-Na jó...Szerintem..-próbáltam megszólalni és lemászni róla, de annyira a csók hatása alatt voltam még mindig, hogy nem nagyon tudtam mondani semmit.Nem segítette meg a dolgomat, mert csak bámult...Leengedte a derekam, így letudtam róla szállni.
-Akkor...én...ömm...megyek a szobámba.-dadogta.
-Rendben.-bólintottam, majd megvártam míg kimegy, és utána vissza bújtam a takaróm alá.
*Justin szemszöge*
Amikor kiléptem a szobából, alig bírtam a lábamon állni.Muszáj volt a falhoz dőlnöm.
-Justin minden rendben van?-kérdezte valaki. A hangján lehetett hallani, hogy aggódik.
-Igen persze.-támaszkodtam még mindig a térdemre.
-Kisfiam biztos?-szólt ANYA??? Ő már itt van. Amikor kimondta azt, hogy "kisfiam" felkaptam a fejem, és szorosan megöleltem.
-Anya, hát te? Annyira hiányoztál.-mondtam neki boldogan.
-Tegnap jöttünk, amikor ti a fagyizóba voltatok, csak annyira álmosan voltunk, hogy elmentünk aludni.-válaszolt az imént feltett kérdésemre mosolyogva.
-És hogy hogy itt vagy?-tettem fel egy újabb kérdést.
-WC-re indultam, csak nem tudtam, hogy merre van, megláttalak téged, ahogy itt a falnak dőlve konkrétan levegő után kapkodsz. Biztos minden rendben van?-váltott át ismét aggódó stílusba.
-Igen minden, csak fáradt vagyok még, úgyhogy megyek aludni.-öleltem meg újra.-szeretlek.-indultam el.
-Én is téged, de meg tudnád mondani, hogy hol a WC?-kérdezte nevetve.
-Asszem a folyosó végén balra.-nevettem én is.
Bementem a szobába, és lefeküdtem az ágyra.
Gondolatok ezrei cikáztak bennem..Nem tudom, hogy miért csókoltam meg Avát..Lehet, hogy csak egy hirtelen érzelmi kitörésem volt, sőt biztos! Nem leszek megint szerelmes az biztos.
Ezt az egészet pedig tisztáznom kell Acaval. Majd később, most inkább alszok egyet.
~*~
-Jó reggelt.-mentem le a többiekhez.Szememmel végig egy személyt kerestem, de nem találtam.
-Jó reggel Justin, kérsz reggelit?-kérdezte Anna.
-Igen kérek.-mosolyogtam, majd leültem.
-Acacia még alszik, de megyek nemsokára felkeltem.Tessék.-tett le elém mosolyogva egy tányér palacsintát.
-Rendben, köszönöm.-köszöntem meg.
*Acacia szemszöge*
-Kicsim, kicsim, ébredj, már mindenki fent van.-húzta fel anya a redőnyöm. Amikor megéreztem a fényt az arcomat, a fejem alól kirántottam a párnát, és magamra raktam.
-Nem akarooook.-dünnyögtem. Remélem értette.
-De már mindenki fent van kincsem.-ült le mellém, majd bele kezdett hátam simogatásába.
-Hümmmm..-hümmögtem egyet.
-COJIIIIIIIIIIIIIIII-jött be valaki ordítva, majd rám ugrott, annyira kómában voltam, hogy nem tudtam, hogy ki az.Kicsi volt, és nem is volt nehéz.Hát persze, ez csak is az én kis húgom lehet.
-Szia baba.-dugtam ki a fejem a párna alól, és ránéztem Virágra, majd kitártam a karom, hogy öleljen meg. Egyből bele vetette magát a karjaimba. Akkora erővel futott neki az ölelésnek, hogy hátradőltem, egyenesen a meleg párnák közé.
-Hahahahaha-nevetett fel hangosan, mert megcsikiztem.-ne csikizz Coji-nevetett még mindíg.
-Na lejössz léjci?-kérdezte, és bevetette a kiskutya szemeit.Mosolyogva megráztam a fejem, felálltam, ő beleugrott az ölembe, és a nyakamba fúrta az arcát, majd eldörmögte azt, hogy "menjünk, mert éhes vagyok".
-Jó reggelt.-köszöntem mindenkinek mosolyogva.
-Jó reggelt-válaszoltak a többiek is mosolyogva.
Bementem a konyhába, és ekkor láttam meg Justint. Egyből a csók jutott az eszembe.Még mindig nem tudom hova tenni..
-Jó reggelt-mosolygott, majd kérdőn nézett a rajtam csüngő kis majomra.
-Testvérem-mondtam, majd megfordítottam, hogy Justin láthassa az arcát is.-Virág, ő Justin.-mutattam Justinra, az említett fiú csak intett egyet mosolyogva, és végig a testvérem arcát pásztázta.
-Justin ő pedig itt.-raktam le testvérem.-Virág.-guggoltam le mellé. Justin felállt leguggolt ő is Virággal szemben, majd kitárta karjait. Virág nem gondolkozott egyből megölelte Justint.Én csak mosolyogva néztem őket.Elválltak egymástól, így Justin engem is megtudott ölelni.
-Ti szejelmesek vagytok?-kérdezte édesen Virág. Én csak felnevettem, majd Justinra néztem.
-Nem, csak nagyon jó barátok.-mosolyodtam el a mondaton, és a szemem sarkából észrevettem. hogy Justin szeme felcsillan.
-Káj-biggyesztette le ajkait, majd kirohant a nappaliba.
Felnevettem, majd belekezdtem az asztalra kikészített palacsintám evésébe.
-Coji, anya monta ,hogy mejünk el Pettijéknek a vájosba.-jött be izgatottan Virág.-Jössz tök?-kérdezte.
-Én most nem tudok menni sajnálom, mert tanulnom kell.-mondtam szomorúan.
-Ész te Justin?-ült bele az említett fiú ölébe.
-Én inkább pihenek, tudod sokat dolgoztam mostanában.-mondta ő is.
-Hát jó.-mondta Virág, majd kifutott ismét a nappaliba.
-Akkor mi elmentünk legyetek jók.-kiabált anya.
-Oké, jó szórakozást.-kiabáltam vissza teli szájjal. Hogy ne tűnjön olyan gusztustalannak a szám elé raktam a kezem.
-Szija Coji ész Justin.-kiabált Virág.
-Szia Virág.-kiabált vissza most Justin.Amint becsukódott az ajtó Justin egyből rám szegezte a tekintetét.-Cori?-kérdezte nevetve.
-Hát igen.-nevettem fel én is.-nem tudom hogy jött neki, de amióta tud beszélni azóta így becéz.-mosolyodtam el.
-Ez aranyos.-mosolygott Justin is.
Nem mondtam semmi, csak mosolyogva bólintottam.
*Justin szemszöge*
Ahogy Acacia ott ült előttem, és beszélt hozzám, nem tudtam levenni róla a szemem.
Nem tudok mit tenni, de megtetszett. Szerelmes még biztos nem vagyok, de megtetszett...
Hiába megígértem magamnak, hogy nem fogok szerelembe esni, vagy nem fog senki sem megtetszeni,de....Ez a lány elvette az eszem.Gondolat menetemből az előttem ülő gyönyörűség kezei zökkentettek ki.
-Justin hahó itt vagy?-kérdezte. Megráztam a fejem, majd válaszoltam.
-Igen persze, csak egy kicsit elbambultam.-válaszoltam.
-Hát oké, figyelj Justin beszélnünk kell...Ma reggel az a csók...szóval nem tudom mire vélni...érted...-próbálta elmagyarázni, és láttam,hogy zavarba jön. Felpattant, majd elkezdett pakolni.
-Hát...öm...az az igazság...-álltam fel én is az asztaltól.
*Acacia szemszöge*
-Hát...öm..az az igazság...-mondta, én pedig elfordultam tőle, és belekezdtem a mosogatásba.
Éppen fordultam meg fele, amikor beleütköztem a mellkasába.Belenéztem a szemébe, és teljesen elvesztem benne. Olyan gyönyörű volt, és annyira ragyogtak.Még vagy fél percig így néztük egymást, amikor egyszer csak Justin megmozdította a kezét,és rásimítottam az arcomra.Nem toltam el magamtól, jól esett az érintése.
A tekintetem az ajka, és az ő két gyönyörű szeme között cikázott.Egyszer csak Justin megelégedett azzal, hogy csak egymást nézzük, és ajkait az enyémre tapasztotta.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése