Egész nap feküdtem. Nagyon szarul voltam. Most már jobban érzem magam, de még mindig nem az igazi..
*Kop-Kop*
Kopogott valaki.
-Szabad-tudtam, hogy ez csak egy valaki lehet.
-Szia.-dugta be mosolygós arcát Justin.
-Szia.-mosolyogtam vissza rá.
-Beszélni szeretnék veled.-váltotta át komolyra a szót.
-Valami baj van?-ültem volna fel, ha nem szédülök meg. Nem tudom, hogy ez most mi, de biztos nem egy kis vírus.
-Nem nem semmi, ennyire komolynak tűntem?-nevetett fel, majd leült mellém.
-Hát..eléggé.-nevettem én is el magam.
-Szóval akkor...-vakargatta meg a tarkóját,én pedig csak tovább fürkésztem.-valamelyik nap ugye arról beszélgettünk,hogy..-fújta ki a levegőt. Biztatásként megsimítottam a karját, amin ő csak elmosolyodott.-szóval arról beszéltünk,hogy lenne-e kedved velünk jönni a turnéra.-hajtotta le a fejét.-azt mondtad, hogy átgondolod, ha gondolkozni szeretnél még, akkor én megértem, de én már nem bírom tovább.Tudnom kell.-nézett rám remény teli szemmel.
Én csak sóhajtottam. Döntésemet,már tegnap meghoztam, de nem volt még időm elmondani.
Ránéztem Justinra, majd egy féloldalas mosolyt eresztettem felé.
-Igen, megyek.-néztem a szemébe, ami hirtelen felcsillant, és teljes erőből rám vetette magát. Olyan erősen ölelt, hogy azt hittem ,hogy meg akar ölni.
-Jézusom, el sem hiszem, tudod milyen jó lesz?-motyogta, és közben a fejét a nyakamba fúrta.Én csak felnevettem, majd eltoltam magamtól.
-Ne legyél beteg.-csak ennyit mondta. Vigyorgó fejjel bólintott egyet, majd felállt, és kirohant a szobámból. Gondolom Scooternek ment szólni.
*Justin szemszöge*
Nagy rohangálásomból telefonom csörgése zökkentett ki.
-Halló?-szóltam bele boldogan.
-Naa, minek örülünk ennyire?-kérdezte Ryan.
-Ryaan, szimpla jókedv.-nem akartam neki elmondani boldogságom eredeti okát.
-Hát akkor most még boldogabb lehetsz, mert nemsokára átmegyeeek.-kiáltott fel.
-Gyereee.-utánoztam Ryant, amire ő csak nevetett.
-5 perc,és ott vagyok.-tette le a telefont.
Gyorsan lementem ettem valamit, mert nagyon éhes voltam, majd mire készen lettem már csengettek is.
*Acacia szemszöge*
Arra keltem fel,hogy valaki ráfeküdt a csengőre.
Pont amikor éppen elaludtam.Szuper.
Lebaktattam a lépcsőn, innivalóért. Már egy kicsit jobban voltam, de azért egy fejfájás csillapítót is magamhoz vettem.
-Szia Acacia.-szólalt meg valaki mögülem.Megfordultam, majd szembe találtam magam egyik új jó barátommal Ryannel.
-Szia Ry.-öleltem meg.
-Hűha, nem vagy a legjobb formádban.-engedtük el egymást.
-Köszi.-forgattam meg a szemem.
-Nyugi na.-bökte meg a vállam. Nem böktem vissza,mert most ehhez semmi kedvem nem volt.-Nincs j kedved,-húzta el a száját.
-Hát, nem eléggé, és én most inkább megyek visszafekszek.-mutattam fel az emeletre. Ő csak mosolyogva bólintott, én pedig elindultam fel.
*Justin szemszöge*
-Szegény nagyon beteg.-lépett be a szobámba Ryan.
-Hát igen, még jó, hogy nem ment iskolába,.-húztam el a szám.
-Ti nem össze vagytok veszve?
-Már nem.-ült ki a mosoly az arcomra.
-Figyelj jó lesz ez így neked?-váltotta komolyra a szót.
-Miről beszélsz?-értetlenkedtem.
-Hát csak arról, hogy amikor összevesztek, és megjegyzem elég sokszor szoktatok. Akkor neked nem a legjobb kedved van. Mi lesz így a turnén?Te is tudod, hogy a koncerteket nem lehet csak úgy lemondani, mert hirtelen összevesztek és "na én most depizek és nem csinálok semmit"éned feltör, akkor mi lesz?-rázta meg a fejét.
-Meg fogom oldani. Nem fogunk veszekedni, mert már mindent megbeszéltünk.-tettem fel a lábam az asztalra.
-Elhiszem neked nyugi , csak azért még is...-vakarta meg a tarkóját.
-Mondom nem lesz semmi, és ezt a témát most hagyjuk.-fordultam idegesen a gépem felé.
-Jól van, nyugi, nem akartam én semmi rosszat.-emelte fel a kezét védekezés képen.
-Na és amúgy mikor indul a Believe turné? Nekem még nem is mondtad.-bökte meg a vállam.
Megforgattam a szemem, majd vigyorogva visszafordultam hozzá.
-Hát, még egy hétig itt leszünk, utánna indulunk.-néztem fel a falra, mintha oda lenne írva.
-Christian, Caitlin többiek mennek?-ivott bele a Colájába.
-Útközben majd csatlakoznak.-bólintottam.-Te is jössz ugye tudod?-vontam fel a szemöldögöm.
-Alap.-vonta meg a vállát, majd mindkettőnkből kitört a röhögés.
*Acacia szemszöge*
Én itt döglök az ágyamban, ők pedig a mellettem lévő szobában röhögnek mint az állat.
-Utálok beteg lenni.-motyogtam magamban.
Úgy döntöttem, hogy lefürdök, felöltözök, és elmegyek egy kicsit sétálni, nincs nekem kedvem itt feküdni egész nap. Meg a friss levegő jót tesz az ember szervezetének.
2014. november 23., vasárnap
2014. november 15., szombat
Chapter 11- Difficult Decision
*Acacia szemszöge*
-Scoo, átgondolom.-mosolyogtam rá, de ez a mosoly nem belülről jött. Belül marcangoltam magam, amiért ilyen hülye voltam, és hittem neki..
-Rendben.-nyomott egy puszit a homlokomra. Felmentem a szobába, lehúztam a redőnyöket, elővettem a leptopomat, és felemntem Facebookra, meg Twitterre.
-Scoo, átgondolom.-mosolyogtam rá, de ez a mosoly nem belülről jött. Belül marcangoltam magam, amiért ilyen hülye voltam, és hittem neki..
-Rendben.-nyomott egy puszit a homlokomra. Felmentem a szobába, lehúztam a redőnyöket, elővettem a leptopomat, és felemntem Facebookra, meg Twitterre.
-Bejöhetelk?-szólt valaki az ajtó túl oldaláról két kopogás után. Hangját egyből felismertem. Pont hozzá nem volt kedvem.
-Nem.-mondta ki egyszerűen, de ez őt nem érdekelte, bejött. Arra sem méltattam, hogy ránézzek.
-Aca kérlek...-ült le az ágyam végébe. Még mindíg nem válaszoltam neki, és azt tervezem, hogy nem is fogok.-Nem tudtam, hogy Selena jönni fog, én már nem szeretem őt.Scootert sem tudom, hogy miért szervezte be, ő is tudja, hogy már nincs köztünk semmi.-hajtotta le a fejét. Nem néztem rá, mert féltem, hogy megtörök, és a nyakába borulok. Akkor pedig azt hihetné, hogy ilyen könnyen meg lehet engem kapni.
-Kérlek válaszolj.-suttogta, és próbált a szemembe nézi, de én folyton elkaptam a tekintetem.Kifújta a levegőt, majd felállt, de mielőtt kilépett volna visszafordult.
-Nem fogom feladni. Ha csak barátok maradunk akkor sem, de csak annyira kérlek, hogy gyere velünk a turnéra, nem bírnám ki nélküled...-a végét már suttogta, majd kiment a szobából.
"Nem bírnám ki nélküled" végig ez a mondat jár a fejemben.
Tényleg ennyire fontos lennék neki?
De akkor miért csókolt vissza Selenának? Nincsennek újságírok, se semmi, szóval így még lejáratni sem tudta volna..
Ezekkel a gondolatokkal a fejemben aludtam el.
~*~
Reggel iszonyatosan kómás fejjel keltem, semmi kedvem nem volt az iskolához.
Kimentem a fürdőbe, és amikor belenéztem a tükörbe, egy kisírt szemű öszetört lány állt előttem.
Eldöntöttem, hogy csak miatta nem fogom magam rosszul érezni. Meg mit dramatizálom túl? Nem is voltam belé szerelmes..Ő sem belém, lehet, hogy csak egy hirtelen fellángolás volt. De ez a mondat. "Nem bírnám ki nélküled" nem tudom hova tenni...
Megmosakodtam, majd kerestem egy elfogadható szettet.
Az iskola biztos unalmas lesz, mint midig, ezért sem van sok kedvem menni..
Leültem a tv elé, és vártam, hogy Cat értem jöjjön.
-Jó Reggelt.-köszönt valaki a hátam mögül. Hátra sem kellett fordulnom, hogy tudjam, hogy ki az.-Acacia meddig nem fogsz még hozzám szólni?-ült le mellém. Egy pillanatra rápillantottam, de nehéz volt nagyon levenni a tekintetem a meztelen felsőtestéről.Válaszolni még mindig nem válaszoltam neki..
*Justin szemszöge*
Nagyon fáj, hogy nem válaszol nekem...Én már nem szeretem Selenát! Mindent meg fogok tenni, hogy megbocsájtson, és eljöjjön velünk a turnéra. Mint már mondtam, és nem bírnám ki nélküle..
*Acacia szemszöge*
Így, hogy ránéztem Justinra, már tudtam is a válaszom a turnéval kapcsolatban.
Csak ült, és ült mellet. Nem nézett rám. Szerintem valamin gondolkozott, de nem is érdekel. Hogy ne kelljek közelébe lennem, felálltam, és kimentem a konyhába.
Ittam egy narancslevet, és hálát adtam az istennek, hogy megszólalt a csengő.
Kinyitottam az ajtót, és hirtelen elkapott a hányinger. Gyorsan szaladtam a földszinti WC-re, és kiadtam gyomrom tartalmát.
-Aca minden oké?-lépett be Cat.
-Úgy néz ki?-gyorsan lehúztam a WC-t,majd leültem mellé, és a fejem a falnak döntöttem.
-Gyere ide.-jött közelebb, majd a homlokomra rakta a kezét.-Lázas.-nézett hátra az ajtóban álló Justinra. Még csak most vettem észre, hogy itt van. Ránéztem, és láttam, hogy mennyire megijedt,és hogy félt. Pff.
-Ma nem mehet iskolába.-jelentette ki egyszerűen, majd beljebb jött. Én mérgesen álltam fel, de meg kellett támaszkodnom, mert megszédültem.
-Nem vagy az Anyám, nem mondod meg, hogy mit csináljak.-néztem rá mérgesen. Persze ebből Cat semmit sem értett, hogy miért beszélek vele így.
-Végre hozzám szóltál.-kezdett el "ünnepelni".-De nem érdekel, akkor szólok Anyukádnak, ha kell bezárlak a szobádba.-jelentette ki egyszerűen. Én csak egy "ezt komolyan gondoltad" nézéssel elintéztem, majd Cat felé fordultam.
-Maradj itthon, pihenj. Oké?-ölelt át. Hogy húzzam Justin agyát Car-te hallgattam, majd elindultam fel Anyuék szobájába. Justin az ajtófélfának támasztotta az egyik kezét, így elzárta a kiutat. Végignéztem rajta, majd ellöktem a kezét az útból, ezért majdnem felborult.
Felmentem a lépcsőn, majd bekopogtam Anyuékhoz, elmeséltem nekik, hogy mi történt, megmérték a lázam is (39,20 ihj) majd Anyu szigorúan rám parancsolt, hogy az ágyamból ki nem szállhatok.
Elmentem lefürödtem, vettem fel itthoni ruhát, majd befeküdtem az ágyamba TV-t nézni.
Egyszer csak valaki kopogott, és Anyu mosolygós arcával találtam magam szembe.
-Hogy vagy kincsem?-ült le mellém.
-Hát, nem a legfényesebben.-erőltettem egy mosolyt a számra.
-Már mindenki elment, Scooterék is, és nekem is el kell mennem...-húzta el a száját, majd egy kósza tincset a fülem mögé sepert.
-Selena?-kérdeztem flegmán.
-Már nincs itt.-fogta meg bíztatóan a kezem. Én csak kérdőn néztem rá.-A turné miatt töltött egy napot csak itt, de már ment is tovább.-mosolygott rám.
-Jaa, értem.-bólogattam.-Akkor egyedül leszek itthon?-tettem fel a kérdést,és már kezdtem örülni.
-Nem, Justin itthon marad.-amint kimondta ezt a mondatot, a számról lehervadt a mosoly, és belevágtam a fejem egy párnába.-Kicsim, legalább csak egyszer hallgasd meg.-mondta, majd felállt,és mielőtt kiment volna visszafordult.-Szeretlek,és ha bármi van hívj.-küldött egy puszit a levegőbe. Én csak bólintottam, majd újra bekapcsoltam a TV-t.
-Justin Bieber tegnap egy új, és elég érzelgős dalt, adott ki..-mondta a műsorvezető.Már épen azon voltam, hogy elkapcsolja, mert engem most ő nem érdekel, de ez a téma megfogott.
-A videóban egy lányról van szó, de őt direkt nem mutatja benne, csak néha néha egy színésznő jön be a képebe, a parfüm reklámjából Justinnak.Talán szerelmi bánat érte a mi tini sztárunkat, azért írt egy eléggé érzelgős dalt? Mindenesetre hallgassátok meg ezt a gyönyörű számot!-mosolygott a nő, majd elindította a zenét.
Amikor befejezték a dalt, nem hittem a szememnek, ezeket a videókat mi csináltuk valamelyik nap.
És ez a dal. Nem hiszem el...
Inkább kikapcsoltam a TV-t, és lementem a konyhába.
Justin persze most is ott volt.
-Szia.-suttogtam, majd öntettem magamnak egy pohár narancslevet, és leültem a székre, mert nem volt erőm állni.
Justin egyből hátra fordult, majd reménnyel teli szemmel nézett rám.
-Szi-szia.-dadogta(?)
Nem mondtam semmit, csak a narancslevemet kortyolgattam.
-Azt hittem már sosem szólsz hozzám.-hajtotta le a fejét.
Én csak oldalra döntöttem a fejem, és megrántottam a vállam.
-Kérlek bocsájts meg.-kezdte megint.
-Figyelj Justin.-sóhajtottam egy nagyot, majd a szemébe néztem.-Hagyjuk jó, nem érdemes, egy ilyen kis szarságon rágódni. Megtörtént, nem tudunk semmit sem tenni, igaz,hogy eszméletlenül fájt.-gördült le egy könnycsepp a arcomról.-De kezdjük újra,és legyünk BARÁTOK.-hangsúlyoztam ki az utolsó szót.
-Rendbe, és köszönöm.-ölelt meg, majd letörölte azt a kósza könnycseppet.
Ittam egy narancslevet, és hálát adtam az istennek, hogy megszólalt a csengő.
Kinyitottam az ajtót, és hirtelen elkapott a hányinger. Gyorsan szaladtam a földszinti WC-re, és kiadtam gyomrom tartalmát.
-Aca minden oké?-lépett be Cat.
-Úgy néz ki?-gyorsan lehúztam a WC-t,majd leültem mellé, és a fejem a falnak döntöttem.
-Gyere ide.-jött közelebb, majd a homlokomra rakta a kezét.-Lázas.-nézett hátra az ajtóban álló Justinra. Még csak most vettem észre, hogy itt van. Ránéztem, és láttam, hogy mennyire megijedt,és hogy félt. Pff.
-Ma nem mehet iskolába.-jelentette ki egyszerűen, majd beljebb jött. Én mérgesen álltam fel, de meg kellett támaszkodnom, mert megszédültem.
-Nem vagy az Anyám, nem mondod meg, hogy mit csináljak.-néztem rá mérgesen. Persze ebből Cat semmit sem értett, hogy miért beszélek vele így.
-Végre hozzám szóltál.-kezdett el "ünnepelni".-De nem érdekel, akkor szólok Anyukádnak, ha kell bezárlak a szobádba.-jelentette ki egyszerűen. Én csak egy "ezt komolyan gondoltad" nézéssel elintéztem, majd Cat felé fordultam.
-Maradj itthon, pihenj. Oké?-ölelt át. Hogy húzzam Justin agyát Car-te hallgattam, majd elindultam fel Anyuék szobájába. Justin az ajtófélfának támasztotta az egyik kezét, így elzárta a kiutat. Végignéztem rajta, majd ellöktem a kezét az útból, ezért majdnem felborult.
Felmentem a lépcsőn, majd bekopogtam Anyuékhoz, elmeséltem nekik, hogy mi történt, megmérték a lázam is (39,20 ihj) majd Anyu szigorúan rám parancsolt, hogy az ágyamból ki nem szállhatok.
Elmentem lefürödtem, vettem fel itthoni ruhát, majd befeküdtem az ágyamba TV-t nézni.
Egyszer csak valaki kopogott, és Anyu mosolygós arcával találtam magam szembe.
-Hogy vagy kincsem?-ült le mellém.
-Hát, nem a legfényesebben.-erőltettem egy mosolyt a számra.
-Már mindenki elment, Scooterék is, és nekem is el kell mennem...-húzta el a száját, majd egy kósza tincset a fülem mögé sepert.
-Selena?-kérdeztem flegmán.
-Már nincs itt.-fogta meg bíztatóan a kezem. Én csak kérdőn néztem rá.-A turné miatt töltött egy napot csak itt, de már ment is tovább.-mosolygott rám.
-Jaa, értem.-bólogattam.-Akkor egyedül leszek itthon?-tettem fel a kérdést,és már kezdtem örülni.
-Nem, Justin itthon marad.-amint kimondta ezt a mondatot, a számról lehervadt a mosoly, és belevágtam a fejem egy párnába.-Kicsim, legalább csak egyszer hallgasd meg.-mondta, majd felállt,és mielőtt kiment volna visszafordult.-Szeretlek,és ha bármi van hívj.-küldött egy puszit a levegőbe. Én csak bólintottam, majd újra bekapcsoltam a TV-t.
-Justin Bieber tegnap egy új, és elég érzelgős dalt, adott ki..-mondta a műsorvezető.Már épen azon voltam, hogy elkapcsolja, mert engem most ő nem érdekel, de ez a téma megfogott.
-A videóban egy lányról van szó, de őt direkt nem mutatja benne, csak néha néha egy színésznő jön be a képebe, a parfüm reklámjából Justinnak.Talán szerelmi bánat érte a mi tini sztárunkat, azért írt egy eléggé érzelgős dalt? Mindenesetre hallgassátok meg ezt a gyönyörű számot!-mosolygott a nő, majd elindította a zenét.
Amikor befejezték a dalt, nem hittem a szememnek, ezeket a videókat mi csináltuk valamelyik nap.
És ez a dal. Nem hiszem el...
Inkább kikapcsoltam a TV-t, és lementem a konyhába.
Justin persze most is ott volt.
-Szia.-suttogtam, majd öntettem magamnak egy pohár narancslevet, és leültem a székre, mert nem volt erőm állni.
Justin egyből hátra fordult, majd reménnyel teli szemmel nézett rám.
-Szi-szia.-dadogta(?)
Nem mondtam semmit, csak a narancslevemet kortyolgattam.
-Azt hittem már sosem szólsz hozzám.-hajtotta le a fejét.
Én csak oldalra döntöttem a fejem, és megrántottam a vállam.
-Kérlek bocsájts meg.-kezdte megint.
-Figyelj Justin.-sóhajtottam egy nagyot, majd a szemébe néztem.-Hagyjuk jó, nem érdemes, egy ilyen kis szarságon rágódni. Megtörtént, nem tudunk semmit sem tenni, igaz,hogy eszméletlenül fájt.-gördült le egy könnycsepp a arcomról.-De kezdjük újra,és legyünk BARÁTOK.-hangsúlyoztam ki az utolsó szót.
-Rendbe, és köszönöm.-ölelt meg, majd letörölte azt a kósza könnycseppet.
2014. november 5., szerda
Chapter 10.- What?
*Acacia szemszöge*
Cat, és Dave falták egymást.
Eléggé meglepett, hogy tudtommal Cat nem bírja annyira Davet.
Tágra nyílt szemekkel fordultam Sarahoz akinek ugyan az olt a reakciója mint nekem.
-Khm..-köhintettem.
-Cat kijönnél velünk kérlek egy percre?-kérdezte Sarah.
Letettem az innivalót az asztalra, és elindultam ki Catékkel.
-Ez.mi.volt?-szótagoltuk egyszerre.
-Hát egy csók.-pirult el.
-Dee dee azt mondtad, hogy nem bírod..-tátottam el a számat.
-Hááát..-nézegette a cipőjét, és fülig pirult.
-Hát ez pazar már csak én vagyok singli.-nevetett fel Sarah, én pedig egyből rákaptam a fejem. Amikor leesett neki, hogy Cat még nem tudja egyből a szájára tette a kezét.
-Na miről is van szó?-tette csipőre a kezét Cat, és felhúzott szemöldökkel nézett minket.
-SENKINEK nem mondhatod el érted?-hajoltam hozzá közel, és kiemeltem a "senkinek" szót.
-Értem, de mond mááár.-ugrált Cat körülöttem.
-Szóval...Justinnal együtt vagyunk...-suttogtam..
-MIII?-kiáltott fel halkan.
-Igen, de senkinek sem mondhatod el.-álltam meg előtte.
-Rendben becs szó.-nyújtottat a kisujjat.
Vissza mentünk a többiekhez, és még dumáltunk egy kicsit játszottunk, majd ők bejelentettek, hogy mennek.
Éppen, hogy bezártam az ajtót anyáék már meg is jöttek.
-Anya-öleltem meg.-Scoo.-öleltem meg őt is.-Carin.-és ő is.-Apuci.-na meg őt is.-Pattie.-és őt is.
-Mi ez a nagy ölelgetés?-nevett fel anya.
-Nem tudom, csak szeretlek titeket.-néztem végig rajtuk.
-Mi is téged.-ölelt meg még egyszer Pattie. Miután megszeretgettem mindenkit Justin is megtette.
-Van egy meglepetésünk a számodra Justin.-mondta Scoo, majd leült a nappaliba.
-Na mi az?-kérdezte izgatottan.
-Csatlakozik hozzánk nem sokára Selena!-mondta ki Scoo.
-Hogy ki?-tátotta el a száját Justin.
-Selena. Arra gondoltunk, hogy biztos nagyon hiányzik neked.-mosolyodott el Scoo.
-Ja, igen persze.-még mindíg sokk alatt volt Jus.-Mikor jön?-éd amint kimondta ezt a mondatot már csengettek is.
Én még csak mindíg egyhelyben ülte, és néztem ki a fejemből. Ne ne ne ne ne Selena??? Tudtommal Justin már nincs együtt vele. Tudtommal velem van együtt!! Magy nehezen megmozdítottam a fejem, és tekintetem egyből Pattiere szegeztem. Láttam az arcán, hogy mennyire sajnálja.
-Felmegyek.-mondtam a könnyeimmel küszködve. Még utoljára egyszer visszafordultam, és láttam ahogy az állítólagos barátom nyakába borul, és....megcsókolja.
Itt már nem bírtam tovább zokogva rontottam be a szobámba.
Elaludhattam, mert amikor kinyitottam a szemem, hogy megnézzem az időt már 19:30 volt. Felültem, és szembe találtam magam az éppen befelé jövő Pattievel.
-Nagyon sajnálom édesem.-mondta, majd leült mellém.
-Miért? Nincs mit sajnálni.-rántottam meg a vállam.
-Jaj kicsim, tudom, hogy együtt vagytok...vagy..voltatok.-mondta az utolsó szót suttogva.Ekkor megint kitört belőlem a sírás.Zokogva borultam Pattie vállára.
-Shh ne sírt édesem.-simogatta a vállam.
-Kinek az ötlete volt?-kérdeztem, és a könnyeim még mindig hullottak.
-Soocet találta ki...-mondta halkan.
-Nem leszek rá mérges, hiszen ő nem tudta, hogy együtt vagyunk.-vontam meg a vállam.-agy csak voltunk...-suttogtam.
-Minden rendben lesz hidd el.-simította meg a hajam.
-Köszönöm-mosolyodtam el.
-Gyere igyunk egy kos teát.-állt fel az ágyamról.
-Rendben, de előtte megmosakszom. Biztos úgy nézek ki mint egy sárkány.-nevettem el magam.
Amikor belenéztem a tükörbe nem éreztem úgy, hogy túloztam volna a sárkány szóval.
Gyorsan megmosakodtam, és már mentünk is le.
-Miden rendben kincsem?-ölelt meg anya.
-Persze anya.-öleltem én is meg.
-Gyere itt a tea.-húzta ki nekem a székem.
-Köszönöm szépen.-néztem rá hálásan.
*Justin szemszöge*
Amikor megtudtam, hogy Selena jön. Nem tudtam mit mondani.
Az fájt a legjobban, hogy már semmit sem érzek iránta.
Amikor Aca felszaladt a lépcsőn szívem szerint utána mentem volna.
Én én..szeretem őt.
-Jaj Justin annyira hiányoztál.-nyávogott Selena, majd a nyakamba ugrott, és erőszakosan megcsókolt
-Te is. Nagyon.-hangsúlyoztam ki a nagyon szót elég sok gúnnyal a hangomban.
-Na mi a baj?-kérdezte.
-Jaj semmi.-legyintettem, majd elindultam fel Acaciához.
-Mindjárt jövök-szóltam oda a többieknek
-Rendben édes.-szólt utánam Selena.Amikor benyitottam Aca már aludt. Nem akartam felkelteni, ezért csak adtam egy puszit az arcára. Szegénynek ki voltak sírva a szemei. És ez mind miattam, mert én hülye nem szakított Selenával.
Beletúrtam a hajamba, és elindultam lefelé.Útközben támadt egy elég jó ötletem.
-Figyeljetek, mi lenne, ha Acacia is jönne velünk tovább?-kérdeztem a többiektől.-Hisz világot látna Scoo, velünk lenne, tudtommal engem is bír.-néztem ennél a mondatnál Anyára, aki csak bólintott egyet.-és úgy is visszajönnénk ide. Magántanár van minden van. Nagyon bírom őt, és úgy érzem, hogy igaz barátra találtam benne.-fejeztem be a monológom, és leültem a kanapéra.
-Hmm nem is tudom..-gondolkozott Scooter.
-Tényleg nagyon régóta szeretné már bejárni a világot, -nézet össze feleségével Adam.-és tudom, hogy jó kezekben van. És látom, hogy Justinnak szüksége van rá.-mondta, majd megpaskolta Scoo hátát.- ha nektek okés, akkor nekünk is.-reményteli arccal néztem Scootera.
-Rendben legyen jöjjön velünk.-amikor ezt kimondta majd kiugrottam a bőrömből annyira boldog voltam.-de ezt még vele is meg kell beszélni.-mutatta fel a mutatóujját, hogy ne éljem bele magam.
-Tudom tudom.-szaladtam fel a szobámba.
-Justin.-szólt utánnam Scoo.-Ne mond neki, meglepetés mivel úgy is nemsokára szülinapja.-mosolygott rám Scoo.
-Rendben.-vigyorogva futottam tovább.
Amikor felértem Selena fogadott aki az ágyon feküdt fehérneműben. Istenem Jerry csak ne most.
-Na mi az szívem ennyire tetszem?-terült szét az elégedett mosoly az arcán. Én nem válaszoltam semmit, csak nyeltem egy nagyot.
-Minek örültél ennyire az előbb?-ült fel az ágyon.
-Acacia jön velünk a turnéra.-alig bírtam ezt a mondatot is kinyögni, de amint kimondtam Selena felpattant, és beviharzott a fürdőbe.
*Acacia szemszöge*
Amikor bejöttem, éppen akkor jött le Justin az emeletről. Amikor meglátott, az arcáról le lehetett olvasni, hogy sajnálja. De nem érdekelt.
-Acacia.-szólt Scoo.Én csak egy szánalommal teli pillantást vetettem Justinra, és mentem is be a nappaliba.
-Igen?-kérdeztem.
-Ülj le van egy kis megbeszélni valónk.-mondta komolyan. Még meg is ijedtem egy kicsit.
-Mond.-szóltam meg félve.
-Nem kell félni, nem rossz dolog.-nevetett fel, majd mutatta, hogy üljek oda mellé. Oda ültem mellé, ő pedig átölelte a vállamat, majd belekezdett.-Szóval, nemsokára szüliapod.-nézett rám.-és arra gondoltunk, hogy jöhetnél velünk a turnéra.-kikerekedett szemekkel néztem Scoot.-mivel tudjuk, hogy régóta szeretnéd látni Európát, ezért találtuk ki ezt.-mosolygott.-Lesz magán tanárod, minden. Csak az a kérdés, hogy velünk jössz e.-nézett a szemembe. Végig néztem a társaságon, majd Justinon akadt meg a tekintetem. Biztos vagyok benne, hogy ő találta ki.
-Nos?-kérdezte Scoo.
Komolyan ezek után amit tett velem, még azt hiszi, hogy velük megyek? Pff..
-Scoo én...
*Acacia szemszöge*
Amikor bejöttem, éppen akkor jött le Justin az emeletről. Amikor meglátott, az arcáról le lehetett olvasni, hogy sajnálja. De nem érdekelt.
-Acacia.-szólt Scoo.Én csak egy szánalommal teli pillantást vetettem Justinra, és mentem is be a nappaliba.
-Igen?-kérdeztem.
-Ülj le van egy kis megbeszélni valónk.-mondta komolyan. Még meg is ijedtem egy kicsit.
-Mond.-szóltam meg félve.
-Nem kell félni, nem rossz dolog.-nevetett fel, majd mutatta, hogy üljek oda mellé. Oda ültem mellé, ő pedig átölelte a vállamat, majd belekezdett.-Szóval, nemsokára szüliapod.-nézett rám.-és arra gondoltunk, hogy jöhetnél velünk a turnéra.-kikerekedett szemekkel néztem Scoot.-mivel tudjuk, hogy régóta szeretnéd látni Európát, ezért találtuk ki ezt.-mosolygott.-Lesz magán tanárod, minden. Csak az a kérdés, hogy velünk jössz e.-nézett a szemembe. Végig néztem a társaságon, majd Justinon akadt meg a tekintetem. Biztos vagyok benne, hogy ő találta ki.
-Nos?-kérdezte Scoo.
Komolyan ezek után amit tett velem, még azt hiszi, hogy velük megyek? Pff..
-Scoo én...
2014. november 4., kedd
Chapter 9.-Yes, yes, yes of course.
*Acacia szemszöge*
-Justin én...nem tudom mit mondjak.-néztem a megijedt szemébe.Mielőtt még rosszabbra kezdett volna gondolni megszólaltam.- igen, igen ,igen, persze.-ugrálta, majd megcsókoltam.
-Azt hittem már nemet mondasz.-döntötte homlokát az enyémnek.
-Ha pár napja azt mondtam, hogy kedvellek, és ma is visszacsókoltam, akkor hogy mondhatnék nemet?-kérdeztem nevetve, majd újra megcsókoltam.
*Justin szemszöge*
Ilyen boldog életemben, már nagyon régen voltam. Ez a két lábon járó gyönyörűséges csoda az ÉN, barátnőm. El sem hiszem.
-Anyáéknak mit mondunk?-kérdezte
-Hát, majd elmondjuk nekik, amikor szeretnéd.-mosolyogtam rá.
-Figyelj, az van, hogy ma kéne elmondani, mert szerintem hülyének néznének,és furcsállnák is, hogy velem alszol.-vigyorgott. Értem én. Felnevettem, majd megint megcsókoltam. Úgy érzem, hogy nekem ebből sosem lesz elég.
*Acacia szemszöge*
-Megyek tv-t nézni.-mondtam neki, majd elindultam a szobámba.
Kapcsolgattam, nem találtam semmi jót, mikor egyszer csak meghallottam egy nevet a tv-ben.
-Szépséges délutánt mindenkinek. Mint tudjuk,hogy a mi híres kis sztárocskánk Justin Bieber,itthon tartózkodik Kanadában. De nem akárkivel. Ma kapták lencse végre, ahogy az iskola elé megy egy lányért,és ölelkeznek.-mondta a bemondó, majd feldobott a tv egy képet.
-Lehet, hogy több van köztük mint barátság? Ha valamit megtudunk, azonnal jelentkezünk.-kacsintott a kamerába-Szépséged délutánt mindenkinek.-köszönt el, majd jött a következő pasi aki az időjárást mondta.
Lementem Justinhoz, aki éppen a laptopján olvasott valamit, ledöbbent arccal. Hát gondolom, hogy mit olvas.
-Istenem megint elcsesztem mindent.-hajtotta le a fejét. Nem vette észre, hogy ott állok.
-Miért csesztél volna el mindent?-kérdeztem tőle az ajtófélfának támaszkodva.Ijedten nézett rám, majd felállt, és lehajtott fejjel közelebb sétált.
-Nem akartam, hogy ez legyen.Sajnálom, de a média mindenhol ott van.-mondta szomorúan. Nem válaszoltam erre semmit, csak felemeltem a fejét, és megcsókoltam.
-Nem haragszol?-kérdezte félve.
-Dehogy haragszom.-nevettem fel halkan, majd megöleltem. Ő felemelte a fejem, és egy szenvedélyes csókot lehelt ajkaimra. A csók csatánkat a csengő hangja zavarta meg. Ránéztem az órára, ami 16:00-át mutatott.
-Uh ezek Cat-ék lesznek.-váltam el tőle.
-Felmegyek, inkább nem zavarok.-nyomott még egy utolsó puszit a számra, majd felszaladt.
Nagyon türelmetlenek, mert vagy ötször is csengettek.
-Itt vagyok nyugi.-nevettem.
-Már azt hittük, hogy nem vagy itthon.-fújta ki a levegőt.
-De hiszen 1 percet sem kellett várnotok.-néztem rájuk értetlenül.-Mindegy gyertek, menjünk le.-álltam el az ajtóból, és levezettem őket a játékterembe.
-Hozok innivalót, ki mit kér?-fordultam az ajtóból még vissza.
-Uh ezek Cat-ék lesznek.-váltam el tőle.
-Felmegyek, inkább nem zavarok.-nyomott még egy utolsó puszit a számra, majd felszaladt.
Nagyon türelmetlenek, mert vagy ötször is csengettek.
-Itt vagyok nyugi.-nevettem.
-Már azt hittük, hogy nem vagy itthon.-fújta ki a levegőt.
-De hiszen 1 percet sem kellett várnotok.-néztem rájuk értetlenül.-Mindegy gyertek, menjünk le.-álltam el az ajtóból, és levezettem őket a játékterembe.
-Hozok innivalót, ki mit kér?-fordultam az ajtóból még vissza.
-Én egy Bieber-Turmixot-nevetett Sarah.
-Haha nagyon vicces.-"nevettem"
-Na de komolyan hívd le kérlek.-könyörgött.
-Jó oké lehívom.-emeltem fel a kezem, mintha megadnám magam.
-Had menjünk veled kérlek!-csillant fel Cat és Sarah szeme.
-Felőlem!-nevettem fel.
-Azért remélem vissza is jösztök!-nevetett Ed.
-Nyugi vissza jövünk!-kiáltották Sarahék egyszerre vissza. Én csak nevettem rajtuk.
-Úr isten már az is sok volt, hogy több mint 10 méterre állt tőlem a sulinál.-olvadozott Sarah.-Most pedig előttem fog, vagy mellettem ahh.-nézett rám.
-Én már megtanultam uralkodni magamon.-húzta ki magát büszkén Cat.
-Én meg...meg.. Nem tudom mit mondjak.-nevettem fel, majd megálltam a szobája előtt.-Itt vagyunk!-mutattam a szoba ajtóra.
-Uh te szólsz vagy én? Te kopogsz, vagy kopogjak én?-sorolta a kérdéseket Sarah, én csak rémülten ránéztem, majd intettem, ezzel jelezve, hogy inkább majd én kopogok.
-Kop.Kop.-mondtam a hanggal egyszerre.
-Gyere be, én csukd be az ajtót.-mondta Justin.
Kinyitottam ránéztem barátnőimre, majd elsuttogtam nekik, hogy várjanak itt. Ők csak bólintottak. Bementem, és a félmeztelen ágyon fekvő Justinnal találtam magam szemben.
Nagyot nyeltem, és nem nagyon tudtam levenni a szemem felsőtestéről.
-Szia-pattant fel, és megcsókolt.
-Hali.-váltam el tőle.-A többiek azt szeretnék, hogy legyere.-mosolyogtam rá.
-Te is szeretnéd?-kérdezte mosolyogva.
-Persze.-pusziltam meg.-Öltözz fel, mert a barátnőim már itt várnak az ajtó előtt.-nevettem fel.
-Rendben édesem.-nyomott még egy csókot az ajkamra. A megszólításán csak elmosolyodtam, majd megvártam míg felvesz egy felsőt. Mikor készen volt, elindultam az ajtó felé, de mielőtt lenyomtam volna a kilincset ő még utoljára visszahúzott, majd szenvedélyesen megcsókolt. Térdem beleremegett, gyomromban a pillangók elkezdtek repkedni. Alig bírtam elválni tőle, de muszáj volt, mert Sarahék mar kopogtak.
-Jövünk-nyitottam ki az ajtót. A barátnőim amikor megláttak elkezdték húzogatni a szemöldöküket, majd amikor kilépett Justin az ajtón egyből abbahagyták, majd próbáltak nyugodtak maradni, ami kevésbé sikerült. Én a szorongásukon csak nevettem egyet, majd elindultam lefelé a lépcsőtől. Végig éreztem magamon Justin tekintetét.
Amikor leértünk a földszintre én elmentem a konyhába a beígért innivalóért.Sarah jött velem, mert segíteni akart nekem.
-Sokáig bent voltatok.-kezdett bele az "úgy is tudom, hogy van köztetek valami" kérdez felelek, mondatokat felteszek játékába.
-Öm igen, mutatott még valamit a laptopján.-füllentettem. Sajnos jól tudok hazudni, de anyukám életére esküszöm, hogy még nem hazudtam senkinek.
Ez sem hazugság, hiszem később úgy is megtudják.Nem de?! Jaj ne, most lelkiismeret furdalásom van, hogy hazudtam..
-Ühüm..-nézett olyan "nem most jöttem le a falvédőről" arccal.
-Tényleg így van.-nem mertem a szemébe nézi.
-Hát jó, azt gondoltam, hogy legalább őszinte leszel velem...-istenem miért csinálja ezt..
-Mindjárt jövök.-rohantam ki a konyhából, egyenes le a játék terembe.
-Justin gyere beszélnünk kell.-hívtam ki a teremből az említett fiút.
-Mi a baj?-kérdezte aggódó tekintettel.
-Azt hiszem, hogy Sarah rájött,hogy együtt vagyunk.-húztam el a számat.
-Nem baj, mond el nyugodtan neki, csak ne mondja tovább.-mosolygott rám, majd megölelt. Egyszerűen elképesztő mennyi szeretet van ebben a fiúban...
-Rendben.-adtam egy puszit a szájára, és már vissza is szaladtam Sarahoz.
-Készen vannak az innivalók.-mutatta fel a tálcán lévő poharakat.
-Szuper, figyelj...-ültem le az asztalhoz.-Az az igazság, hogy én nem szeretnék neked hazudni...-sóhajtottam egyet, de nem tudtam tovább ,mondani, mert Sarah megölelt, és ő kezdett bele a beszédbe.
-Tudtam, hogy sosem hazudnál nekem, nagyon szeretlenk Aca te vagy a legjobb barátnőm.-ölelt szorosan. Mostmár nem bánom, hogy elmondtam neki. Amúgy is legjobb barátnőm, tudnia kell az ilyenekről nem?!
-Én is szeretlek nagyon, de.-emeltem fel az újjam.-ezt nem mondhatod el SENKINEK érted?SENKI, NOBODY, NIEMAND.SENKIII.-bolondoztam el a végét.
-Jól van nyugi nem mondom, de most gyere vigyük le az innivalókat.-nevetett fel, majd elindult lefelé..Amikor lementünk Justinékhoz, olyat láttam amit nem kellett volna...
-Justin gyere beszélnünk kell.-hívtam ki a teremből az említett fiút.
-Mi a baj?-kérdezte aggódó tekintettel.
-Azt hiszem, hogy Sarah rájött,hogy együtt vagyunk.-húztam el a számat.
-Nem baj, mond el nyugodtan neki, csak ne mondja tovább.-mosolygott rám, majd megölelt. Egyszerűen elképesztő mennyi szeretet van ebben a fiúban...
-Rendben.-adtam egy puszit a szájára, és már vissza is szaladtam Sarahoz.
-Készen vannak az innivalók.-mutatta fel a tálcán lévő poharakat.
-Szuper, figyelj...-ültem le az asztalhoz.-Az az igazság, hogy én nem szeretnék neked hazudni...-sóhajtottam egyet, de nem tudtam tovább ,mondani, mert Sarah megölelt, és ő kezdett bele a beszédbe.
-Tudtam, hogy sosem hazudnál nekem, nagyon szeretlenk Aca te vagy a legjobb barátnőm.-ölelt szorosan. Mostmár nem bánom, hogy elmondtam neki. Amúgy is legjobb barátnőm, tudnia kell az ilyenekről nem?!
-Én is szeretlek nagyon, de.-emeltem fel az újjam.-ezt nem mondhatod el SENKINEK érted?SENKI, NOBODY, NIEMAND.SENKIII.-bolondoztam el a végét.
-Jól van nyugi nem mondom, de most gyere vigyük le az innivalókat.-nevetett fel, majd elindult lefelé..Amikor lementünk Justinékhoz, olyat láttam amit nem kellett volna...
2014. november 2., vasárnap
Chapter 8.- Girlfriend?!
*Acacia szemszöge*
Telefonom csengésére kelte. Iskola. Nagyon jó.
Most van 6:00 az azt jelenti, hogy 1 órám van elkészülni, míg Cat ide nem ér.
Kiválasztottam a ruhámat , majd elmentem megtisztálkodói.
Amikor ezzel készen lettem elmentem felöltözni.
Kiléptem a szobámból, mindenki aludt még, ahogy végigmentem a folyosón, és elmentem a Justin szobája mellett, hallottam,hogy zene megy bent, de semmi szöveg. Illetve, ilyen kis halk hangok?! Nem vagyok jó a zene terén, inkább tánc. Mindegy. Biztos új számot ír. Tudom, hogy nem szép dolog, de tetszett a zene, így egy kicsit hallgatóztam, hátha énekel hozzá halkan szöveget.
Így is lett, hallottam, ahogy halkan dúdol hozzá.
-Well, let me tell you a...a..áhj nem tudom.-idegeskedett, majd fojtatta tovább.-a story. Igen ez az. About a girl and a boy.-hagyta abba. Gondolom leírta.-He fell in love..ömm...with his best friend.-mondta tovább, de én nekem ennyi elég volt ebből a zenéből, mert elég furcsa érzésem volt. Lementem, és megreggeliztem, és amikor az órára néztem már 6:30 volt.
-Akkor még van idő egy kis Spongebob-ot nézni.-mondtam magamnak boldogan. Benyomtam a tv-t és a Nickelodeonra kapcsoltam.
Nagy tv nézésemből az zökkentett ki, hogy besüppedt mellettem a kanapé.
-Hogy hogy ilyen korán fent vagy?-kérdeztem anélkül, hogy ránéztem volna.
-Nem tudtam aludni, és új zenét írok.-mosolygott rám.-Te?-kérdezte.
-Tudod nekem iskola van.-nevettem fel, most viszont ránéztem.
-Ja, tényleg.-nevetett fel ő is.-Ettél már?-kérdezte.
-Nem még nem.-gondolkoztam.
-Akkor gyere.-nyújtotta a kezét.Kis hezitálás után elfogadtam, és elindultam vele a konyhába enni.
-Én müzlit kérek.-mutattam az előbb említett ételre.
-Oké akkor eszek én is azt.-vette elő.
Vett még tányérokat is elő, majd kiöntötte.
-Hallottam, a zenét amit írsz.-láttam, hogy elpirul..hm..-tetszik a dallama, egy ideje csak ez van a fejemben, nem tudom kiverni.-nevettem fel.Megkönnyebbülést véltem felfedezni arcán, amikor rájött, hogy nem a szövegről beszélek, és így nevetett ő is velem.
-Messze laktok a sulitól ugye?-kérdezte.
-Öm hát is-is-amikor kimondtam az utolsó szót már csengettek is.-Megyek kinyitom biztos Cat az.-mutattam az ajtó irányába.
Kinyitottam az ajtót, és Cat ugrott a nyakamba.
-Szia csajos, készen vagy? Van még...na jó nem siettetlek van még 40 percünk 6:10 van.-mosolygott rám.
-Éppen reggeliztem, és.-néztem barátnőm szemébe.-nem, nem egyedül.-forgattam meg a szemem. Ugrott egyet, ezért csak furcsán néztem rá.-Na jó, gyere be.-zártam be utána az ajtót.
-Hova?-kérdezte.
-Konyhába, mert nekem még ott van a müzlim.-mutattam a konyhába, a Cat teljesen nyugodt volt, nem tudom hogy csinálta, hogy nem őrült meg egy fél pucér magába müzlit tömő Justin Bieber láttán. Minden esetre fogta magát, és leült mellém.
-Szia Cat.-mosolygott Justin barátnőmre.-Hogy vagy?-kérdezte
-Szia Justin, köszi, szuperül vagyok, végre suli, és nem kell otthon unatkoznom.-nevetett halkan fel.-És te?-kérdezte.
-Köszi, én is jól vagyok.-válaszolt, majd felállt, hogy elpakolja a tányért.-Aca mit csinálsz suli után?-kérdezte.
-Hazajövök, és tanulok, utánna valamit csinálunk Cat-el.-válaszoltam, majd megettem az utolsó falat müzlimet is.
-Elmegyek érted jó? Cat ha szeretnéd téged is hazaviszlek, úgy sem tudok mit csinálni.-támaszkodott a széken.
-Öm, igen ezt akartam mondani Aca szerintem anya jön értem ,és megyünk el...bocsi.-húzta el a száját, majd szomorúan rám nézett.
-Ne már.-szomorodtam el én is.-Nem baj, akkor majd..majd..nem tudom, de menjünk, mert elkésünk.-néztem meg a telefonom kijelzőjét.
-Oksi.-pattant fel a barátnőm.-Szia Justin.-intett, majd elindult a kijárat felé.
-Szia.-indultam volna el én is, csaj Justin visszahúzott, és megölelt,visszaöleltem, majd mielőtt elengedett volna nyomott egy puszit az arcomra..
-Szia-szólt még utánam, majd mielőtt kiléptem volna konyhából, még vissza néztem, mert szólt.-Aca, mikor van vége a sulidnak?-kérdezte.
-13:00-kor.-válaszoltam.
-Akkor 1-kor a suli előtt várlak.-kacsintott, én csak megforgattam a szemem nevetve, és bólintottam egyet.
-Menjünk.-húztam fel a cipőm.
-Szia Acacia.-köszönt oda az egyik alsós.
-Hali.-intettem. Majd ez így ment, míg be nem értünk a terembe. A sok köszöngetéstől esküszöm kiszáradt a szám. Minden reggel így van. Most nem azért mondom, de elég sokan ismernek a suliba. Oszlopos tagja vagyok annak a "csapatnak" akiket mindenki ismer, és mindenki be szeretne kerülni ebbe a "csapatba".
-Szia Acaaaaaa.-kiabáltak a többiek.
-Hali skacok.-mentem oda, és megöleltem mindenkit.
-Eltüntél a hétvégén.-nézett rám Dave.
-Dolgom volt, de majd a jövő hétvégén bepótoljunk.-nevettem.
-Ma suli után nyomunk egy talit?-kérdezte Cat.
-Nekem oké.-bólintottam, majd megnéztem a telóm, mert egy üzenetem jött.
Justin üzenete:
Elfelejtettem megkérdezni, hogy hol van a sulid!:D Szóval, hol van a sulid?:)
-Kivel írsz annyira kislány?-bökött oldalba Ed.
-Senkivel.-fordultam el nevetve, majd megírtam a választ,
-Csak nem egy fiú van a láthatáron?-vigyorgott Dave.
-Neeeeeem.-húztam el az "e" betűt.
Röhögtek egy sort, majd megszólalt a csengő. Elkezdődött az unalmas matek óra.
Nagyából az egész nap unalmasan telt, nem volt semmi.
Utolsó óráról, még kicsengettek, majd a többiek bevártak, és elindultunk a nagy kapu felé.
Amikor kiértem, még nem volt itt Justin, mert nem láttam sehol sem egy autót.
-Aca sétálunk együtt?-kérdezte Ed.
-Jönnek értem.-mondtam.
-Ja, okés.-fordult vissza Adamhoz.
-Mikor hol tali ma?-kérdezte Sarah, tőlem, de közben a kérdése mindenkinek szánta.
-Nekem mindegy, bármikor jó.-vontam vállat.
-Akkor 4 körül?-kérdezte.
-Oké.-bólintott rá mindenki.-Hol legyünk?-kérdezte Adam.
-Gyertek el hozzám,majd lemegyünk a játékterembe.-ajánlottam fel.
-Egy isten vagy.-ölelt meg mind a 3 fiú, én csak hangosan felnevettem, majd hátra pillantottam mert hallottam a nevem.
-Acacia.-kiabált Justin. Intettem neki, hogy egy perc és megyek.
-Ne cseszd már meg ez Justin Bieber.-suttogta oda nekem Sarah.
-Aha.-bólintottam, majd elköszöntem mindenkitől.
-Négykor nálam!-intettem.-Na csoki!-indultam el.
-Aca, utána magyarázatot várok.-kiabálta nevetve Adam.
-Jolvan te tökfej.-nevettem, majd végleg megfordultam, és oda sétáltam Justinhoz.
-Szia.-köszönt mosolyogva.
-Szia.-öleltem meg.
Miután elváltunk egymástól beültünk a kocsiba, és elindultunk haza.
-Milyen volt a napod?-kérdeztem tőle mosolyogva.
-Unalmas, és unalmas, nem csináltam semmit.-nevetett.-neked?-kérdezte.
-Dettó, ma 4-kor jönnek a barátaim át, ha akarod csatlakozhatsz te is.-mosolyogtam rá.
-Szívesen csatlakozom.-mosolygott ő is rám.
Amikor megérkeztünk olyan gyorsan szaladtam be a házba mint a vihar, mert majdnem bepisiltem.
-Acacia minden oké?-kérdezte Justin amikor kijöttem a mosdóból.
-Igen. csak már nagyon kellett.-nevettem fel kínosan.
Nem mondott semmit, csak közelebb jött hozzám.
-Tudod, hiányzol...-nézett a szemembe, először nem értettem,hogy mire céloz, majd rájöttem. Nem mertem neki mondani, hogy ő is... Fogtam magam, és megcsókoltam. Olyan jó volt újra őt csókolni. Mindig azt kívánom, hogy bárcsak soha ne lenne vége ennek a pillanatnak.Olyan tökéletes ajkai vannak.
-Tudod..én már nagyon régóta megakartam kérdezni, de féltem a válaszodtól.-nyelt egy nagyon, majd a szemembe nézett.-Lennél a barátnőm?-kérdezte, és láttam a szemében, hogy fél a válaszomtól...
-Justin én....
Telefonom csengésére kelte. Iskola. Nagyon jó.
Most van 6:00 az azt jelenti, hogy 1 órám van elkészülni, míg Cat ide nem ér.
Kiválasztottam a ruhámat , majd elmentem megtisztálkodói.
Amikor ezzel készen lettem elmentem felöltözni.
Kiléptem a szobámból, mindenki aludt még, ahogy végigmentem a folyosón, és elmentem a Justin szobája mellett, hallottam,hogy zene megy bent, de semmi szöveg. Illetve, ilyen kis halk hangok?! Nem vagyok jó a zene terén, inkább tánc. Mindegy. Biztos új számot ír. Tudom, hogy nem szép dolog, de tetszett a zene, így egy kicsit hallgatóztam, hátha énekel hozzá halkan szöveget.
Így is lett, hallottam, ahogy halkan dúdol hozzá.
-Well, let me tell you a...a..áhj nem tudom.-idegeskedett, majd fojtatta tovább.-a story. Igen ez az. About a girl and a boy.-hagyta abba. Gondolom leírta.-He fell in love..ömm...with his best friend.-mondta tovább, de én nekem ennyi elég volt ebből a zenéből, mert elég furcsa érzésem volt. Lementem, és megreggeliztem, és amikor az órára néztem már 6:30 volt.
-Akkor még van idő egy kis Spongebob-ot nézni.-mondtam magamnak boldogan. Benyomtam a tv-t és a Nickelodeonra kapcsoltam.
Nagy tv nézésemből az zökkentett ki, hogy besüppedt mellettem a kanapé.
-Hogy hogy ilyen korán fent vagy?-kérdeztem anélkül, hogy ránéztem volna.
-Nem tudtam aludni, és új zenét írok.-mosolygott rám.-Te?-kérdezte.
-Tudod nekem iskola van.-nevettem fel, most viszont ránéztem.
-Ja, tényleg.-nevetett fel ő is.-Ettél már?-kérdezte.
-Nem még nem.-gondolkoztam.
-Akkor gyere.-nyújtotta a kezét.Kis hezitálás után elfogadtam, és elindultam vele a konyhába enni.
-Én müzlit kérek.-mutattam az előbb említett ételre.
-Oké akkor eszek én is azt.-vette elő.
Vett még tányérokat is elő, majd kiöntötte.
-Hallottam, a zenét amit írsz.-láttam, hogy elpirul..hm..-tetszik a dallama, egy ideje csak ez van a fejemben, nem tudom kiverni.-nevettem fel.Megkönnyebbülést véltem felfedezni arcán, amikor rájött, hogy nem a szövegről beszélek, és így nevetett ő is velem.
-Messze laktok a sulitól ugye?-kérdezte.
-Öm hát is-is-amikor kimondtam az utolsó szót már csengettek is.-Megyek kinyitom biztos Cat az.-mutattam az ajtó irányába.
Kinyitottam az ajtót, és Cat ugrott a nyakamba.
-Szia csajos, készen vagy? Van még...na jó nem siettetlek van még 40 percünk 6:10 van.-mosolygott rám.
-Éppen reggeliztem, és.-néztem barátnőm szemébe.-nem, nem egyedül.-forgattam meg a szemem. Ugrott egyet, ezért csak furcsán néztem rá.-Na jó, gyere be.-zártam be utána az ajtót.
-Hova?-kérdezte.
-Konyhába, mert nekem még ott van a müzlim.-mutattam a konyhába, a Cat teljesen nyugodt volt, nem tudom hogy csinálta, hogy nem őrült meg egy fél pucér magába müzlit tömő Justin Bieber láttán. Minden esetre fogta magát, és leült mellém.
-Szia Cat.-mosolygott Justin barátnőmre.-Hogy vagy?-kérdezte
-Szia Justin, köszi, szuperül vagyok, végre suli, és nem kell otthon unatkoznom.-nevetett halkan fel.-És te?-kérdezte.
-Köszi, én is jól vagyok.-válaszolt, majd felállt, hogy elpakolja a tányért.-Aca mit csinálsz suli után?-kérdezte.
-Hazajövök, és tanulok, utánna valamit csinálunk Cat-el.-válaszoltam, majd megettem az utolsó falat müzlimet is.
-Elmegyek érted jó? Cat ha szeretnéd téged is hazaviszlek, úgy sem tudok mit csinálni.-támaszkodott a széken.
-Öm, igen ezt akartam mondani Aca szerintem anya jön értem ,és megyünk el...bocsi.-húzta el a száját, majd szomorúan rám nézett.
-Ne már.-szomorodtam el én is.-Nem baj, akkor majd..majd..nem tudom, de menjünk, mert elkésünk.-néztem meg a telefonom kijelzőjét.
-Oksi.-pattant fel a barátnőm.-Szia Justin.-intett, majd elindult a kijárat felé.
-Szia.-indultam volna el én is, csaj Justin visszahúzott, és megölelt,visszaöleltem, majd mielőtt elengedett volna nyomott egy puszit az arcomra..
-Szia-szólt még utánam, majd mielőtt kiléptem volna konyhából, még vissza néztem, mert szólt.-Aca, mikor van vége a sulidnak?-kérdezte.
-13:00-kor.-válaszoltam.
-Akkor 1-kor a suli előtt várlak.-kacsintott, én csak megforgattam a szemem nevetve, és bólintottam egyet.
-Menjünk.-húztam fel a cipőm.
-Szia Acacia.-köszönt oda az egyik alsós.
-Hali.-intettem. Majd ez így ment, míg be nem értünk a terembe. A sok köszöngetéstől esküszöm kiszáradt a szám. Minden reggel így van. Most nem azért mondom, de elég sokan ismernek a suliba. Oszlopos tagja vagyok annak a "csapatnak" akiket mindenki ismer, és mindenki be szeretne kerülni ebbe a "csapatba".
-Szia Acaaaaaa.-kiabáltak a többiek.
-Hali skacok.-mentem oda, és megöleltem mindenkit.
-Eltüntél a hétvégén.-nézett rám Dave.
-Dolgom volt, de majd a jövő hétvégén bepótoljunk.-nevettem.
-Ma suli után nyomunk egy talit?-kérdezte Cat.
-Nekem oké.-bólintottam, majd megnéztem a telóm, mert egy üzenetem jött.
Justin üzenete:
Elfelejtettem megkérdezni, hogy hol van a sulid!:D Szóval, hol van a sulid?:)
-Kivel írsz annyira kislány?-bökött oldalba Ed.
-Senkivel.-fordultam el nevetve, majd megírtam a választ,
-Csak nem egy fiú van a láthatáron?-vigyorgott Dave.
-Neeeeeem.-húztam el az "e" betűt.
Röhögtek egy sort, majd megszólalt a csengő. Elkezdődött az unalmas matek óra.
Nagyából az egész nap unalmasan telt, nem volt semmi.
Utolsó óráról, még kicsengettek, majd a többiek bevártak, és elindultunk a nagy kapu felé.
Amikor kiértem, még nem volt itt Justin, mert nem láttam sehol sem egy autót.
-Aca sétálunk együtt?-kérdezte Ed.
-Jönnek értem.-mondtam.
-Ja, okés.-fordult vissza Adamhoz.
-Mikor hol tali ma?-kérdezte Sarah, tőlem, de közben a kérdése mindenkinek szánta.
-Nekem mindegy, bármikor jó.-vontam vállat.
-Akkor 4 körül?-kérdezte.
-Oké.-bólintott rá mindenki.-Hol legyünk?-kérdezte Adam.
-Gyertek el hozzám,majd lemegyünk a játékterembe.-ajánlottam fel.
-Egy isten vagy.-ölelt meg mind a 3 fiú, én csak hangosan felnevettem, majd hátra pillantottam mert hallottam a nevem.
-Acacia.-kiabált Justin. Intettem neki, hogy egy perc és megyek.
-Ne cseszd már meg ez Justin Bieber.-suttogta oda nekem Sarah.
-Aha.-bólintottam, majd elköszöntem mindenkitől.
-Négykor nálam!-intettem.-Na csoki!-indultam el.
-Aca, utána magyarázatot várok.-kiabálta nevetve Adam.
-Jolvan te tökfej.-nevettem, majd végleg megfordultam, és oda sétáltam Justinhoz.
-Szia.-köszönt mosolyogva.
-Szia.-öleltem meg.
Miután elváltunk egymástól beültünk a kocsiba, és elindultunk haza.
-Milyen volt a napod?-kérdeztem tőle mosolyogva.
-Unalmas, és unalmas, nem csináltam semmit.-nevetett.-neked?-kérdezte.
-Dettó, ma 4-kor jönnek a barátaim át, ha akarod csatlakozhatsz te is.-mosolyogtam rá.
-Szívesen csatlakozom.-mosolygott ő is rám.
Amikor megérkeztünk olyan gyorsan szaladtam be a házba mint a vihar, mert majdnem bepisiltem.
-Acacia minden oké?-kérdezte Justin amikor kijöttem a mosdóból.
-Igen. csak már nagyon kellett.-nevettem fel kínosan.
Nem mondott semmit, csak közelebb jött hozzám.
-Tudod, hiányzol...-nézett a szemembe, először nem értettem,hogy mire céloz, majd rájöttem. Nem mertem neki mondani, hogy ő is... Fogtam magam, és megcsókoltam. Olyan jó volt újra őt csókolni. Mindig azt kívánom, hogy bárcsak soha ne lenne vége ennek a pillanatnak.Olyan tökéletes ajkai vannak.
-Tudod..én már nagyon régóta megakartam kérdezni, de féltem a válaszodtól.-nyelt egy nagyon, majd a szemembe nézett.-Lennél a barátnőm?-kérdezte, és láttam a szemében, hogy fél a válaszomtól...
-Justin én....
2014. november 1., szombat
Chapter 7.- Dance.
*Acacia szemszöge*
Lassan megfordultam, hogy láthassam "behatolóm" arcát.
Amikor megláttam ledöbbentem.
-Justin mit keresel itt?-kérdeztem a mellettem ülő fiútól.
-Nem tudok aludni...-suttogta, majd lehajtotta a fejét. Felültem az ágyon, majd közelebb mentem hozzá, és megöleltem.Egyből viszonozta, annyira szorosan ölelt, mintha ez lenne az utolsó együtt töltött percünk.
-Honnan tudtad, hogy erre van szükségem?-suttogta a nyakamba.
-Ráhibáztam.-mosolyodtam el halványan, majd elváltam tőle, és megpusziltam az arcát.
-Figyelj Aca...-fogta meg az egyik kezem.-Az a helyzet..-sóhajtott egyet, én csak felvont szemöldökkel néztem.-Hogy...szóval..nagyon kedvellek.-hajtotta le ismét a fejét.Hát, valahogy éreztem, hogy erről lesz szó.
-Figyelj Justin..-kezdtem volna bele a magyarázkodásba, hogy én nem érzek iránta semmit..stb de nem hagyta.Inkább megcsókolt.És vissza csókoltam. Szerintem tudta, hogy muszáj megcsókolnia, különben elküldöm melegebb éghajlatra..De így, rájöttem,hogy nem közömbös számomra.
Elváltunk egymástól,én csak rá néztem, ő pedig félve rám pillantott.
-Justin, az az igazság...hogy...te sem vagy közömbös számomra.-a mondat végét már suttogtam.Lehajtottam a fejem, de még így is láttam Justin csillogó szemeit. Amint kimondtam ezt a mondatot, ő nem tétovázott. Közel húzott magához annyira, hogy még egy papír sem fért volna el köztünk, és megcsókolt. Ebben a csókban benne volt minden. Éreztem, hogy tényleg tetszem neki.
Még egy utolsó puszit nyomott a számra, majd elvált tőle, és szorosan megölelt.
-Itt aludhatok?-kérdezte alig hallhatóan.
-Uhum.-bólintottam egyet.
Elváltunk egymástól ,majd befeküdtünk a meleg takaró alá. Justin egyből magára rántott, nem hagyta, hogy elforduljak. Jól esett beszívni az illatát, és az is jól esett, ahogy közben a derekamat cirógatta.
Adtam egy utolsó puszit a mellkasára, majd átléptem az álmok kapuját.
~*~
*Justin szemszöge*
Olyan jó volt Acaciát a karjaimban tartani, és vele aludni.
Nagyon megkedveltem. És elhatároztam! Ma megkérdezem, hogy a barátnőm lesz e.
Hihetetlen, hogy 3 nap alatt , kialakult bennem egy olyan érzés, hogy mindent megadnák neki. És soha nem hagynám ,hogy baja essen.Ő most még fent alszik, én pedig a konyhában állok a falnak dőlve és gondolkozok. És közben iszom a narancs levem.
Gondolat menetemből Anya zökkentett ki.
-Jó reggelt Justin.- mosolygott, majd megölelt.
-Jó reggelt Anya.-öleltem vissza.
-Hogy hogy ilyen korán fent vagy?-ment a hűtőhöz narancsléért.
-Hát, gondolkozok.-vontam meg a vállam. És folytattam az innivalóm tanulmányozását.
-Na, csak nem egy lány van a dologban?-ült le anya az asztalhoz, és mutatta, hogy én is üljek le.Mint mindig most is rájött, hogy min agyalok ennyire. Nem tudom ,hogy hogy csinálja.
-De...-hajtottam le a fejem.
-Acacia ugye?-fogta meg az egyik kezemet amit az asztalon pihentettem.
-Anya, kezdek félni tőled.-nevettem fel.
-Anyai ösztön kicsim.-nevetett ő is.-Na szóval Acacia..hmm nagyon szép lány, az biztos. És kedves is.Kedvelem nagyon.-mosolygott.
-Én is.-suttogtam meg mindig lehajtott fejjel.
-De mi akkor ennek a nagy fej törésnek a témája?-kérdezte értetlenül.
-Anya, félek megkérdezni ,hogy lesz-e barátnőm.-ütögettem a fejem óvatosan az asztalba.
-Eddig sosem féltél.-értetlenkedett.
-De ő más...-hagytam abba a fejem kínzását, így már csak pihentettem az asztalon.
-Hát Justin, nem tudom mit mondjak...-rázta a fejét Anya. Hát én sem tudom, hogy mit csináljak.
-Megyek lefekszek még egy kicsit.-álltam fel.
-Acaciával töltötted az éjszakát ugye?-kérdezte mosolyogva, majd ő is felállt. Gyorsan megöleltem, hogy ne lássa azt, hogy zavarban vagyok, majd felsiettem a lépcsőn. Bementem a szobába, ahol Aca még nyugodtan aludt. Visszafeküdtem mellé, nem akartam azzal felkelteni, hogy magamra húzom. Jól esett volna, ha megint megölel. Mintha álmában a gondolataimban olvasna. Egyszer csak megfordult, és hozzám bújt. Én csak mosolyogtam, és nyomtam egy puszit a fejére, majd a kezem derekára raktam, és ott pihentettem.
*Acacia szemszöge*
Arra keltem, hogy a nap süt be az ablakon. Átmásztam a mellettem fekvő fiún,(tipikus szerencsétlenésemre jól hasba vágtam, remélem nem kel fel) és nagy nehezen az ablakhoz mentem,hogy lehúzzam a redőnyt.Amikor visszafordultam már nyitva volt a szeme, és engem nézett.
-Máskor nem kell kiütni.-nevetett fel halkan.
-Bocsi, reggel van fáradt vagyok, és általában nagyon béna.-húztam el a számat, majd leültem az ágyra.
-Lemegyünk enni?-kérdezte.
-Igen.-bólintottam.
Felálltam, majd megvártam míg ő is kikecmereg az ágyból. Már éppen léptem volna ki az ajtón, amikor visszarántott.
-Jó reggelt puszi?-kérdezte kiskutya szemekkel. Közelebb hajoltam hozzá, majd nyomtam egy puszit a szájára.-Esetleg egy csók.-vigyorgott.Megint visszarántott, és még mindig vigyorogva várta a csókját.
-Hát azt most nem kapod meg, majd talán máskor, mert éhes vagyok.-mondtam, majd nyomtam egy puszit az orrára, és lesétáltam.
-Jó reggelt.-mosolyogtam mindenkire.
-Jó reggelt kisasszony, mi ez a nagy öröm?-kérdezte Scoo, majd megölelt.
-Jó reggelem van.-mosolyogtam tovább, majd a tekintetem hirtelen Pattie-re vándorolt, aki csak kacsintott egyet. Egy kicsit elpirultam.
-Aca van egy jó hírem a számodra.-jött anya a nappaliba, majd megölelt.
-Mi az?-kérdeztem izgatottan.
-Nos, Austin hazajön!-mondta izgatottan. Erre a mondatra én is eléggé izgatott lettem. nem tudtam semmit sem mondani, csak fogtam magam, és anyát megöleltem.
-Éhes vagy?-tolt el magától.
-Uh nem is tudod, hogy mennyire.-néztem rá nagy szemekkel.
-Akkor gyere, a tojás rántotta ott van az asztalon a konyhába.-magyarázta, majd elindult.
-Oki.-mondtam, majd mentem utána.
Megreggeliztem, majd elmentem fürödni. Felöltöztem szintén valami otthoniba. Úgy vagyok vele, hogy ma egész nap tanulni fogok, ugyanis holnap hétfő, és suli...Pompás! Amikor mindennel készen voltam, már le se mentem, hanem egyből ültem le tanulni.
Benne voltam a feladatban, amikor egyszer csak megcsörrent a telefonom.
-Hallo?-vettem fel anélkül. hogy megnéztem volna.
-Szia Acacia.-köszönt vissza barátnőm.
-Ó szia Cat, hát felőled is hallani?-kérdeztem kicsit gúnyosan, mert nem esett jól, hogy nem keresett.
-Figyelj sajnálom, hogy a koncert óta nem hívtalak, csak a nagyinál voltunk.-kezdett bele a magyarázkodásba.
-Nem semmi baj nincsen, tényleg.-mosolyogtam.
-Akkor jó.-fújta ki a levegőt.-Átjössz?-kérdezte.
-Öm mi lenne, ha te jönnél át? Anyáék nincsenek itthon, egyedül vagyok.-mondtam.
-Gondolom Justin is elment, mert egy ideje nem keresett.-gondoltam magamban.
-Öm, oké 5 perc, és ott vagyok Puszi.-köszönt el, majd letette.
Gyorsan még megcsináltam a házit, majd mire elpakoltam barátnőm már meg is érkezett.
-Szia csajszii.-ugrott a nyakamba.-Hiányoztál.-szorított magához.
-Hali baba, te is nagyon.-öleltem vissza.-Gyere menjünk a konyhába, nem vagy szomjas?-kérdeztem.
-De egy kicsit.-vette le a kabátját, meg cipőjét, majd jött utánam a konyhába.
Ittunk mind a ketten vizet, majd kerestünk sült krumplit, azt megsütöttük, és felmentünk szobába.
-Óh basszus lent hagytam a sót.-szitkozódtam magamba.
-Majd én lemegyek érte.-mosolygott rám Cat.
-Köszi.-mosolyogtam vissza.
Alig, hogy kiment már jött is vissza, és olyan szaporán vette a levegőt mintha szellemet látott volna.
-Mi a baj Cat? Szellemet láttál?-kérdeztem nevetve.
-Ami azt illeti lehet.-kapkodott még mindig levegő után.
-Minden rendben? Mit láttál?-kérdeztem komolyra válta a szót.
-Azt..azt hiszem,hogy Justin Biebert láttam.- bámulta a földet, majd leült az ágyamra. Hát persze. Justint látta. Gondolhattam volna. Kinyitottam az ajtót, majd elkiáltottam magam.
-JUSTIN!-kiabáltam.2 perc sem kellet Justin már is mellettem állt. Amikor Cat meglátta őt benntartotta a lélegzetét, és úgy bámult a mellettem álló fiúra.
-Cat azért nehogy elájult.-ültem le mellé.-Te nem mentél Anyáékkal?-néztem Justinra ezzel arra utalva, hogy neki szántam a kérdést.
-Nem, nem volt kedvem, nekem is vásárolni menni, vagy valami "pasis" napot tartani Scooterékkal.-emelte kis a pasis nap szót.
-Értem.-bólintottam.
-Minden rendben van?-jött Justin is beljebb, majd leült Cat mellé. Cat úgy nézett Justinra, mintha egy ufó lenne.
-Cat nyugi, nem egy ufóval vagy egy szobába.-simogattam barátnőm hátát.-Rajongód-suttogtam oda Justinnak, aki már gondolom rájött, mert csak egy hülye fejet kaptam válaszként.
-Szia Cat ugye?Én Justin vagyok.-nyújtotta a mellettem ülő sokkolt lánynak a kezét.
-Te hogy hogy itt vagy? Most csak álmodok? Aca csípj meg.-nyomta az orrom alá a kezét.
-Nem nem álmodsz. Mint tudod, hogy Scooterrel nagyon jóban vagyunk,és mivel ők még itt maradnak ezért Apa felajánlotta, hogy töltsék itt azt a 2 hetet.-magyaráztam neki, hogy miért lakik éppen a mellettem lévő szobában egy világsztár.
-Értem. Oké. Fogom.-állt fel a barátnőm.-Justin igen Cat vagyok, de ez csak a becenevem, amúgy nagy rajongód vagyok.-mondta tök normálisan. Furcsa barátnőm van.Justinnal összenéztünk, majd ő csak bólintott egyet mosolyogva.
-Akkor én megyek is nem is zavarok.-rakta kezét az enyémre, még időben elhúztam, így szerencsére nem látta meg Cat.
-Sziasztok.-köszönt, majd bezárta az ajtót.
Cat még olvadozott egy ideiig, utánna beszélgettünk, majd hazament, mert hívta az anyukája.
*Justin szemszöge*
A youtube-n keresgéltem, amikor megláttam egy videót. Egyből rákattintottam, mert nagyon ismerős volt benne a lány.Végén csak döbbenten bámultam, és nem tudtam elhinni, hogy ez tényleg ő.
Lassan megfordultam, hogy láthassam "behatolóm" arcát.
Amikor megláttam ledöbbentem.
-Justin mit keresel itt?-kérdeztem a mellettem ülő fiútól.
-Nem tudok aludni...-suttogta, majd lehajtotta a fejét. Felültem az ágyon, majd közelebb mentem hozzá, és megöleltem.Egyből viszonozta, annyira szorosan ölelt, mintha ez lenne az utolsó együtt töltött percünk.
-Honnan tudtad, hogy erre van szükségem?-suttogta a nyakamba.
-Ráhibáztam.-mosolyodtam el halványan, majd elváltam tőle, és megpusziltam az arcát.
-Figyelj Aca...-fogta meg az egyik kezem.-Az a helyzet..-sóhajtott egyet, én csak felvont szemöldökkel néztem.-Hogy...szóval..nagyon kedvellek.-hajtotta le ismét a fejét.Hát, valahogy éreztem, hogy erről lesz szó.
-Figyelj Justin..-kezdtem volna bele a magyarázkodásba, hogy én nem érzek iránta semmit..stb de nem hagyta.Inkább megcsókolt.És vissza csókoltam. Szerintem tudta, hogy muszáj megcsókolnia, különben elküldöm melegebb éghajlatra..De így, rájöttem,hogy nem közömbös számomra.
Elváltunk egymástól,én csak rá néztem, ő pedig félve rám pillantott.
-Justin, az az igazság...hogy...te sem vagy közömbös számomra.-a mondat végét már suttogtam.Lehajtottam a fejem, de még így is láttam Justin csillogó szemeit. Amint kimondtam ezt a mondatot, ő nem tétovázott. Közel húzott magához annyira, hogy még egy papír sem fért volna el köztünk, és megcsókolt. Ebben a csókban benne volt minden. Éreztem, hogy tényleg tetszem neki.
Még egy utolsó puszit nyomott a számra, majd elvált tőle, és szorosan megölelt.
-Itt aludhatok?-kérdezte alig hallhatóan.
-Uhum.-bólintottam egyet.
Elváltunk egymástól ,majd befeküdtünk a meleg takaró alá. Justin egyből magára rántott, nem hagyta, hogy elforduljak. Jól esett beszívni az illatát, és az is jól esett, ahogy közben a derekamat cirógatta.
Adtam egy utolsó puszit a mellkasára, majd átléptem az álmok kapuját.
~*~
*Justin szemszöge*
Olyan jó volt Acaciát a karjaimban tartani, és vele aludni.
Nagyon megkedveltem. És elhatároztam! Ma megkérdezem, hogy a barátnőm lesz e.
Hihetetlen, hogy 3 nap alatt , kialakult bennem egy olyan érzés, hogy mindent megadnák neki. És soha nem hagynám ,hogy baja essen.Ő most még fent alszik, én pedig a konyhában állok a falnak dőlve és gondolkozok. És közben iszom a narancs levem.
Gondolat menetemből Anya zökkentett ki.
-Jó reggelt Justin.- mosolygott, majd megölelt.
-Jó reggelt Anya.-öleltem vissza.
-Hogy hogy ilyen korán fent vagy?-ment a hűtőhöz narancsléért.
-Hát, gondolkozok.-vontam meg a vállam. És folytattam az innivalóm tanulmányozását.
-Na, csak nem egy lány van a dologban?-ült le anya az asztalhoz, és mutatta, hogy én is üljek le.Mint mindig most is rájött, hogy min agyalok ennyire. Nem tudom ,hogy hogy csinálja.
-De...-hajtottam le a fejem.
-Acacia ugye?-fogta meg az egyik kezemet amit az asztalon pihentettem.
-Anya, kezdek félni tőled.-nevettem fel.
-Anyai ösztön kicsim.-nevetett ő is.-Na szóval Acacia..hmm nagyon szép lány, az biztos. És kedves is.Kedvelem nagyon.-mosolygott.
-Én is.-suttogtam meg mindig lehajtott fejjel.
-De mi akkor ennek a nagy fej törésnek a témája?-kérdezte értetlenül.
-Anya, félek megkérdezni ,hogy lesz-e barátnőm.-ütögettem a fejem óvatosan az asztalba.
-Eddig sosem féltél.-értetlenkedett.
-De ő más...-hagytam abba a fejem kínzását, így már csak pihentettem az asztalon.
-Hát Justin, nem tudom mit mondjak...-rázta a fejét Anya. Hát én sem tudom, hogy mit csináljak.
-Megyek lefekszek még egy kicsit.-álltam fel.
-Acaciával töltötted az éjszakát ugye?-kérdezte mosolyogva, majd ő is felállt. Gyorsan megöleltem, hogy ne lássa azt, hogy zavarban vagyok, majd felsiettem a lépcsőn. Bementem a szobába, ahol Aca még nyugodtan aludt. Visszafeküdtem mellé, nem akartam azzal felkelteni, hogy magamra húzom. Jól esett volna, ha megint megölel. Mintha álmában a gondolataimban olvasna. Egyszer csak megfordult, és hozzám bújt. Én csak mosolyogtam, és nyomtam egy puszit a fejére, majd a kezem derekára raktam, és ott pihentettem.
*Acacia szemszöge*
Arra keltem, hogy a nap süt be az ablakon. Átmásztam a mellettem fekvő fiún,(tipikus szerencsétlenésemre jól hasba vágtam, remélem nem kel fel) és nagy nehezen az ablakhoz mentem,hogy lehúzzam a redőnyt.Amikor visszafordultam már nyitva volt a szeme, és engem nézett.
-Máskor nem kell kiütni.-nevetett fel halkan.
-Bocsi, reggel van fáradt vagyok, és általában nagyon béna.-húztam el a számat, majd leültem az ágyra.
-Lemegyünk enni?-kérdezte.
-Igen.-bólintottam.
Felálltam, majd megvártam míg ő is kikecmereg az ágyból. Már éppen léptem volna ki az ajtón, amikor visszarántott.
-Jó reggelt puszi?-kérdezte kiskutya szemekkel. Közelebb hajoltam hozzá, majd nyomtam egy puszit a szájára.-Esetleg egy csók.-vigyorgott.Megint visszarántott, és még mindig vigyorogva várta a csókját.
-Hát azt most nem kapod meg, majd talán máskor, mert éhes vagyok.-mondtam, majd nyomtam egy puszit az orrára, és lesétáltam.
-Jó reggelt.-mosolyogtam mindenkire.
-Jó reggelt kisasszony, mi ez a nagy öröm?-kérdezte Scoo, majd megölelt.
-Jó reggelem van.-mosolyogtam tovább, majd a tekintetem hirtelen Pattie-re vándorolt, aki csak kacsintott egyet. Egy kicsit elpirultam.
-Aca van egy jó hírem a számodra.-jött anya a nappaliba, majd megölelt.
-Mi az?-kérdeztem izgatottan.
-Nos, Austin hazajön!-mondta izgatottan. Erre a mondatra én is eléggé izgatott lettem. nem tudtam semmit sem mondani, csak fogtam magam, és anyát megöleltem.
-Éhes vagy?-tolt el magától.
-Uh nem is tudod, hogy mennyire.-néztem rá nagy szemekkel.
-Akkor gyere, a tojás rántotta ott van az asztalon a konyhába.-magyarázta, majd elindult.
-Oki.-mondtam, majd mentem utána.
Megreggeliztem, majd elmentem fürödni. Felöltöztem szintén valami otthoniba. Úgy vagyok vele, hogy ma egész nap tanulni fogok, ugyanis holnap hétfő, és suli...Pompás! Amikor mindennel készen voltam, már le se mentem, hanem egyből ültem le tanulni.
Benne voltam a feladatban, amikor egyszer csak megcsörrent a telefonom.
-Hallo?-vettem fel anélkül. hogy megnéztem volna.
-Szia Acacia.-köszönt vissza barátnőm.
-Ó szia Cat, hát felőled is hallani?-kérdeztem kicsit gúnyosan, mert nem esett jól, hogy nem keresett.
-Figyelj sajnálom, hogy a koncert óta nem hívtalak, csak a nagyinál voltunk.-kezdett bele a magyarázkodásba.
-Nem semmi baj nincsen, tényleg.-mosolyogtam.
-Akkor jó.-fújta ki a levegőt.-Átjössz?-kérdezte.
-Öm mi lenne, ha te jönnél át? Anyáék nincsenek itthon, egyedül vagyok.-mondtam.
-Gondolom Justin is elment, mert egy ideje nem keresett.-gondoltam magamban.
-Öm, oké 5 perc, és ott vagyok Puszi.-köszönt el, majd letette.
Gyorsan még megcsináltam a házit, majd mire elpakoltam barátnőm már meg is érkezett.
-Szia csajszii.-ugrott a nyakamba.-Hiányoztál.-szorított magához.
-Hali baba, te is nagyon.-öleltem vissza.-Gyere menjünk a konyhába, nem vagy szomjas?-kérdeztem.
-De egy kicsit.-vette le a kabátját, meg cipőjét, majd jött utánam a konyhába.
Ittunk mind a ketten vizet, majd kerestünk sült krumplit, azt megsütöttük, és felmentünk szobába.
-Óh basszus lent hagytam a sót.-szitkozódtam magamba.
-Majd én lemegyek érte.-mosolygott rám Cat.
-Köszi.-mosolyogtam vissza.
Alig, hogy kiment már jött is vissza, és olyan szaporán vette a levegőt mintha szellemet látott volna.
-Mi a baj Cat? Szellemet láttál?-kérdeztem nevetve.
-Ami azt illeti lehet.-kapkodott még mindig levegő után.
-Minden rendben? Mit láttál?-kérdeztem komolyra válta a szót.
-Azt..azt hiszem,hogy Justin Biebert láttam.- bámulta a földet, majd leült az ágyamra. Hát persze. Justint látta. Gondolhattam volna. Kinyitottam az ajtót, majd elkiáltottam magam.
-JUSTIN!-kiabáltam.2 perc sem kellet Justin már is mellettem állt. Amikor Cat meglátta őt benntartotta a lélegzetét, és úgy bámult a mellettem álló fiúra.
-Cat azért nehogy elájult.-ültem le mellé.-Te nem mentél Anyáékkal?-néztem Justinra ezzel arra utalva, hogy neki szántam a kérdést.
-Nem, nem volt kedvem, nekem is vásárolni menni, vagy valami "pasis" napot tartani Scooterékkal.-emelte kis a pasis nap szót.
-Értem.-bólintottam.
-Minden rendben van?-jött Justin is beljebb, majd leült Cat mellé. Cat úgy nézett Justinra, mintha egy ufó lenne.
-Cat nyugi, nem egy ufóval vagy egy szobába.-simogattam barátnőm hátát.-Rajongód-suttogtam oda Justinnak, aki már gondolom rájött, mert csak egy hülye fejet kaptam válaszként.
-Szia Cat ugye?Én Justin vagyok.-nyújtotta a mellettem ülő sokkolt lánynak a kezét.
-Te hogy hogy itt vagy? Most csak álmodok? Aca csípj meg.-nyomta az orrom alá a kezét.
-Nem nem álmodsz. Mint tudod, hogy Scooterrel nagyon jóban vagyunk,és mivel ők még itt maradnak ezért Apa felajánlotta, hogy töltsék itt azt a 2 hetet.-magyaráztam neki, hogy miért lakik éppen a mellettem lévő szobában egy világsztár.
-Értem. Oké. Fogom.-állt fel a barátnőm.-Justin igen Cat vagyok, de ez csak a becenevem, amúgy nagy rajongód vagyok.-mondta tök normálisan. Furcsa barátnőm van.Justinnal összenéztünk, majd ő csak bólintott egyet mosolyogva.
-Akkor én megyek is nem is zavarok.-rakta kezét az enyémre, még időben elhúztam, így szerencsére nem látta meg Cat.
-Sziasztok.-köszönt, majd bezárta az ajtót.
Cat még olvadozott egy ideiig, utánna beszélgettünk, majd hazament, mert hívta az anyukája.
*Justin szemszöge*
A youtube-n keresgéltem, amikor megláttam egy videót. Egyből rákattintottam, mert nagyon ismerős volt benne a lány.Végén csak döbbenten bámultam, és nem tudtam elhinni, hogy ez tényleg ő.
2014. október 30., csütörtök
Chapter 6.- I love to kiss you.
*Acaica szemszöge*
Visszacsókoltam. Igen megint visszacsókoltam, de egyszerűen nem tudtam neki ellenállni. Olyan számomra mint a drog..Nem, és nem volt elég belőle..
-Kedvellek.-suttogta ajkaimba, majd újra megcsókolt. Szememet nem nyitottam ki, csak élveztem, hogy megint magamon érezhetem méz édes ajkait.
*Justin szemszöge*
Igen, kimondtam. Kedvelem. KEDVELEM!
Igen emberek KEDVELEM ACACIÁT! Nagyon is..
-Kedvellek.-szakítottam meg a csókunkat, de nem volt elég, ezért újra belekezdtem.
Elváltunk egymástól, a homlokomat az övének döntöttem, és úgy néztem a még csukott szemébe.
Szemét kinyitotta, és csak úgy csillogtak, elvesztem bennük.
-Justin.-suttogta, majd elhúzta a fejét.
-Igen?-kérdeztem, még mindig a szemeibe nézve.
-Mi ez az egész?-túrt bele a hajába, majd nekidőlt a falnak.
-Mint már mondtam...kedvellek..-sütöttem le a szemem..Nem válaszolt, azt hittem, hogy már elment, amikor hitelen valaki megölelt. Egyből mosolyra húzódott a szám, és én csak erősebben szorítottam magamhoz.
-Megyek lezuhanyzok.-nézett a szemembe. Istenem azok a szemek.
-Oké.-bólintottam nagy nehezen.
*Acacia szemszöge*
Felmentem az emeletre, levettem magamról a pizsamámat. Beálltam a meleg zuhany alá, és csak élveztem, ahogy végig csobog a meleg víz a testemen.
Fél óra után meg is elégedtem ennyivel, ezért úgy döntöttem, hogy kiszállok. Magamra tekertem a törölközőm, és bementem a szobába a kikészített ruhámért.
Nem öltöztem túl, hisz nem megyünk sehova.
-Aca.-kopogott valaki az ajtón.Az a valaki Justin volt, ki más lehetett volna?!
Odaléptem, és kinyitottam. Elég feltűnően végigmért, én persze szokásomhoz híven elpirultam.
-Gyere be.-nyitottam nagyobbra az ajtót,és még mindig le volt hajtva a fejem. Ahelyett, hogy leült volna, fogta magát, és megölelt.
-Szép a színed-suttogta a fülembe. Ha lehet még jobban elpirultam.
Amikor már úgy éreztem, hogy nincs paradicsom a fejem helyén, eltoltam magamtól Justint.
-Mondani akartál valamit?-kérdeztem.
-Öhm, ennyire látszik?-és most ő jött zavarba.Nem válaszoltam, csak felkuncogtam.
-Szóval?-vontam fel az egyik szemöldököm.
-Szóval, nemsokára átjönnek Ryanék.-mondta, majd a háta mögé tette a két kezét, és úgy nézett.
-És?-kérdeztem nevetve.
-Hát csak szóltam.-vonta meg a vállát. Értem, hogy miért szolt. Azt akarta, hogy lemenjek én is.
-Hát akkor jó.-mondtam, majd elindultam le a konyhába innivalóért. Hallottam, hogy jön utána. Öntöttem magamnak innivalót, amikor megittam elraktam a koszos poharat a mosogatóba. Amikor megfordultam, megint beleütköztem Justin mellkasába. Ugyan úgy mint ma reggel. Mivel kicsi vagyok (ha a fejem vízszintesen tartom, akkor csak a mellkasát látom) felemeltem a fejem, így a szemébe tudtam nézni. Megint elvesztem bennük....
*Justin szemszöge*
Aca lement a konyhába inni,én is mentem utána. Mikor leértem már nekem háttal volt. Nem tudom, de úgy éreztem, hogy meg kell csókoljam. Kívántam az ajait.. Úgy döntöttem, hogy eljátsszam azt amit ma reggel. Megállok mögötte, és amikor megfordult, lecsapok mézes ajkaira.
Igen ám, de megint elvesztem tekintetébe. Csillogott, mint mindig, és láttam rajta, hogy ő is meg akar csókolni. Csak még nagyon löketett adott ez nekem, így hát ajkaimat ismént az övére tapasztottam, és amikor meggyőződtem arról, hogy nem ellenkezik, bejutási törtem nyelvemmel a szájába.Engedélyem meg is kaptam, így nyelvem keringőre tudta hívni övét. Isteni érzés volt. De persze a jó pillanatokat mindig el kell valakinek rontania..Aca egyből elvált tőlem, és sietett az ajtó felé.Ryanék ráültek a csengőre, addig nyomták, amíg ki nem nyitotta Aca az ajtót.
*Aca szemszöge*
-Helló.-köszöntem nekik, mosolyogva.
-Hali, Ryan Butler.-nyújtotta a kezét először (mint megtudtam a nevét) Ryan.
-Acacia.-ráztam volna meg a kezét, de ő csak magához húzott, és megölelt.
-Na jó elég lesz, inkább gyertek befele.-szólt Justin, majd elválasztott minket.Felvolt szemöldökkel néztem rá, de ő nem nézett rám.
-Szia Caitlin vagyok.-köszönt egy velem egy idős szimpatikus lány.
-Szia, még mindig Acacia-nevettem, majd őt is megöleltem.
-Én pedig Christian.-ölelt meg Caitlin testvére.
Bementünk leültünk s nappaliba, és elbeszélgettük az egész délutánt.
4 óra körül haza is mentek, utána egy fél órával meg is jöttek Anyáék is.
Megvacsoráztunk, ők elmondták, hogy miket csináltak, és mire ezeket megbeszéltünk már 22:00 volt.
-Én megyek aludni.-álltam fel Justin mellől.-Jó éjt.-mentem volna fel, ha Justin nem ránt vissza magára a kanapéra, hogy megöleljen.
-Jó éjt.-suttogta a fülembe.
-Jó éjt.-suttogtam én is. Majd megöleltem mindenkit sorban.
Lefürödtem, majd felvettem a pizsamám. Bebújtam az ágyba, és próbáltam átlépni az álmok kapuját, amikor hirtelen besüppedt mellettem az ágy...
Visszacsókoltam. Igen megint visszacsókoltam, de egyszerűen nem tudtam neki ellenállni. Olyan számomra mint a drog..Nem, és nem volt elég belőle..
-Kedvellek.-suttogta ajkaimba, majd újra megcsókolt. Szememet nem nyitottam ki, csak élveztem, hogy megint magamon érezhetem méz édes ajkait.
*Justin szemszöge*
Igen, kimondtam. Kedvelem. KEDVELEM!
Igen emberek KEDVELEM ACACIÁT! Nagyon is..
-Kedvellek.-szakítottam meg a csókunkat, de nem volt elég, ezért újra belekezdtem.
Elváltunk egymástól, a homlokomat az övének döntöttem, és úgy néztem a még csukott szemébe.
Szemét kinyitotta, és csak úgy csillogtak, elvesztem bennük.
-Justin.-suttogta, majd elhúzta a fejét.
-Igen?-kérdeztem, még mindig a szemeibe nézve.
-Mi ez az egész?-túrt bele a hajába, majd nekidőlt a falnak.
-Mint már mondtam...kedvellek..-sütöttem le a szemem..Nem válaszolt, azt hittem, hogy már elment, amikor hitelen valaki megölelt. Egyből mosolyra húzódott a szám, és én csak erősebben szorítottam magamhoz.
-Megyek lezuhanyzok.-nézett a szemembe. Istenem azok a szemek.
-Oké.-bólintottam nagy nehezen.
*Acacia szemszöge*
Felmentem az emeletre, levettem magamról a pizsamámat. Beálltam a meleg zuhany alá, és csak élveztem, ahogy végig csobog a meleg víz a testemen.
Fél óra után meg is elégedtem ennyivel, ezért úgy döntöttem, hogy kiszállok. Magamra tekertem a törölközőm, és bementem a szobába a kikészített ruhámért.
Nem öltöztem túl, hisz nem megyünk sehova.
-Aca.-kopogott valaki az ajtón.Az a valaki Justin volt, ki más lehetett volna?!
Odaléptem, és kinyitottam. Elég feltűnően végigmért, én persze szokásomhoz híven elpirultam.
-Gyere be.-nyitottam nagyobbra az ajtót,és még mindig le volt hajtva a fejem. Ahelyett, hogy leült volna, fogta magát, és megölelt.
-Szép a színed-suttogta a fülembe. Ha lehet még jobban elpirultam.
Amikor már úgy éreztem, hogy nincs paradicsom a fejem helyén, eltoltam magamtól Justint.
-Mondani akartál valamit?-kérdeztem.
-Öhm, ennyire látszik?-és most ő jött zavarba.Nem válaszoltam, csak felkuncogtam.
-Szóval?-vontam fel az egyik szemöldököm.
-Szóval, nemsokára átjönnek Ryanék.-mondta, majd a háta mögé tette a két kezét, és úgy nézett.
-És?-kérdeztem nevetve.
-Hát csak szóltam.-vonta meg a vállát. Értem, hogy miért szolt. Azt akarta, hogy lemenjek én is.
-Hát akkor jó.-mondtam, majd elindultam le a konyhába innivalóért. Hallottam, hogy jön utána. Öntöttem magamnak innivalót, amikor megittam elraktam a koszos poharat a mosogatóba. Amikor megfordultam, megint beleütköztem Justin mellkasába. Ugyan úgy mint ma reggel. Mivel kicsi vagyok (ha a fejem vízszintesen tartom, akkor csak a mellkasát látom) felemeltem a fejem, így a szemébe tudtam nézni. Megint elvesztem bennük....
*Justin szemszöge*
Aca lement a konyhába inni,én is mentem utána. Mikor leértem már nekem háttal volt. Nem tudom, de úgy éreztem, hogy meg kell csókoljam. Kívántam az ajait.. Úgy döntöttem, hogy eljátsszam azt amit ma reggel. Megállok mögötte, és amikor megfordult, lecsapok mézes ajkaira.
Igen ám, de megint elvesztem tekintetébe. Csillogott, mint mindig, és láttam rajta, hogy ő is meg akar csókolni. Csak még nagyon löketett adott ez nekem, így hát ajkaimat ismént az övére tapasztottam, és amikor meggyőződtem arról, hogy nem ellenkezik, bejutási törtem nyelvemmel a szájába.Engedélyem meg is kaptam, így nyelvem keringőre tudta hívni övét. Isteni érzés volt. De persze a jó pillanatokat mindig el kell valakinek rontania..Aca egyből elvált tőlem, és sietett az ajtó felé.Ryanék ráültek a csengőre, addig nyomták, amíg ki nem nyitotta Aca az ajtót.
*Aca szemszöge*
-Helló.-köszöntem nekik, mosolyogva.
-Hali, Ryan Butler.-nyújtotta a kezét először (mint megtudtam a nevét) Ryan.
-Acacia.-ráztam volna meg a kezét, de ő csak magához húzott, és megölelt.
-Na jó elég lesz, inkább gyertek befele.-szólt Justin, majd elválasztott minket.Felvolt szemöldökkel néztem rá, de ő nem nézett rám.
-Szia Caitlin vagyok.-köszönt egy velem egy idős szimpatikus lány.
-Szia, még mindig Acacia-nevettem, majd őt is megöleltem.
-Én pedig Christian.-ölelt meg Caitlin testvére.
Bementünk leültünk s nappaliba, és elbeszélgettük az egész délutánt.
4 óra körül haza is mentek, utána egy fél órával meg is jöttek Anyáék is.
Megvacsoráztunk, ők elmondták, hogy miket csináltak, és mire ezeket megbeszéltünk már 22:00 volt.
-Én megyek aludni.-álltam fel Justin mellől.-Jó éjt.-mentem volna fel, ha Justin nem ránt vissza magára a kanapéra, hogy megöleljen.
-Jó éjt.-suttogta a fülembe.
-Jó éjt.-suttogtam én is. Majd megöleltem mindenkit sorban.
Lefürödtem, majd felvettem a pizsamám. Bebújtam az ágyba, és próbáltam átlépni az álmok kapuját, amikor hirtelen besüppedt mellettem az ágy...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)