2014. november 29., szombat

Chapter 14.- I Need Her

3 komi után jön a következő!:)




*Acacia szemszöge*
Éppen a szám végénél jártunk amikor megpillantottam az ajtóban Jai-t. Mosolyogva az ajtónak dőlve hallgatta ahogy éneklem, majd hirtelen megakadt a szemem Justinon.
Láttam, rajta,hogy nem azért nézi annyira, mert szereti. Szerencsére Justin még nem vette észre őt.

*Justin szemszöge*
Mosolyogva néztem Acaciát. Gyönyörű hangja van. Megnyugtat engem. Olyan furcsa hatással van rám, nem is tudom elmagyarázni. Olyan nyugalom áraszt el amikor a hangját hallom. Jól van Justin most már hivatalosan is kijelenthetem, hogy teljesen belezúgtam.
Vége lett a dalnak, én odamentem Aca-hoz, és megöleltem.
-Nem is tudtam, hogy ilyen tökéletes hangod van.-álmélkodtam.-Miért nem készítesz saját lemezt?-értetlenkedtem.
-A hangom még közel sincs a tökéleteshez, és nem is tudom.-ment el mellette, majd ekkor megpillantottam az ajtóba valakit. Kezem ökölbe szorult, a fiú láttán, akkor meg még jobban, amikor Aca-t megcsókolta.
Próbáltam egy mosolyt erőltetni az arcomra, de ebből csak egy vicsor lett, majd kimentem hozzájuk
-Ó Justin neked még be sem mutattam a barátom.-mosolygott rám Aca .-Ő itt Jacke Brooks.-mutatott az említett személyre. Én csak egy szánalommal teli pillantást vetettem rá, majd megnyaltam a számat.
-Jai ő pedig itt Justin.-mutatott rám, majd megölelte a fiút.
-Szia.-intett Jai, és egy nyertes mosolyt véltem felfedezni az arcán. 
-Cső.-bólintottam, majd nem is foglalkoztam vele, oda ültem a keverőpulthoz, és szórakoztam az előbb felvett zenével.
-Jai gyere hallgasd meg az előbb felvettünk egy zenét.-húzta Aca Jacke-t a keverőpulthoz.
-Oké.-ült le a székbe, Aca pedig egy babzsákfotelben helyezkedett el. Mivel a fiú mellettem ült,ezért kénytelen voltam a székemmel arrébb menni. Egyszerűen nem bírok a közelébe lenni.

*Jai szemszöge*
Ahogy látom Justin elég féltékeny. Én nyertem, és ezt fel kell fognia. Acacia az enyém. És ha Acacia az enyém, akkor majd sok pénz is az enyém lesz. Ugye az Apjáé a stúdió?! Akkor rábeszélni sem lesz nehéz őt, hogy vegye át a vezetést. Mennyire naiv...

*Acacia szemszöge*
Jai olyan aranyos, miközben a zenét hallgattuk agyon dicsért,hogy mennyire jó a hangom. Nagyon jól esett,és már ő is mondta, hogy lehetne egy saját lemezem. Ez esetben megfontolom. Még nem tudom hogyan, de majd valahogy elkezdem.
-Elmegyünk enni?-kérdezte Jai, majd nyomott egy puszit a számra, amitől mosoly húzódott az arcomra.
-Igen. Meki jó lesz?-álltam fel az öléből.
-Tökéletes.-adott még egy puszit.
-Justin nem jössz velünk?-fordultam az említett személy felé.
Ránézett Jai-ra, majd mosolyogva bólintott.
Nem tudom, hogy miért nézegetik ennyire egymást,de inkább nem nagyon foglalkozok vele
-Majd én vezetek.-nyitotta ki előttem az ajtót, hogy egy kicsit oldjam a feszültséget viccelődni kezdtem.
-Köszönöm uram.-hajoltam meg előtte. Nevetésem nehéz volt vissza tartani.
-Nagyon szívesen hölgyem.-puszilta meg a kezemet, itt már nem bírtam tovább. Kitört belőlem a nevetés és Justinból is. Amikor már nagy nehezen megnyugodtam visszamentem Jai mellé, aki csak hülyén rám nézett, majd megvonta a vállát.

Elindultunk le a parkolóba, ekkor eszembe jutott,hogy két kocsival  jöttünk, és nem hiszem,hogy vissza jövünk.
-Állj..-álltam meg.-Két kocsival jöttünk,és nem hiszem, hogy a kajálás után még vissza jövünk.-magyaráztam az előttem álló fiúknak.
-Akkor menjünk kettővel.-vetette fel ezt a zseniális (remélem érzed a cinizmust) ötletet Jai.
-Hűű erre még nem is gondoltam.-játszottam a hülyét, mire Justinból kitört a nevetés. Igazából nem tudom mi volt ennyire vicces, de sebaj.
Jai vetett Justinra egy gyilkos pillantást, majd felém fordult. Van egy olyan érzésem, hogy nincsenek, és nem is lesznek jóba.
-Na akkor. Én meg Jai megyünk az én kocsimmal, elmegyünk hozzánk. Lerakjuk a kocsidat.-néztem Justinra.-és megyünk tovább kajálni.-mondtam a tervem, majd szálltam is be a kocsiba.
Mind a ketten bólintottak, majd Jai beszállt mellém, Justin pedig a saját járműébe.

Hazaértünk Justin átült hozzánk, és már indultunk is a mekibe.
Nem mentünk be, mert nem volt kedvünk most Justin-ra várni, vagy ha esetlen letámadják, akkor mi lenne? Nincs velünk senki. Erre a kijelentésre, hogy nem megyünk be Jai nyavalyogni (?) kezdet. Nem tudtam mire vélni, ezért inkább hagytam.
Mindenki rendelt magának valamit, majd mentünk is vissza.
-Hú tele vagyok.-léptem be a ház ajtaján.
-Én is.-dobta le magát Justin  a kanapéra.
-Felmegyünk a szobádba?-jelent meg Jai arcán egy rosszfiús mosoly.
-Menjünk.-forgattam meg a szemem, majd elindultam fel.
-Hova mentek?-fordult a lépcső felé Jus.
-Fel.-válaszolta közömbösen Jai, majd szaporábban vette a lépteit,hogy minél hamarabb felérjünk.
-Beszélnünk kell.-zárta be az ajtót.
-Mond.-húztam fel az egyik szemöldököm. Mi ez a hirtelen komolyra váltok hangulat?
-Nem tetszik nekem ez a Justin kölyök.-ült le mellém. Aha szóval innen fúj a szél.
-És ezzel mire akarsz kilyukadni?-húztam az agyát, mert láttam rajta, hogy nem nagyon akarja kinyögni.
-Nem akarom, hogy találkozz vele.-mondta ki egyszerűen. Nekem pedig kikerekedtek a szemeim.
-Hogy mi?-"nevettem" fel.
-Látszik, hogy szerelmes beléd.-teljesen nyugodtan, és szemembe nézve beszélt.
-Te.-mutattam rá.-nem mondhatod meg, hogy kivel találkozzak, és kivel nem.-nevettem fel megint kínosan.
-De, mert én vagyok a barátod.-állt fel, és az arca csak úgy forrt a dühtől.Nem gondoltam volna, hogy ennyire be tud pöccenni. Féltem, bevallom féltem tőle. Egyre közelebb, és közelebb jött, én pedig egyre hátrébb,míg neki nem ütköztem a falnak.
-Most pedig lemész, és megmondod szépen Justinnak, hogy nem akarsz róla többet hallani.-szorított a nyakamnál fogva a falnak.-Ja és jut eszembe.-nevetett fel.-NEM mész a turnéra.-egy puszit adott a számra, és kiment. Ez mi volt? Mostantól így fogok élni, Rettegésbe? Mi van, ha meg üt? Nem mondhatom ezt el senkinek.

*Justin szemszöge*
Éppen egy szöveget posztoltam Twitterre (biztos benne lesz a hírekbe, de nem érdekel) amikor valaki megszólalt mögöttem.
-Justin.-hátranéztem, és szembe találtam magam az általam nem kedvelt személlyel.
-Mit akarsz Jacke?-úgy kérdeztem tőle, mintha szívességet teljesítenék.Ő csak felnevetett, és megrázta a fejét.
-Acacia üzeni, hogy nem akar téged többé látni, és nem megy veletek a turnéra.-mosolygott gonoszan. Egyből felpattantam a fotelből. és elé álltam.
-Kényszerítetted, ő ilyet nem mondana.-néztem rá mérgesen.
-Felőlem meg is kérdezheted.-tárta szét a kezeit.
Végig néztem rajta, majd elindultam fel az említett lány szobájába. Hallottam, hogy Jacke jön utánam. Biztos, hogy manipulálta.
-Acaica.-kopogtam.
-Hagyj.-hallottam,hogy szipog. Most már biztos vagyok benne, hogy valamit csinált ez az idióta.
-Nem.Bemegyek.-nyitottam be, és a szemem elé tárult Acacia kisírt szemekkel. Amint megláttam a szívem majdnem kettészakadt. Nagyon rosszul esett így látni őt.
-Miért sírtál?Minden rendben?-tettem fel a kérdéseket, és meg akartam ölelni, de ő eltolt magától, és amikor meglátta Jai-t láttam, hogy félelem töltötte be a szemét.
Összeráncoltam a szemöldököm, majd az említett fiúra néztem. Vigyorogva állt az ajtóban.
-Acacia mond meg neki te. Nekem nem hiszi el. Ugye nem akarsz velük a turnéra menni?!-állt oda Aca mellé, és átkarolta. Itt nekem valami nagyon bűzlik. Ma este beszélek vele.

*Acacia szemszöge*
Jai beállított Justinnal, és arra kér konkrétabban azt parancsolta nekem,  hogy mondjam meg,hogy  nem megyek velük a turnéra. Oda sétált mellé, majd átkarolt. De olyan erővel,hogy halkan felszisszentem. Holnapra biztos ott fog maradni..
-Nem akarok veletek menni, és nem...nem..tartsuk egymás között a távolságot.-néztem a szemébe, és csak reménykedni mertem,hogy észre veszi, hogy valami probléma van. Egy könnycsepp legördült az arcomon, és amikor ezt Jai észrevette, még erősebben szorított. Ránéztem Justinra, aki köpni nyelni nem tudott. Nem vette észre...Mit is hittem? Justin még mindig engem bámult. Én a tekintetem Jaire vezettem, aki felvonta a szemöldökét. Justinhoz fordultam, és kimondtam azt a mondatot, amit sosem akartam.
-Menj el, és ne keress többé.-nyögtem ki.
-De..de hát én is itt lakok.-dadogta.
-Kerülj el.-csuktam be a szemem, mert megint kezdtem homályosan látni. Justinnak több sem kellett egyből kiviharzott a szobából.
-Nagyon ügyes.-tapsolt meg Jai.-Még egy dolgot tisztáznunk kell.-emelte fel az államnál fogva a fejem.-Ez a kis Justin-os sztori maradjon a mi titkunk. Jobban teszed, ha tartod a szádat, különben Justinnak baja esik. Vagy akár neked.-vigyorodott el.-Minden lépésedet figyelni fogom.-suttogta, majd adott egy puszi a számra, és elrántotta a kezét az állam alól, így lecsuklott a fejem, és sikeresen a nyelvemre haraptam.
Amikor felnéztem, már nem volt a szobámban, majd hallottam ahogyan az ajtó csapódik. Elment.
Valahogy beszélnem kell Justinnal.És valahogy rá kell vennem Jai-t,hogy el kell mennünk a turnéra.
Lefeküdtem az ágyamra, és gondolkoztam. Hogy vehetném rá....Vajon hogy..Ekkor beugrott, hát persze. Előkaptam a telefonom, majd kikerestem a nevét.
-Mondjad csillagom?-vette fel. A háttérzaj nem volt túl bíztató, mintha valakit éppen ütöttek volna.
-Van egy ötletem.
-Mond gyorsan babám nincs időm.
-El tudnál jönni hozzám?-kérdeztem, és a lábammal doboltam, mert eléggé ideges voltam.
-Nem tudod itt mondani?
-Rendben, akkor mondom itt.-sóhajtottam.
-Gyorsan.
-Arra gondoltam, hogy mehetnénk Justinnal a turnéra. De nem csak én, hanem MI.És ha MI is megyünk, akkor nagy valószínűséggel benne leszünk az újságokba stb. Ismertebbek leszünk, és így pl nekem könnyebb lenne egy managert találni..Érted...-magyaráztam neki.
-Hm nem is rossz ötlet...Beszéld meg Justinnal.-utasított.
-Rendben.-bólintottam. Igaz, hogy ő ezt nem látja, de mindegy.
-Most mennem kell szia.-nyomta ki a telefont. Vettem egy nagy levegőt,majd kimentem a szobámból. Justin keresésére indultam. Nem volt a nappaliba, sem a konyhába, így gondolom a szobájába lesz.
Bekopogtam, majd amikor elhangzott egy "gyere" benyitottam.
-Mit akarsz?-kérdezte közömbösen, amikor meglátott. Bevallom nem esett jól..
-Beszélni veled.-álltam meg az ajtóban.
-Figyelj Aca.-állt elém Justin.-Tudom, hogy te ilyet nem mondanál. Kényszerített ugye?.-felemelte a fejemet,és a szemembe nézett. Óó azok a szemek.Nem kellett válaszolnom. Tudta a választ.
-Tudtam.-szorult ökölbe a keze. Megint rám tört a sírás, így Justin átölelt.-Nyugodj meg, megoldjuk.-simogatta a hajam. Nem bírtam a tovább visszaöleltem. Szükségem van rá..

2 megjegyzés: