jöttem rá, hogy ő az a "kis" maci aki kiskoromban nagyon sokat vigyázott rám.Óriási mosoly terült szét az arcomon, és így ugrottam nyakába.<br />
-Kennyyyy.-sikítottam.-De jó téged újra látni.-mondtam neki, majd elváltam tőle.<br />
-Ő itt a barátnőm.-mutattam az említett személyre.-Catrina, de csak Cat.-mosolyogtam.<br />
Kennyi őt is megölelte, majd mondta,hogy kövessük.<br />
-Hogy hogy itt vagy?-kérdztem tőle.<br />
-Justin testőre vagyok.-mondta mosolyogva. Nem válaszoltam, csak bólintottam egy nagyot. Aha, mostmár értem.<br />
-Várjatok itt, nemsokáta jön Scooter.-mondta, majd megölelt, és elment.<br />
-Nehogymát Kennyit is ismered?-kérdezte kikerekedett szemekkel Cat.<br />
-Igen régen sokat vigyázott rám.-mosolyogtam.<br />
Cat nem válaszolt, csak rágta a körmét. Nem értettem, hogy miért izgul ennyire, hisz ez csak egy koncert...<br />
Pár percig még ott álltunk a sürgő forgó tömeg közepén, (én már kezdtem kellemetlenül érezni magam) amikor valaki befogta a szemem.Nagyon megijedtem, nem tudtam mozdulni.<br />
-Ki az?-kérdeztem.<br />
-Egy ember.-válaszolt direkt elváltoztatott mély hangon.Amikor meghallottam ezt a hangot, mosoly szökött az arcomra, egyből tudtam, hogy ki az. Nem válaszoltam, csak megfordultam, és megöleltem.<br />
-Dejó téged újra látni Ava.-mondta, majd magához szorított még erősebben.<br />
-Téged is Scoo.-mondtam.<br />
<br />
*Justin szemszöge*<br />
Amikor kiléptem az öltözőm ajtaján, megláttam, hogy a terem közepén Scooter nagyon öleget valakit. Elindultam oda, a mellete álló lány majdnem szívrohamot kapott, és nem bírta levenni rólam a szemét. Mire oda értem, már Scooter nem ölelgette őt, ezért láthattam az arcát is. Nem ismerem őt, ezt meg tudtam állapítani, és azt is, hogy az arca hibátlan. Gyönyörű szemei...Állj le Justin.<br />
Amíg ezeken gondolkoztam, addigra már oda is értem.<br />
-Hali.-integettem.Scooter és a szépség, még beszélgettek, a mellettük álló lány viszont nem nagyon tudott, megszólalni.Gondolom egy Belieber.<br />
-Nem harapok.-mosolyogtam rá, ő csak bólintott, és megölet. De aranyos, de most engem valamiért jobban izgat az a másik lány, aki éppen Scooterrel beszélget. Túl sokszor használom a lány jelzőt...hm.. de mit mondjak, mikor még a nevüket sem tudom..?!<br />
-Justin.-végre meglátott Scooter.<br />
-Hali megint.-intettem.<br />
-Justin ő itt Acacia.-mutatott az említett személyre.-Acacia ő pedig Justin.-Acacia nem mondott semmit, csak bólintott.<br />
-És..-nem mondtam tovább a mondatot.Nem nagyon tudtam, hogy hogy kérdezzem meg, hogy mit csinálnak itt vagyis..áh most hülyén hangzott volna, ha odaköpök egy "és ő mit keres itt"-et nem?!<br />
Szerencsére Scooter vette az adást, és elmagyarázott mindent.<br />
-Aca-t ilyen pici kora óta ismerem.-mutatott mosolyogva a térdéig.-Tehát elég régóta, a családjával pedi nagyon jóba vagyunk. Szinte együtt nőttem fel az Apukájával.-mosolygott még mindíg.<br />
-Áh mostmár értem.-mosolyogtam én is.<br />
-Ó majd nem elfelejtettem.-turkált a táskájában Aca.-Apa küldni-adott át egy borítékot Scoonak.<br />
-Köszönöm.- itt van Aca azóta csak mosolyog.Látszik. hogy nagyon jó kapcsolatja van a családjával.<br />
-Ó.-nevetett fel, amikor kibontotta.<br />
-Mi az?-kezdett kiváncsiskodni Aca.<br />
-Még mindíg nagyon kiváncsi vagy.-nevetett fel Scoo.Acacia nem válaszolt, csak lehajtottam a fejét, mert elpirult.Ezen felkuncogtam.<br />
-Justin kérhetek egy autogrammot, és egy képet?-kérdezte valószínülek a barátnője.Mosolyogva bólintottam, de még a kép közben sem vettem le a szemem Scooterékről.<br />
<br />
*Acacia szemszöge*<br />
-JUSTIN NEMSOKÁRA KEZDÜNK KÉSZEN VAGY MÁR?-kiáltotta valaki.Nem nagyon figyeltem Justinra, mert...mert..igazából nem érdekelt.<br />
Amíg ő a Cat-el elvolt addií én megtudtam, hogy mi volt a borítékban.<br />
Valójában örültem is neki, meg nem is.<br />
-Akkor, majd a koncert után találkozunk.Szia.-gondolkozásomból Scooter sietős hangja zökkentett ki. Megölelt, és elment. Mi odamentünk a színpad mellé, és onnan néztük a koncertet.<br />
<br />
~*~<br />
<br />
*Justin szemszöge*<br />
A koncertnek vége, én pedig hulla fáradt vagyok.<br />
-Justin, fiam Scooter keres.-szólt Anya.<br />
-Megyek.-álltam fel a kanapéról.<br />
Kisétáltam, és a szememmel kezdtem el keresni Scootert. Amikor megláttam, akkor nagy mosoly szökött az arcomra, mert Acacia még mindíg itt volt a barátnőjével.<br />
-Kerestél?-kérdeztem félig alva.<br />
-Igen beszélnünk kell.-mondta komolyan. Megijedtem, hogy mit akar, de most kivételesen nem csináltam semmit.<br />
-Ömm.Oké.-indultam utánna.<br />
-Szóval emlékszel, hogy Acacia adott nekem egy levelet?-kérdezte.<br />
-Igen?!-vontam fel a szemöldököm.<br />
-Na abban egy levél volt, amiben az állt, hogy amíg itt maradunk addig ott aludhatunk, hogy ne kelljen a buszon nyomorognunk.-mondta mosolyogva.<br />
-Ömm oké.-mondtam, és próbáltam nem tudatára hozni azt, hogy én valójában ennel iszonyúan örülök.<br />
-Akkor pakolj, mert nemsokára megyünk.-mondta, majd elviharzott előlem.<br />
<br />
*Acacia szemszöge*<br />
Cat-et kiraktuk, aki szinte még mindíg sokk alatt állt, hogy találkozhatott személyesen Justin Bieberrel.<br />
-Akkor Apa Scooterék nálunk töltik azt a 2 hetet?-kérdeztem gombócal a torkomban, nem tudom, hogy hogy fogom kibírni Justinnal.Nagyon nem bírom a fejét...<br />
-Igen kicsim, úgy is már régen láttul Scootert, meg a többieket.-mosolygott.<br />
-Hát oké-sóhajtottam nagyot, majd kiszálltam a kocsiból.<br />
<br />
<br />Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17339511814373038890noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7768024765881110553.post-7175817941315757592014-10-21T10:23:00.000-07:002014-10-21T10:23:00.473-07:00Chapter.-1 Why you don't like Justin Bieber?-Mikor lesz a koncert?-kérdeztem barátnőmet, és közben belekorgyoltam a teámba.<div>
-Holnap.-vigyorgott. Félrenyeltem, ezért köhögtem egy sort, ő pedig csak a hátamat ütögette.Mindenki azt hiszi, hogy ez segít, de szerintem nem, csak fáj..Áljj maradjunk a témánál. Valahogy mindíg sikerül elkalandolzom.</div>
<div>
-Holnap?-kérdeztem vissza, még midgíg kikerekedett szemekkel.-És egy kicsit hamarabb nem tudtál volna szólni?-kínosan felnevettem, és a teámat kezdtem el pásztázni.</div>
<div>
-Tudod, nagyon féltem, hogy mit fogsz válaszolni..Már tegnap elterveztem ,hogy megkérdezem, meg az előtt is, meg az előtt is..-gondolkozott.</div>
<div>
-Oké, oké.-állítottam le, ő pedig egyből rám nézett, és láttam a szemébe, hogy tényleg nagyon félt.-nem vagyok sárkány, hogy ennyire félni kelljen tölem.-nevettem el magam.</div>
<div>
-Tudom...-mondta zavaratan, és most ő kezdett bele a teájának pásztázásába.-Tudod mit nem értek Aca?-kérdezte.</div>
<div>
-Nem.-válaszoltam, és megint belekorgyoltam a teámba, ami kezdtett kihűlni.</div>
<div>
-Modell vagy, de még nem is találkoztál a nagy Justin Bieberel, gondolom, hogy volt már rá lehetőséget, sőtt biztos, hiszem Scotter nagyon jóba van a családoddal.-gondolkozott, és végül egy értelmetlen arccal ajándékozott meg.</div>
<div>
-Tudod, Scotterel azelőtt találkoztunk utóljára, mielőtt felfeledte volna ezt a "csodagyereket"-forgattam meg a szemem.-és nem vagyok olyan nagy modell, hogy Justin Bieberrel járjak fotózásokra.-magyaráztam neki.</div>
<div>
Ő csak sóhajtott egyet, és megrázta a fejét.</div>
<div>
-Akkor holnap jövök 9-re.-mosolygott.</div>
<div>
-Rendben.-bólintottam, és megöleltem. Kikisérte, elköszöntünk, én bementem a nappaliba levágtam magam az ágyra, és tárcsáztam anyuékat.</div>
<div>
-Szia Anya.-köszöntem.</div>
<div>
-Szia csillagom-hallottam a hangján, hogy mosolyog.</div>
<div>
-Kérdezni szeretnék valamt.-</div>
<div>
-Mondjad nyugodtan kincsem.-</div>
<div>
-Cat kitalálta azt, hogy Justin Bieber koncertre szeretne menni.-motyogtam..</div>
<div>
-Igen elmehetsz.-válaszolt a még fel nem tett kérdésemre, furcsán vettem el a telefont néztem meg, majd helyeztem visza a fülemhez.-Hallom nem nagyon tudsz megszólalni-kuncogott.-Cat már hívott, nagyon sokat jelenthet neki ez a koncert, mert csak úgy könyörgöt.-nevette el magát-És ugye ennek a Justin kölyöknem Scoo a menedzsere?-kérdezte.</div>
<div>
-Igen-válaszoltam neki, és már egyből tudtam,hogy mit akar.</div>
<div>
-Remek, akkor felhívom Scoot, hogy mész a koncerte, biztosan szívesen látna.-magyarázta.-de ne haragudj kicsim most mennem kell, mert dolgozom, szia szeretlek.-és már le is tette. Nem is volt időm reagálni, annyira csodálkoztam.</div>
<div>
Bekapcsoltam a tv-t, és kerestem valami elfogadható filmet.</div>
<div>
Megállapodtam a Verdák nevű filmen.Szeretem ezt a filmet.</div>
<div>
Már a vége felé jártam, amikor megcsörrent a telefonom, nem néztem meg, hogy ki hív, csak felvettem ,és próbáltam a telefonhívásra koncentrálni, de nem nagyon ment.</div>
<div>
-Hallo?-szóltam bele.</div>
<div>
-Szia Acacia.-szólalt meg egy ismerős hang a volnal másik oldaláról.</div>
<div>
-Ööö. Kivel beszélek.-</div>
<div>
-Nem ismered meg a hangon?-kérdezte.</div>
<div>
-Öö egy kicsit ismerős...-</div>
<div>
-Scooter vagyok.-mondta, így már minden világos volt.</div>
<div>
-Ó szia Scoo.-mondtam neki boldogan.</div>
<div>
-Szia.-nevetett fel.-Hallottam, hogy jössz a koncertre.-mondta, és hallottam, hogy örül ennek.</div>
<div>
-Igen. a barátnőmet kisérem el.-</div>
<div>
-Szuper, akkor ha nem bánnád, küldenék neked 2 backstage belépőt, ugyan is elég régen talélkoztunk..-elmosolyodtam, és persze, hogy egyből belementem.</div>
<div>
-Csak azért megyek bele, mert régen láttalak,és már hiányoztok.-végig mosolyogtam a mondatot.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjGFJ6YngD-dMjbaR5Ttqi8ysWTU73OITGjMrMsity9yLSw-Aoxep2728PAxFZ6Am2byTQFVdsUI5xIpmxugFQPUnvqAYyMk2l1iUrFxzdcyJQkd7RkJpxbj7ACU37MHnwBt8ShmeBU3obs/s1600/$T2eC16NHJHoE9n3Kd2(HBRby2jtrCw~~60_35.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; display: inline !important; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjGFJ6YngD-dMjbaR5Ttqi8ysWTU73OITGjMrMsity9yLSw-Aoxep2728PAxFZ6Am2byTQFVdsUI5xIpmxugFQPUnvqAYyMk2l1iUrFxzdcyJQkd7RkJpxbj7ACU37MHnwBt8ShmeBU3obs/s1600/$T2eC16NHJHoE9n3Kd2(HBRby2jtrCw~~60_35.JPG" /></a></div>
<div>
-Szuper, akkor nyisd ki az ajtód.Szia holnap találkozunk.-mondta, és letette, elég hülye fejet vághattam, de végül kimentem. Kinyitottam az ajtót, és találtam 2 VIP belépőjegyet.Elmosolyodtam,és bevittem őket.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
*****************************Másnap délután************************************</div>
<div>
-Akkor megvagyunk?-kérdezte Cat.</div>
<div>
-Igen.-bólintottam.</div>
<div>
Megálltunk a tükör előtt, és megállapitotuk, hogy nem nézünk ki rosszul.</div>
<div>
<u><b>Rajtam ez volt:</b></u></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh_qEZWDIxNNDaNeHxno0DwywPJWxqLA40QfhpRUkpLRPnk4_2J1gXwV8_B2grVHE3OAmGUfJdjG1gIwx_lCsGcjToZoleNYyvAihnzwfZbGT1yR4aO5HcOkGARf_wn90YReYhT3SYxO27r/s1600/y.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh_qEZWDIxNNDaNeHxno0DwywPJWxqLA40QfhpRUkpLRPnk4_2J1gXwV8_B2grVHE3OAmGUfJdjG1gIwx_lCsGcjToZoleNYyvAihnzwfZbGT1yR4aO5HcOkGARf_wn90YReYhT3SYxO27r/s1600/y.jpg" height="320" width="320" /></a></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<b><u>Caten pedig ez:</u></b></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgSztuI2uEyusNuEd-_eNaBZCSkMtoM9-_DG5VFFto3WnZMbE1_lftzhmNKXgP6YM_pDKkmJ69kT1hm8zbZsLQa_7I0A-w0IPW9vlyhFUj6zGq8XdYXwgDdirbiKLv1tBfwf2OltsXFbxzw/s1600/K%C3%A9pkiv%C3%A1g%C3%A1s.PNG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgSztuI2uEyusNuEd-_eNaBZCSkMtoM9-_DG5VFFto3WnZMbE1_lftzhmNKXgP6YM_pDKkmJ69kT1hm8zbZsLQa_7I0A-w0IPW9vlyhFUj6zGq8XdYXwgDdirbiKLv1tBfwf2OltsXFbxzw/s1600/K%C3%A9pkiv%C3%A1g%C3%A1s.PNG" height="320" width="244" /></a></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
Elindutunk a koncertre.</div>
<div>
Remélem jó lesz!<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17339511814373038890noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7768024765881110553.post-56109868702707947922014-10-21T08:26:00.000-07:002014-10-21T08:26:09.123-07:00PROLÓGUS.-Nem Nem és NEM!-az kizárt, hogy én Justin Bieber koncertre menjek.<br />
Akadtam ki barátnőmre elég hangosan.<br />
-Kérlek, Aca csak ezt tedd meg a kedvemért.-nézett rám kiskutya szemekkel Catrina.Láttam rajta,hogy ez nagyon fontos neki..Elég nagy rajongó..<br />
-Fuhh.-fújtam ki a levegőt.-Figyelj.-ültem le.-Elmegyek veled...-mondtam ki nagy nehezen.<br />
-Komolyan,-csillant fel leges legjobb barátnőm szeme.<br />
-Igen, de csak azért, mert ennyire sokat jelent neked.-mosolyodtam el halványan.Arcán az örök boldogságot is meglehetett volna találni. Eszméletlen nagy erővel ugrott a nyakamba.<br />
-Köszönöm, köszönöm, köszönöm.-mondta, és közben még erősebben ölelt.<br />
-Csak ne bánjam meg.-suttogtam alig hallhatóan.<br />
-Nem fogod hidd el.-suttogta ő is, és mégszorosabban megölelt.<br />
-Remélem....Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17339511814373038890noreply@blogger.com0