2014. november 1., szombat

Chapter 7.- Dance.

*Acacia szemszöge*
Lassan megfordultam, hogy láthassam "behatolóm" arcát.
Amikor megláttam ledöbbentem.
-Justin mit keresel itt?-kérdeztem a mellettem ülő fiútól.
-Nem tudok aludni...-suttogta, majd lehajtotta a fejét. Felültem az ágyon, majd közelebb mentem hozzá, és megöleltem.Egyből viszonozta, annyira szorosan ölelt, mintha ez lenne az utolsó együtt töltött percünk.
-Honnan tudtad, hogy erre van szükségem?-suttogta a nyakamba.
-Ráhibáztam.-mosolyodtam el halványan, majd elváltam tőle, és megpusziltam az arcát.
-Figyelj Aca...-fogta meg az egyik kezem.-Az a helyzet..-sóhajtott egyet, én csak felvont szemöldökkel néztem.-Hogy...szóval..nagyon kedvellek.-hajtotta le ismét a fejét.Hát, valahogy éreztem, hogy erről lesz szó.
-Figyelj Justin..-kezdtem volna bele a magyarázkodásba, hogy én nem érzek iránta semmit..stb de nem hagyta.Inkább megcsókolt.És vissza csókoltam. Szerintem tudta, hogy muszáj megcsókolnia, különben elküldöm melegebb éghajlatra..De így, rájöttem,hogy nem közömbös számomra.
Elváltunk egymástól,én csak rá néztem, ő pedig félve rám pillantott.
-Justin, az az igazság...hogy...te sem vagy közömbös számomra.-a mondat végét már suttogtam.Lehajtottam a fejem, de még így is láttam Justin csillogó szemeit. Amint kimondtam ezt a mondatot, ő nem tétovázott. Közel húzott magához annyira, hogy még egy papír sem fért volna el köztünk, és megcsókolt. Ebben a csókban benne volt minden. Éreztem, hogy tényleg tetszem neki.
Még egy utolsó puszit nyomott a számra, majd elvált tőle, és szorosan megölelt.
-Itt aludhatok?-kérdezte alig hallhatóan.
-Uhum.-bólintottam egyet.
Elváltunk egymástól ,majd befeküdtünk a meleg takaró alá. Justin egyből magára rántott, nem hagyta, hogy elforduljak. Jól esett beszívni az illatát, és az is jól esett, ahogy közben a derekamat cirógatta.
Adtam egy utolsó puszit a mellkasára, majd átléptem az álmok kapuját.

                                                                    ~*~

*Justin szemszöge*
Olyan jó volt Acaciát a karjaimban tartani, és vele aludni.
Nagyon megkedveltem. És elhatároztam! Ma megkérdezem, hogy a barátnőm lesz e.
Hihetetlen, hogy 3 nap alatt , kialakult bennem egy olyan érzés, hogy mindent megadnák neki. És soha nem hagynám ,hogy baja essen.Ő most még fent alszik, én pedig a konyhában állok a falnak dőlve és gondolkozok. És közben iszom a narancs levem.
Gondolat menetemből Anya zökkentett ki.
-Jó reggelt Justin.- mosolygott, majd megölelt.
-Jó reggelt Anya.-öleltem vissza.
-Hogy hogy ilyen korán fent vagy?-ment a hűtőhöz narancsléért.
-Hát, gondolkozok.-vontam meg a vállam. És folytattam az innivalóm tanulmányozását.
-Na, csak nem egy lány van a dologban?-ült le anya az asztalhoz, és mutatta, hogy én is üljek le.Mint mindig most is rájött, hogy min agyalok ennyire. Nem tudom ,hogy hogy csinálja.
-De...-hajtottam le a fejem.
-Acacia ugye?-fogta meg az egyik kezemet amit az asztalon pihentettem.
-Anya, kezdek félni tőled.-nevettem fel.
-Anyai ösztön kicsim.-nevetett ő is.-Na szóval Acacia..hmm nagyon szép lány, az biztos. És kedves is.Kedvelem nagyon.-mosolygott.
-Én is.-suttogtam meg mindig lehajtott fejjel.
-De mi akkor ennek a nagy fej törésnek a témája?-kérdezte értetlenül.
-Anya, félek megkérdezni ,hogy lesz-e barátnőm.-ütögettem a fejem óvatosan az asztalba.
-Eddig sosem féltél.-értetlenkedett.
-De ő más...-hagytam abba a fejem kínzását, így már csak pihentettem az asztalon.
-Hát Justin, nem tudom mit mondjak...-rázta a fejét Anya. Hát én sem tudom, hogy mit csináljak.
-Megyek lefekszek még egy kicsit.-álltam fel.
-Acaciával töltötted az éjszakát ugye?-kérdezte mosolyogva, majd ő is felállt. Gyorsan megöleltem, hogy ne lássa azt, hogy zavarban vagyok, majd felsiettem a lépcsőn. Bementem a szobába, ahol Aca még nyugodtan aludt. Visszafeküdtem mellé, nem akartam azzal felkelteni, hogy magamra húzom. Jól esett volna, ha megint megölel. Mintha álmában a gondolataimban olvasna. Egyszer csak megfordult, és hozzám bújt. Én csak mosolyogtam, és nyomtam egy puszit a fejére, majd a kezem derekára raktam, és ott pihentettem.

*Acacia szemszöge*
Arra keltem, hogy a nap süt be az ablakon. Átmásztam a mellettem fekvő fiún,(tipikus szerencsétlenésemre jól hasba vágtam, remélem nem kel fel) és nagy nehezen az ablakhoz mentem,hogy lehúzzam a  redőnyt.Amikor visszafordultam már nyitva volt a szeme, és engem nézett.
-Máskor nem kell kiütni.-nevetett fel halkan.
-Bocsi, reggel van fáradt vagyok, és általában nagyon béna.-húztam el a számat, majd leültem az ágyra.
-Lemegyünk enni?-kérdezte.
-Igen.-bólintottam.
Felálltam, majd megvártam míg ő is kikecmereg az ágyból. Már éppen léptem volna ki az ajtón, amikor visszarántott.
-Jó reggelt puszi?-kérdezte kiskutya szemekkel. Közelebb hajoltam hozzá, majd nyomtam egy puszit a szájára.-Esetleg egy csók.-vigyorgott.Megint visszarántott, és még mindig vigyorogva várta a csókját.
-Hát azt most nem kapod meg, majd talán máskor, mert éhes vagyok.-mondtam, majd nyomtam egy puszit az orrára, és lesétáltam.
-Jó reggelt.-mosolyogtam mindenkire.
-Jó reggelt kisasszony, mi ez a nagy öröm?-kérdezte Scoo, majd megölelt.
-Jó reggelem van.-mosolyogtam tovább, majd a tekintetem hirtelen Pattie-re vándorolt, aki csak kacsintott egyet. Egy kicsit elpirultam.
-Aca van egy jó hírem a számodra.-jött anya a nappaliba, majd megölelt.
-Mi az?-kérdeztem izgatottan.
-Nos, Austin hazajön!-mondta izgatottan. Erre a mondatra én is eléggé izgatott lettem. nem tudtam semmit sem mondani, csak fogtam magam, és anyát megöleltem.
-Éhes vagy?-tolt el magától.
-Uh nem is tudod, hogy mennyire.-néztem rá nagy szemekkel.
-Akkor gyere, a tojás rántotta ott van az asztalon a konyhába.-magyarázta, majd elindult.
-Oki.-mondtam, majd mentem utána.
Megreggeliztem, majd elmentem fürödni. Felöltöztem szintén valami otthoniba. Úgy vagyok vele, hogy ma egész nap tanulni fogok, ugyanis holnap hétfő, és suli...Pompás! Amikor mindennel készen voltam, már le se mentem, hanem egyből ültem le tanulni.
Benne voltam a feladatban, amikor egyszer csak megcsörrent a telefonom.
-Hallo?-vettem fel anélkül. hogy megnéztem volna.
-Szia Acacia.-köszönt vissza barátnőm.
-Ó szia Cat, hát felőled is hallani?-kérdeztem kicsit gúnyosan, mert nem esett jól, hogy nem keresett.
-Figyelj sajnálom, hogy a koncert óta nem hívtalak, csak a nagyinál voltunk.-kezdett bele a magyarázkodásba.
-Nem semmi baj nincsen, tényleg.-mosolyogtam.
-Akkor jó.-fújta ki a levegőt.-Átjössz?-kérdezte.
-Öm mi lenne, ha te jönnél át? Anyáék nincsenek itthon, egyedül vagyok.-mondtam.
-Gondolom Justin is elment, mert egy ideje nem keresett.-gondoltam magamban.
-Öm, oké 5 perc, és ott vagyok Puszi.-köszönt el, majd letette.
Gyorsan még megcsináltam a házit, majd mire elpakoltam barátnőm már meg is érkezett.
-Szia csajszii.-ugrott a nyakamba.-Hiányoztál.-szorított magához.
-Hali baba, te is nagyon.-öleltem vissza.-Gyere menjünk a konyhába, nem vagy szomjas?-kérdeztem.
-De egy kicsit.-vette le a kabátját, meg cipőjét, majd jött utánam a konyhába.
Ittunk mind a ketten vizet, majd kerestünk sült krumplit, azt megsütöttük, és felmentünk szobába.
-Óh basszus lent hagytam a sót.-szitkozódtam magamba.
-Majd én lemegyek érte.-mosolygott rám Cat.
-Köszi.-mosolyogtam vissza.
Alig, hogy kiment már jött is vissza, és olyan szaporán vette a levegőt mintha szellemet látott volna.
-Mi a baj Cat? Szellemet láttál?-kérdeztem nevetve.
-Ami azt illeti lehet.-kapkodott még mindig levegő után.
-Minden rendben? Mit láttál?-kérdeztem  komolyra válta a szót.
-Azt..azt hiszem,hogy Justin Biebert láttam.- bámulta a földet, majd leült az ágyamra. Hát persze. Justint látta. Gondolhattam volna. Kinyitottam az ajtót, majd elkiáltottam magam.
-JUSTIN!-kiabáltam.2 perc sem kellet Justin már is mellettem állt. Amikor Cat meglátta őt benntartotta a lélegzetét, és úgy bámult a mellettem álló fiúra.
-Cat azért nehogy elájult.-ültem le mellé.-Te nem mentél Anyáékkal?-néztem Justinra ezzel arra utalva, hogy neki szántam a kérdést.
-Nem, nem volt kedvem, nekem is vásárolni menni, vagy valami "pasis" napot tartani Scooterékkal.-emelte kis a pasis nap szót.
-Értem.-bólintottam.
-Minden rendben van?-jött Justin is beljebb, majd leült Cat mellé. Cat úgy nézett Justinra, mintha egy ufó lenne.
-Cat nyugi, nem egy ufóval vagy egy szobába.-simogattam barátnőm hátát.-Rajongód-suttogtam oda Justinnak, aki már gondolom rájött, mert csak egy hülye fejet kaptam válaszként.
-Szia Cat ugye?Én Justin vagyok.-nyújtotta a mellettem ülő sokkolt lánynak a kezét.
-Te hogy hogy itt vagy? Most csak álmodok? Aca csípj meg.-nyomta az orrom alá a kezét.
-Nem nem álmodsz. Mint tudod, hogy Scooterrel nagyon jóban vagyunk,és mivel ők még itt maradnak ezért Apa felajánlotta, hogy töltsék itt azt a 2 hetet.-magyaráztam neki, hogy miért lakik éppen a mellettem lévő szobában egy világsztár.
-Értem. Oké. Fogom.-állt fel a barátnőm.-Justin igen Cat vagyok, de ez csak a becenevem, amúgy nagy rajongód vagyok.-mondta tök normálisan. Furcsa barátnőm van.Justinnal összenéztünk, majd ő csak bólintott egyet mosolyogva.
-Akkor én megyek is nem is zavarok.-rakta kezét az enyémre, még időben elhúztam, így szerencsére nem látta meg Cat.
-Sziasztok.-köszönt, majd bezárta az ajtót.
Cat még olvadozott egy ideiig, utánna beszélgettünk, majd hazament, mert hívta az anyukája.

*Justin szemszöge*
A youtube-n keresgéltem, amikor megláttam egy videót. Egyből rákattintottam, mert nagyon ismerős volt benne a lány.Végén csak döbbenten bámultam, és nem tudtam elhinni, hogy ez tényleg ő.





4 megjegyzés: